Kecskemét mostantól nem egyszerűen egy a Mercedes európai gyárai közül, hanem a legnagyobb azok közül. A stuttgarti autógyártó ezen a héten ünnepélyesen adta át a magyarországi üzem nagyszabású bővítését, és ezzel egy időben elindította az új, tisztán elektromos C-osztály gyártását is – miközben hivatalosan megerősítette azt is, hogy a jövőben a kompakt G-osztály kizárólag itt, Magyarországon készül majd.
Duplájára nőtt a gyár, és ezzel Kecskemét lett a Mercedes legnagyobb európai üzeme
A fejlesztés mértéke önmagában is figyelemre méltó: a kecskeméti telephely a korábbi 200 hektárról 440 hektárra bővült, vagyis a Mercedes több mint kétszeresére növelte a terület méretét. A beruházás részeként két teljesen új karosszéria- és összeszerelő csarnok épült, létrejött egy második présüzem, egy korszerű fényezőüzem, valamint egy akkumulátor-összeszerelő egység is. A vállalat tájékoztatása szerint a teljes beruházás értéke megközelítette az egymilliárd eurót, ami a Mercedes egyik legnagyobb egyedi ipari fejlesztése az elmúlt években.
Michael Schiebe, a Mercedes-Benz Group AG igazgatótanácsának gyártásért, minőségért és ellátási láncért felelős tagja az eseményen azt hangsúlyozta, hogy a kecskeméti bővítés a globális gyártási hálózat rugalmasságát és ellenálló képességét erősíti. Szavai szerint az üzem megmutatja, milyen lesz a jövő autógyártása: intelligens, összekapcsolt, digitális, és következetesen a hatékonyságra, minőségre és fenntarthatóságra épül. Ez a fajta rugalmasság teszi lehetővé, hogy a Mercedes versenyképesen gyártsa egyszerre a GLB-t és az új elektromos C-osztályt, miközben a teljes gyártási hálózat is tovább erősödik.
Az első „Core” kategóriás modell, ami Magyarországon készül
A kecskeméti gyár jelenleg mintegy ötezer munkavállalót foglalkoztat, és eddig a belső égésű motoros A-osztály, valamint a tisztán elektromos GLB gyártásának adott otthont. A mostani bővítéssel azonban új fejezet kezdődik, hiszen ide kerül az elektromos C-osztály gyártása is – ez pedig az első alkalom, hogy a Mercedes egy nagyobb méretű, úgynevezett „Core” kategóriájú tömegpiaci modelljét Magyarországon állítja elő. A jövőben az elektromos C-osztály valamennyi változata, köztük az axiális fluxusú villanymotorral szerelt AMG-verziók is, a kecskeméti gyártósorokról fognak legördülni.
Az elektromos C-osztály világpremierjét idén áprilisban tartotta a Mercedes, és a modell lényegében a GLC 400 4MATIC SUV alacsonyabb építésű alternatívájaként pozicionálja magát, a klasszikus limuzinokat kedvelő vásárlókat célozva. A hajtáslánc gyakorlatilag megegyezik a GLC-ével, számos formai elem – például a nagyméretű első hűtőmaszk – is onnan érkezett, és mindkét modell az új MB.EA-M padlólemezre épül, amely 800 voltos elektromos architektúrát alkalmaz. A csúcsváltozat, a C400 4MATIC, 94 kWh kapacitású akkumulátort, akár 330 kW-os DC gyorstöltést és 360 kW-os rendszerteljesítményt kínál, WLTP szerint pedig egyetlen feltöltéssel akár 762 kilométert is képes megtenni. A hátsó tengelyt ugyanaz a kétfokozatú sebességváltóval szerelt villanymotor hajtja, amelyet a Mercedes már az új CLA-ban is alkalmaz.
