Hónapokig tartó huzavona után végre célba ért az Európai Bizottság egyik legfontosabb ipari programja: megnyílt a pályázati ablak az úgynevezett Battery Booster Facility keretében, amelyben akár 1,5 milliárd euró értékű kamatmentes hitelt oszthatnak szét az európai akkumulátorgyártók között. A jelentkezési határidő 2026. szeptember 30., a program célja pedig egyértelmű: az EU szeretné, ha a kontinensen gyártott elektromosautó-akkumulátorok mennyisége és minősége felzárkózna az ázsiai versenytársakhoz. A feltételrendszer azonban annyira szigorú, hogy a legnagyobb, már bejáratott gyártók valószínűleg ki is esnek a versenyből.
Fél éves csúszás után mozdult csak a program
A Battery Booster Facilityt az Európai Bizottság még idén júniusban hagyta jóvá, ám ez maga is egy hosszabb történet vége volt: a programot februárban uniós hivatali szinten megakasztotta egy belső egyeztetési vita, és csak hónapokkal később sikerült feloldani a különböző bizottsági osztályok közötti nézetkülönbségeket. Az, hogy a jóváhagyás után is csak most, nyár végén jelent meg a tényleges pályázati felhívás, jól mutatja, mennyire bonyolult adminisztratív gépezetet kellett mozgásba hozni ahhoz, hogy a pénz ténylegesen elérhetővé váljon a gyártók számára. Ez a csúszás ugyanakkor nem volt egyedi eset — az uniós ipari támogatási programok sora küzd hasonló, több hónapos fékekkel, miközben a globális akkumulátorpiacon Kína és részben Dél-Korea folyamatosan lép előre.
Milyen projektek pályázhatnak egyáltalán?
A program célzottan szűk kört céloz meg. A támogatott projekteknek elektromos autókba szánt akkumulátorcellák gyártására kell irányulniuk, és a pályázat pillanatában még induló fázisban kell lenniük. A legszigorúbb feltétel talán az, hogy a projektnek az adott pályázó első globális, nagyüzemi kereskedelmi akkumulátorcella-gyártási kezdeményezésének kell lennie — vagyis a program kifejezetten az újonnan piacra lépőket célozza, nem a már működő, bővülő gyárakat. Emellett a tervezett éves gyártókapacitásnak el kell érnie a 10 gigawattórát, ami önmagában is jelentős méretű üzemet feltételez.
Mennyi pénzt lehet ténylegesen kapni?
A nyertes pályázók a elszámolható költségek legfeljebb 60 százalékát fedezhetik kamatmentes hitelből, projektenként maximum 500 millió eurós felső határral. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy nagyobb akkumulátorgyár építése esetén a program a beruházási költségek jelentős részét finanszírozhatja anélkül, hogy a cégeknek kamatterhet kellene viselniük — ami a jelenlegi, magas kamatkörnyezetben komoly versenyelőnyt jelenthet az ázsiai szereplőkkel szemben, akik gyakran állami háttértámogatással dolgoznak.
Kik indulhatnak reális eséllyel — és mit jelent ez Magyarországnak?
A rendkívül specifikus feltételek miatt a lehetséges nyertesek köre valójában szűk. Azok a gyárak, amelyeket jelenleg futtatnak fel, és amelyek megfelelhetnek a kritériumoknak, elsősorban az ACC (Automotive Cells Company, a Stellantis, a Mercedes-Benz és a TotalEnergies közös vállalata), a Verkor (amelyet többek között a Renault támogat) és a PowerCo (a Volkswagen-csoport akkumulátorüzletága) körül csoportosulnak.
Ez a szűkítés a magyar olvasó számára külön figyelmet érdemel. Magyarország az elmúlt években Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyártó központjává vált a debreceni CATL-beruházással, a Samsung SDI gödi gyárával és az SK On komáromi üzemével — ám ezek a cégek jellemzően már működő, bővülő kapacitásokkal rendelkeznek Ázsiában és részben Európában is, így aligha felelnek meg annak a feltételnek, hogy a pályázott projekt legyen a vállalat elsőnagyüzemi akkumulátorgyártási kezdeményezése. Vagyis miközben Magyarország akkumulátorgyártási volumenben Európa élmezőnyében van, ebből a konkrét, 1,5 milliárd eurós keretből — legalábbis a jelenlegi feltételek szerint — valószínűleg épp a legnagyobb hazai beruházók maradnak ki, és helyettük inkább a most piacra lépő nyugat-európai szereplők, az ACC, a Verkor és a PowerCo pályázhatnak sikerrel.
A pályázati időszak szeptember végéig tart, így a következő hetekben derülhet ki, mely cégek nyújtják be végül a jelentkezésüket, és hogyan alakul át ezáltal az európai akkumulátorgyártás versenytérképe.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
