Brüsszel felezést mondott, Peking most növekedést mond, és mindketten ugyanarról az alkuról beszélnek. A kínai kereskedelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy az Európai Unióval kötött hibridautós megállapodás a 2025-ös szinthez képest is engedi az export bővülését. Ez az állítás látszólag szembemegy azzal, amit Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa néhány nappal korábban mondott. A vita tétje nem kicsi: az elmúlt két évben a konnektoros és hagyományos hibridek váltak a kínai gyártók legfontosabb európai kiskapujává.
Háromszoros ugrás egyetlen év alatt
A kínai minisztérium az Eurostat adataira hivatkozott. Ezek szerint az EU 2025-ben 302 ezer hibridautót importált Kínából, szemben a 2024-es 107 ezerrel. Ez nagyjából 2,8-szoros növekedés egyetlen év alatt, ami jól mutatja, mennyire gyorsan töltötték be a kínai márkák a vámok miatt keletkezett rést. Az EU 2024 októberében vetett ki végleges kiegyenlítő vámokat a Kínában gyártott tisztán elektromos autókra, a hibrideket viszont kihagyta a körből. A gyártók gyorsan alkalmazkodtak, és egyre több konnektoros hibridet szállítottak Európába. Ennek nyomán Brüsszel is lépéskényszerbe került.
Mit mondott Brüsszel, és mit mond Peking?
Šefčovič október 9-én jelentette be, hogy a megállapodás része a Kínából érkező hagyományos és konnektoros hibridek (HEV és PHEV) exportjának megfelezése. Azt viszont nem közölte, melyik évhez vagy időszakhoz képest kell felezni, és ez a részlet most kulcsfontosságúvá vált. A kínai kereskedelmi minisztérium közleménye ugyanis a 2025-ös szintet nevezi meg kiindulópontnak, és ehhez képest beszél növekedési lehetőségről. Konkrét kvótát, bevezetési menetrendet és a megengedett bővülés mértékét viszont Peking sem árulta el. A két állítást egyik fél sem hozta közös nevezőre, így egyelőre nyitott kérdés, valódi ellentmondásról van-e szó, vagy a felek egyszerűen más bázishoz mérnek.
Kínai hibrid import: mennyi lehet a valóságban?
Ha a felezés a 2025-ös 302 ezres volumenre vonatkozna, az nagyjából 151 ezer autót jelentene. Ez még mindig bőven a 2024-es 107 ezres szint fölött van. Ha viszont Brüsszel egy későbbi, még magasabb időszakhoz mér, például a 2026-os ütemhez, akkor elvileg mindkét állítás igaz lehet: a 2026-os pályához képest felező, a 2025-ös tényadathoz képest mégis bővülést engedő kvóta. Ez a magyarázat azonban egyelőre csak lehetőség, egyik fél sem erősítette meg. Az biztos, hogy a pontos számok nélkül sem a gyártók, sem az importőrök nem tudnak tervezni.
Három elv és egy fenntartott jog
A kínai fél szerint a tárgyalásokon három alapelvet rögzítettek: a tények tiszteletben tartását, a megkülönböztetésmentességet és a szabályok betartását. Peking azt is hangsúlyozta, hogy Kína kvótája nem lehet alacsonyabb egyetlen más EU-s importforrásénál sem. Ez lényegében azt jelenti, hogy a kínai autók nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint például a japán vagy a koreai hibridek. Mindkét fél kiállt a WTO-szabályoknak való megfelelés mellett, Kína ugyanakkor fenntartotta a jogát a WTO-vitarendezéshez és a kereskedelmi kompenzáció követeléséhez. Ez diplomáciai nyelven azt jelzi, hogy Peking nem tekinti lezártnak az ügyet.
Hogyan jutottak el idáig?
A mostani egyetértés Wang Wen-tao (Wang Wentao) kínai kereskedelmi miniszter és Šefčovič október 8–9-i pekingi tárgyalásain született. Előtte a Bloomberg október 7-én arról számolt be, hogy az EU védintézkedéseket készít elő a kínai hibridekre, mégpedig vámkontingenses formában. Ez a megoldás egy bizonyos mennyiség fölött magasabb vámot jelentene. A tisztán elektromos autók ügyében a kínai minisztérium szerint a felek már 2026 januárjában „puha landolást” értek el, az árvállalásokra vonatkozó általános iránymutatással. Az EU ugyanakkor folytatja a vállalatspecifikus árvállalási eljárásokat és az egyéb felülvizsgálatokat, vagyis a villanyautók vámvitája sem zárult le teljesen.
Mit jelent ez a magyar vásárlóknak?
A hazai piacon is jól látszik, hogy a BYD és az MG a villanyautó-vámok után egyre inkább a konnektoros hibridekre építette kínálatát. Ezért az, hogy végül mekkora kvóta jön és milyen bázishoz mérik, közvetlenül hathat a magyar árakra és a választékra. Ha a kínai olvasat érvényesül, a hibridek kínálata a tavalyi szinten maradhat vagy tovább bővülhet. Ha a szigorúbb brüsszeli értelmezés, akkor szűkülő készletre és drágulásra lehet számítani. Az EU-n belül gyártott autók, például a BYD szegedi gyárából kikerülő modellek, elvileg nem számítanak kínai importnak, ezért a hazai gyártás súlya a jövőben tovább nőhet. A pontos kvótaszámokig azonban ez a vita a két fővárosban dől el, nem a szalonokban.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
