Ha csak a kirakati árcédulákat nézzük, a villanyautók Németországban az elmúlt öt évben látványosan megdrágultak: az átlagos listaár 37 ezer euróról 53 ezer euróra kúszott fel 2020 és 2025 között. Ez a szám azonban egy komoly csapdát rejt, amelyre most egy friss, az ICCT (International Council on Clean Transportation) és a Fraunhofer ISI kutatóintézet közös tanulmánya világított rá. A valóság ugyanis pont az ellenkezője annak, amit a puszta árcédula sugall: reálértéken, azonos modelleket összehasonlítva a villanyautók 18 százalékkal olcsóbbá váltak ugyanebben az időszakban, miközben a hagyományos, belső égésű motoros autók ára – inflációval korrigálva – körülbelül 2 százalékkal még emelkedett is.
Hogyan lehet olcsóbb valami, aminek nő a listaára?
A magyarázat a piac szerkezetének átalakulásában rejlik. Öt évvel ezelőtt a villanyautó-kínálat még jóval erősebben támaszkodott a kisebb, olcsóbb modellekre, mára viszont a közép- és felső-középkategóriás autók adják a teljes elektromosautó-piac 73 százalékát Németországban. Vagyis nem arról van szó, hogy ugyanaz az autó drágult meg, hanem arról, hogy a kínálat eltolódott a drágább szegmens felé – miközben az egyes, azonos kategóriájú modellek valójában olcsóbbak lettek. Ennek kiszűrésére a kutatók nem egyszerűen az átlagárakat hasonlították össze, hanem ugyanazokat a modelleket követték végig az idő múlásával, figyelembe véve az inflációt, a jármű tömegét, teljesítményét és hatótávolságát is. Az eredmény: több mint 100 ezer egyedi adatpont feldolgozása után, hat járműszegmensben – a kompakt autóktól a luxuskategóriáig – egyértelműen kimutatható a reálértékű árcsökkenés. „Ezek a járművek ma átlagosan nagyobb hatótávolságot és nagyobb motorteljesítményt kínálnak, miközben az összehasonlítható modellek tényleges ára csökkent. Ez egyértelműen jelzi, milyen irányba halad Európa autópiaca” – fogalmazott Peter Mock, az ICCT európai ügyvezető igazgatója.
Az akkumulátorok ára húzza lefelé a villanyautók reálárát
A folyamat mögött elsősorban egyetlen tényező áll: az akkumulátorok drasztikus áresése. 2020 és 2025 között az akkumulátorok ára nominálisan 21–24 százalékkal csökkent, körülbelül 165–185 euró/kWh-ról 130–140 euró/kWh-ra – inflációval korrigálva ez már 35–37 százalékos reálár-csökkenést jelent. Érdekes módon a gyártók ennek a megtakarításnak csak egy részét érvényesítették közvetlenül az árakban: a fennmaradó részt inkább nagyobb akkumulátorok beépítésére és műszaki fejlesztésekre fordították, aminek köszönhetően a villanyautók átlagos hatótávolsága nagyjából egyharmadával nőtt a vizsgált időszakban.
Ha összevetjük a battériaárak reálértékű, 35–37 százalékos csökkenését az autók 18 százalékos reálár-csökkenésével, az arány azt sugallja, hogy a gyártók az akkumulátor-megtakarításnak durván csak a felét-kétharmadát adták tovább a vásárlóknak közvetlen árcsökkentés formájában – a többit hatótáv-növelésbe, teljesítménybe és fejlesztésbe forgatták vissza. Ez pontosan az, amit a tanulmány szerzői is megerősítenek: a további árcsökkentési potenciál még korántsem merült ki. „Az akkumulátorok árának jelentős csökkenése még nem jelent meg teljes mértékben a listaárakban. Ez azt jelenti, hogy az elektromos járművek további árcsökkentési lehetőségei még korántsem merültek ki” – hangsúlyozta Prof. Dr. Patrick Plötz, a Fraunhofer ISI Energetikai Technológiák és Energiarendszerek részlegének vezetője, a tanulmány egyik szerzője.
Több mint négyszeresére nőtt a modellválaszték
Az öt év alatt nemcsak az árak, hanem a kínálat is gyökeresen átalakult. 2020-ban mindössze 38 akkumulátoros elektromos modell volt elérhető Németországban, 2025-re ez a szám 159-re ugrott – ezzel párhuzamosan a belső égésű motoros modellek száma 275-ről 194-re csökkent. A középkategóriában és a felső-középkategóriában mára gyakorlatilag kiegyenlítődött a választék az elektromos és a hagyományos hajtásláncok között, ami öt évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna.
Hol marad még mindig hiány: a megfizethető kompakt villanyautók
A tanulmány ugyanakkor egy komoly strukturális hiányosságra is rávilágít. 2025-ben a mini- és kompakt kategóriában mindössze 19 elektromos modell közül választhattak a vásárlók, míg belső égésű hajtással 35 különböző típus állt rendelkezésre. Vagyis miközben a középkategóriában és afelett a villanyautók már versenyképesen jelen vannak, az olcsóbb, tömegpiaci szegmensben még mindig komoly a lemaradás. A kutatók szerint ez az a pont, ahol a legnagyobb tétje van a további fejlődésnek: nemcsak az kell, hogy a meglévő modellek tovább olcsóbbodjanak, hanem az is, hogy érdemben bővüljön a kifejezetten kedvező árú villanyautók kínálata.
Az új német támogatási rendszer tovább csökkenti a költségeket
Ehhez a folyamathoz idén egy újabb elem is társult: az év eleje óta életbe lépett új németországi elektromosautó-támogatási rendszer, amely a háztartás jövedelmétől és a család méretétől függően akár 6000 eurós állami támogatást is biztosít az akkumulátoros elektromos személyautók vásárlóinak. Az első visszajelzések szerint elsősorban azok a modellek profitálnak ebből, amelyek eleve kiemelkedő ár-érték arányt kínálnak – vagyis a támogatás nem egyszerűen kompenzál, hanem felerősíti azt a trendet, amit a tanulmány egyébként is kimutatott.
Mit jelent mindez a magyar vásárlóknak?
A németországi piac trendjei jellemzően csúszással, de begyűrűznek a közép-európai régióba is, hiszen a legtöbb Magyarországon kapható villanyautó ugyanazokból a gyártási platformokból és akkumulátor-beszállítói láncokból érkezik, amelyeket a tanulmány vizsgált. Ha az akkumulátorok ára valóban tovább csökken, és a gyártók egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, hogy ezt a megtakarítást a listaárakban is érvényesítsék, az középtávon a hazai villanyautó-kínálat árazására is hatással lehet – különösen a jelenleg még hiányos, megfizethető kompakt szegmensben.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