A Mercedes azt is kiemelte, hogy az elektromos C-osztály és a GLB gyártásához szükséges legfontosabb alkatrészek – köztük a karosszériaelemek és a prémium minőségű hajtóakkumulátorok – közvetlenül a kecskeméti üzemben készülnek. A rövidebb beszállítói láncok ezáltal javítják a gyártás rugalmasságát és hatékonyságát, ami különösen fontos egy olyan iparágban, amely az elmúlt években rendszeresen szembesült ellátási lánc problémákkal.
Egy csarnok, amely kizárólag elektromos autókat gyárt
A kecskeméti gyárban ezentúl kettős gyártási koncepció működik. A meglévő csarnokban továbbra is ugyanazon a gyártósoron készülhetnek belső égésű motoros és tisztán elektromos modellek egyaránt, míg az újonnan felépített csarnokot kizárólag elektromos járművek gyártására alakították ki. Ezzel párhuzamosan a Mercedes – a dél-németországi Rastatt gyárhoz hasonlóan – tovább bővíti az európai gyártási hálózat összekapcsolását, azzal a céllal, hogy a magyar és német üzemek rugalmasan átvehessék egymás modelljeinek gyártását.
Ennek egyik konkrét példája, hogy a jövőben az elektromos GLC nemcsak a németországi Brémában, hanem Kecskeméten is készülhet majd. Az Automobilwoche nemrég arról számolt be, hogy a GLC gyártásának egy része Magyarországra kerülhet, amennyiben a Mercedes – korábbi terveinek megfelelően – a belső égésű változat gyártását Brémából az amerikai Tuscaloosába helyezi át. Ez azért is jelentős fejlemény, mert a GLC jelenleg a Mercedes legnagyobb példányszámban értékesített modellje világszerte, vagyis nem egy melléktermékről, hanem a márka egyik zászlóshajójáról van szó.
Kizárólag Magyarországon: itt jön a kompakt G-osztály
A bővítés átadásán a Mercedes egy másik, régóta várt bejelentést is megtett: hivatalosan megerősítette, hogy a készülő kompakt G-osztály kizárólag a kecskeméti üzemben készül majd. A döntésről korábban már kiszivárogtak információk, most azonban ez hivatalossá vált. A kisebb G-osztály a Mercedes kompakt modelljeihez fejlesztett MMA platformra épül majd, és várhatóan „G-Class” néven kerül piacra, a hagyományos, nagyobb G-osztály mellett kínálva egy kompaktabb, elérhetőbb alternatívát. Erre azért is szükség lehet, mert bár a G-osztály továbbra is a Mercedes egyik legnagyobb nyereséget termelő modellcsaládja, a tisztán elektromos változat piaci szereplése eddig visszafogottnak bizonyult – egy kompaktabb, valószínűleg kedvezőbb árú verzió pedig szélesebb vásárlói kört szólíthat meg.
Minden harmadik európai Mercedes innen jöhet majd
A Mercedes egyelőre nem közölte hivatalosan, mekkora lesz a kecskeméti üzem éves gyártókapacitása a bővítés után. Az Automobilwoche azonban vállalati forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a kapacitás a jelenlegihez képest megduplázódhat, így évente 300–400 ezer jármű készülhet majd a magyar üzemben. Egy vállalati bennfentes a német szaklapnak azt nyilatkozta, hogy ezzel az európai gyártás mintegy 30 százaléka kerül Magyarországra – szemben a korábbi mintegy 15 százalékkal. (Ez azt jelenti, hogy a Mercedes európai gyártásán belül Kecskemét aránya egyetlen bővítés hatására megduplázódott, miközben a német gyárak – Sindelfingen, Rastatt és Bréma együttesen – elméleti kapacitása enyhén csökken.)
A forrás szerint Németországban, Sindelfingennel, Rastatttal és Brémával együtt elméletileg körülbelül 900 ezer darabos gyártókapacitás marad, ami százezerrel kevesebb a korábbinál. A jelenlegi tényleges termelés ugyanakkor gyáranként inkább 200 ezer jármű körül alakul – vagyis a németországi üzemek papíron még mindig nagyobb kapacitással rendelkeznek, de a súlypont egyértelműen Kecskemét felé tolódik el.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
