Évekig tartó helyi tiltakozások, hatósági vizsgálatok és bírósági perek után a Magyarországon működő dél-koreai akkumulátoripari vállalatok most nyilvánosan is elköteleződtek. Hétfőn Budapesten a koreai cégek és a dél-koreai ipari és kereskedelmi tárca közös felelősségvállalási nyilatkozatot írt alá a környezetvédelem, a biztonság és az emberi jogok területén. A gesztus súlyát az adja, hogy a koreai kormány is beállt mögé, és megígérte, hogy figyelni fogja a vállalások teljesítését. Az időzítés sem véletlen: a magyar akkumulátoripar felügyelete hamarosan teljesen új alapokra kerül.
Kik ültek az asztalhoz?
A dél-koreai kereskedelmi és befektetésösztönző ügynökség, a KOTRA közleménye szerint az eseményen többek között a Samsung SDI, az SK On, az EcoPro BM, a Dongwha Electrolyte, a W-SCOPE és a SungEel HiTech képviselői vettek részt. Jelen volt a Koreai Akkumulátoripari Szövetség (KBIA), a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete és a KOTRA budapesti irodájának vezetője is. Fontos árnyalat, hogy a közlemény a résztvevőket sorolja fel, és nem derül ki egyértelműen, hogy közülük pontosan kik írták alá a nyilatkozatot. A lista ennek ellenére jól mutatja, mennyire széles a koreai jelenlét a magyar akkumulátoriparban. Cellagyártók, katódanyag-, elektrolit- és szeparátorgyártók, valamint újrahasznosítók egyaránt szerepelnek benne.
Levegő, víz, talaj és a dolgozók jogai
A nyilatkozat három területre terjed ki. Környezetvédelmi téren az aláírók vállalták a levegő, a vizek és a talaj védelmét, valamint az átlátható kommunikációt a helyi közösségekkel. Ez utóbbi különösen érzékeny pont, hiszen a gödi és az iváncsai lakók egyik leggyakoribb panasza éppen az volt, hogy későn vagy egyáltalán nem kaptak információt a gyárak környezeti hatásairól. A vállalatok emellett azt is vállalták, hogy megerősítik a biztonsági követelményeket a telephelyeiken és a teljes ellátási láncukban. A közleményből nem derül ki egyértelműen, hogy ez környezeti vagy munkavédelmi biztonságot jelent, vagy mindkettőt.
Az emberi jogi vállalás szerint a cégek tiszteletben tartják minden munkavállaló jogait és méltóságát, beleértve a külföldi és a partnercégek által foglalkoztatott dolgozókat is. Ez azért lényeges, mert a magyarországi akkumulátorgyárakban jelentős számban dolgoznak harmadik országbeli vendégmunkások, gyakran munkaerő-kölcsönzőkön keresztül. Az ő helyzetük eddig kevés figyelmet kapott. A nyilatkozat ugyanakkor nem részletezi, milyen ellenőrzési mechanizmus, határidő vagy szankció tartozik a vállalásokhoz, és számszerű célokat sem tartalmaz.
Szöul is kezeskedik a koreai akkumulátorgyárakért
A nyilatkozatot szokatlanul magas szintű politikai támogatás kísérte. Pak Csongszong, a Koreai Köztársaság kereskedelemért felelős minisztere azt mondta, hogy a koreai kormány szorosan együttműködik a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy a vállalatok teljesítsék a vállalásaikat, és „a magyar társadalommal együtt fejlődjenek”. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges újabb botrány már nemcsak az érintett cég, hanem Szöul számára is diplomáciai kérdés lenne.
Pak Csongszong hétfőn Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel is egyeztetett. Kapitány a Facebook-oldalán arról számolt be, hogy hangsúlyozták a környezetvédelmi szabályok betartásának fontosságát, valamint azt, hogy a Magyarországon működő vállalatoknak minden munkavédelmi és munkajogi szempontnak meg kell felelniük. A miniszter szerint ebben teljes volt az egyetértés. Kapitány azt is jelezte, hogy jövő év elején üzleti delegációval Koreába utazik, ahol azt vizsgálják majd, hogyan kapcsolódhatnának be jobban a magyar vállalatok az akkumulátoripari értékláncba. Szóba került az is, hogy a koreai cégek több kutatás-fejlesztési tevékenységet hozzanak Magyarországra.
Szigorodó felügyelet: új főhatóság, új rendelet
A nyilatkozat egy olyan időszakban született, amikor a magyar állam láthatóan szigorúbb hangot üt meg az akkumulátoriparral szemben. Gajdos László szeptember végén jelentette be, hogy az akkumulátoripar külön igazgatóságot kap az új környezetvédelmi főhatóságon belül. Ahogy az e-cars.hu is beszámolt róla, a felügyelet januártól kerül az új főhatósághoz. A Magyar Közlönyben szeptember végén megjelent rendelet a debreceni, a gödi és az iváncsai akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó épületekre és fejlesztésekre vonatkozik. Ha egy hatósági döntés véglegesen megállapítja, hogy egy gyár megsértette a környezet- vagy természetvédelmi szabályokat, akkor a jogsértés megszüntetéséig, de legalább hat hónapig nem adható új építési vagy létesítési engedély a beruházáshoz kapcsolódó építményekre. Ezt a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
A civilek továbbra is szkeptikusak
Nem mindenki elégedett azonban a változásokkal. A civil szervezetek októberben arról beszéltek, hogy az új főhatóságról szóló törvényből hiányzik a civil kontroll az akkumulátorgyárak felett. Kifogásolták azt is, hogy a fellebbezéseket a bíróságokhoz utalják, így a per idején is folytatódhat a kifogásolt beruházás. A civilek ezért az akkugyár-moratórium kiszélesítését szorgalmazzák. Közben a debreceni civilek egy fontos pert is elveszítettek. A bíróság elutasította a keresetüket a CATL akkumulátorgyárának egységes környezethasználati engedélye ellen, mert a korábban kifogásolt engedély helyett azóta egy másik van érvényben.
Hogy a probléma nem csak elméleti, azt a legutóbbi hetek is megmutatták. Ahogy beszámoltunk róla, a környei Volta Energy Solutions egyik csarnokát azonnal lekapcsolták, miután elszíneződött a közeli patak. Az ilyen esetek után a koreai cégek nyilatkozata sokak szemében elsősorban bizalomépítő lépés. Az igazi próba az lesz, hogy a következő incidensnél mennyire gyorsan és nyíltan tájékoztatják a helyi közösségeket, és hogy az új főhatóság valóban élni fog-e a kezébe adott eszközökkel.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
