Szeged egyszerre kapta meg az ország egyik legnagyobb ipari beruházását, és egy olyan adókedvezményt, amelyet a városban egyre többen igazságtalannak tartanak. A helyi képviselők megszüntetnék a BYD-gyár építményadó-mentességét, a kormány azonban most egyértelműen jelezte, hogy ezt nem támogatja. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium szerint a befektetői bizalom forog kockán, és a beruházóknak nem lehet utólag a kárukra megváltoztatni azokat a feltételeket, amelyekkel annak idején a döntésüket meghozták. A vita ezzel nem zárult le, sőt, sokkal inkább most kezdődik igazán.
Mit üzent a minisztérium Szegednek?
A szeged.hu hétfőn arról számolt be, hogy a kormány nem támogatja, hogy a szegedi önkormányzat korábbi döntését módosítva megvonja az építményadó-mentességet a BYD-tól. A portál a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkárának, Porcher Áronnak a levelét idézte. A levél szerint a tárca általános elvi álláspontja, hogy a bizalom megőrzése miatt különösen fontos: a beruházási döntéskor ismert és figyelembe vett feltételek utólag, visszamenőleges hatállyal ne változzanak a befektetők hátrányára. A minisztérium tehát nem a konkrét szegedi számokkal, hanem egy általános gazdaságpolitikai elvvel érvelt. Ez egyben üzenet a többi nagy beruházónak is, amelyek hasonló kedvezményekkel érkeztek Magyarországra.
Az önkormányzat két kérdést is feltett a tárcának. Az egyik az volt, hogy járna-e kompenzációs kötelezettséggel a kedvezmény megvonása, tekintettel a kormány és az autóipari vállalat között kötött szerződésre. A másik az, hogy jelentene-e reputációs kockázatot a jövőbeli befektetők szemében. A nyilvánosságra került részletek alapján a minisztérium ezekre nem adott tételes választ, csak az elvi álláspontját fogalmazta meg. Ez a gyakorlatban mégis világos jelzés: a kormány a BYD oldalán áll.
Öt év adómentesség, utána négyzetméterenként 800 forint
A vita tárgya egy olyan kedvezmény, amely nem kifejezetten a BYD-nak készült, a kínai gyártó viszont messze a legnagyobb haszonélvezője. A szegedi rendelet szerint a kormány által kijelölt kiemelt beruházási célterületeken működő vállalkozások öt évig nem fizetnek építményadót, utána pedig az általánosnál jóval alacsonyabb, négyzetméterenként 800 forintos adót fizetnek. Egy villanyautógyárnál ez egyáltalán nem elhanyagolható tétel, hiszen egy ilyen üzem csarnokai, raktárai és kiszolgáló épületei együtt hatalmas alapterületet jelentenek. Az építményadó az önkormányzatok egyik legfontosabb saját bevételi forrása, ezért érthető, hogy a városban sokan nehezményezik, hogy éppen a legnagyobb ipari létesítmény marad ki belőle évekig.
A szegedi képviselők júniusban, majd szeptemberben is kezdeményezték a helyi építményadó-rendelet módosítását, hogy ez a kedvezmény megszűnjön. A képviselő-testület azonban egyik alkalommal sem tűzte napirendre a javaslatot. A minisztériumi levél után pedig kevés esély van arra, hogy a közeljövőben érdemi fordulat jöjjön.
A szegedi BYD-gyár már a termelés előtt a legnagyobb adófizető
Az ügy egyik legérdekesebb részlete, hogy közben a BYD már most komoly összegeket fizet a városnak. Botka László polgármester a közgyűlésen elmondta, hogy az autóipari beruházáshoz kapcsolódóan idén csaknem 800 millió forint iparűzési adó folyt be, így a cég még a termelés megkezdése előtt Szeged legnagyobb adófizetőjévé vált. Ez a szám jól mutatja a vita kettősségét. Egyrészt a gyár építményadót nem fizet, másrészt az iparűzési adón keresztül már most jelentős bevételt hoz a városnak, és a termelés felfutásával ez várhatóan tovább nő.
Szerződés, ami nincs? A támogatások körüli homály
Az önkormányzat kérdése a kormány és a vállalat közötti szerződésről azért különösen érdekes, mert a BYD magyarországi támogatásai körül továbbra is sok a bizonytalanság. A HVG korábbi összesítése szerint az Orbán-kormány a nyilvános adatok alapján több mint 71 milliárd forinttal támogatta a BYD magyarországi tevékenységét. Ezt az összeget azonban csak a miniszter ígérte, a pénz megérkezését nem igazolták. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) a lap kérdésére azt válaszolta, hogy a szegedi beruházásnak jelenleg nincs aláírt, hatályos támogatási szerződése.
Szijjártó Péter még 2023-ban jelentette be, hogy az állam munkahelyteremtési támogatást ad a szegedi gyárnak. A mértékét viszont nem árulta el, mert azt az Európai Bizottságnak még jóvá kellett hagynia. A korábbi tapasztalatok alapján a támogatás akár a teljes beruházási érték 10 százalékát is meghaladhatja, ami több tízmilliárd forintot jelenthet. Ez a HVG becslése, nem hivatalos adat. Az Európai Bizottság nem kívánt nyilatkozni arról, hogy vizsgálja-e az üzem kínai állami támogatását. Ez a kérdés Brüsszelben a kínai villanyautókra kivetett vámok óta különösen érzékeny.
Mi következik ebből?
A minisztériumi levél jogilag nem köti az önkormányzatot, politikailag azonban egyértelmű üzenet. A kormány a nagy külföldi beruházások kiszámíthatóságát az önkormányzati bevételek elé helyezi, és nem szeretné, ha egy helyi adóvita rossz fényt vetne Magyarországra a befektetők szemében. A szegedi képviselők számára ugyanakkor a kérdés továbbra is nyitott marad. Ha a BYD a termelés felfutásával valóban a város gazdasági motorjává válik, a kedvezmények körüli vita várhatóan újra és újra előkerül a közgyűlésen. A szegedi BYD-gyár ügye így jól mutatja, mennyire nehéz egyensúlyozni egy kínai óriásberuházás vonzereje és a helyi közösség jogos igényei között.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
