A kínai autógyártók két éven át gyakorlatilag akadály nélkül szállíthattak hibrideket Európába, miközben a villanyautóikra akár 45,3 százalékos vám is rakódott. Ennek a kiskapunak most a végére érhetünk. Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos szerint az EU és Kína megállapodott abban, hogy a felére csökken a kínai hagyományos (HEV) és konnektoros hibridek (PHEV) uniós exportja. A hír azért ennyire fontos, mert éppen ezek az autók lettek a kínai márkák legfőbb fegyverei az európai piacon. Peking ugyanakkor eddig egyetlen számot sem erősített meg.
Két nap Pekingben, egy mondat az X-en
A megállapodás október 8-án és 9-én, egy kétnapos pekingi tárgyalássorozat végén született meg. A tárgyalóasztalnál Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszter és Maroš Šefčovič, az EU kereskedelemért és gazdasági biztonságért felelős biztosa ült. A kínai kereskedelmi minisztérium közleménye szerint a felek „intenzív konzultációk” után jutottak közös nevezőre, és a megállapodás összhangban van a WTO szabályaival. Konkrét feltételeket azonban a kínai fél nem hozott nyilvánosságra, és a közleményük egy szóval sem említette, mekkora csökkentésről van szó.
A számot így egyedül Šefčovič mondta ki, ő is csak az X-en közzétett bejegyzésében. Eszerint az egyezség része, hogy a felére csökken a kínai HEV- és PHEV-export az Európai Unióba. A biztos emellett kiemelte, hogy javul az uniós vállalatok piacra jutása Kínában, és tovább könnyül a ritkaföldfémek exportengedélyezése. Az egészet „első lépésnek” nevezte. A bejegyzésből ugyanakkor hiányzik három kulcsfontosságú elem: nem derül ki, mihez képest kell felezni, milyen határidővel, és milyen mechanizmus biztosítja mindezt.
Így lett a kínai hibridekből kiskapu
Ahhoz, hogy értsük, miért éppen a hibrideken csattan most az ostor, 2024 októberéig kell visszamenni. Az EU akkor vezette be végleges kiegyenlítő vámjait a Kínában gyártott tisztán elektromos autókra. Ezek a 7,8 és 35,3 százalék közötti pótvámok a szokásos 10 százalékos alapvámra rakódnak, így a legrosszabb esetben 45,3 százalékos teljes vámterhet jelentenek. A hibridek azonban kimaradtak a szabályozásból, vagyis rájuk továbbra is csak az alapvám vonatkozott.
A kínai gyártók gyorsan reagáltak, és Európában egyre inkább a hibrid modelljeikre építettek. A Financial Times adatai szerint az EU-ba érkező kínai hibridek száma 2024 októberében még havi 3 800 darab volt, 2026 júliusára viszont már havi 50 ezerre ugrott, miközben az átlagáruk csökkent.
Önkorlátozás vagy büntetővám: így jutottak el az alkuig
Brüsszel nem most kezdett foglalkozni a kérdéssel. A Financial Times szeptember 17-én arról írt, hogy az EU arra kérte Kínát, önként korlátozza hibridexportját, különben magasabb vámokkal kell számolnia. Peking akkor még élesen reagált: a kereskedelmi minisztérium másnap, szeptember 18-án közölte, hogy az ilyen „önkéntes exportkorlátozás” súlyosan sérti a WTO szabályait.
A nyomás ezután tovább nőtt. A Bloomberg október 7-én arról számolt be, hogy az Európai Bizottság védintézkedéseket készít elő a kínai hibridek ellen, akár vámkontingensek formájában. Ez azt jelenti, hogy egy meghatározott mennyiség alacsony vámmal jöhetne be, az e fölötti behozatalra viszont jóval magasabb vám vonatkozna. Ennek fényében különösen beszédes, hogy Peking most mégis aláírt egy olyan megállapodást, amelyet maga is „WTO-konformnak” nevez. Kína kétségtelenül hátrált egy lépést, miközben a hivatalos kommunikációban elkerülte a kínos felezési szám kimondását.
Mit jelenthet a felezés a kínai hibridek importjában?
Mivel nincs megadott bázis, egyelőre csak becsülni lehet a hatást. Saját, szemléltető számításunk: ha a felezés a júliusi, havi 50 ezres szintre vonatkozna, havonta nagyjából 25 ezer darabbal kevesebb kínai hibrid érkezne az unióba. Éves szinten ez a mostani ütemhez képest mintegy 300 ezer autóval kevesebbet jelentene. Ha viszont egy korábbi, alacsonyabb időszakot vesznek alapul, a csökkentés ennél jóval kisebb lehet. Ezért amíg a végrehajtás részletei nem ismertek, a „felezés” inkább politikai üzenet, mint pontos szám.
A magyar vásárlók számára is van tétje a dolognak. A hazai kínálatban az utóbbi időben látványosan megszaporodtak a kínai konnektoros hibridek, a BYD DM-i modelljeitől a Jaecoo és az MG plug-in változataiig. Kevesebb behozott autó a gyakorlatban kisebb árversenyt és ritkább akciókat hozhat. Ugyanakkor a megállapodás az importra vonatkozik, így az unión belül gyártott modelleket értelemszerűen nem érinti. Ez felértékeli a kínai gyártók európai gyárait, köztük a szegedi BYD-üzemet is, mert a helyben gyártott autók kívül esnek a korlátozáson.
Ritkaföldfémek, árajánlatok és a következő menetrend
A pekingi tárgyalások nem csak a hibridekről szóltak. A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a villanyautós szubvencióellenes ügyben indult eljárásokat. Ezek a vállalati ártartási kötelezettségvállalásokról és a felülvizsgálatokról szólnak, és elvileg ezek nyithatnak utat a tisztán elektromos kínai autókra kivetett vámok enyhítése felé. Emellett a WTO keretein belül megvizsgálják bizonyos termékek vámjainak csökkentését is, bár arról, hogy mely termékekről és mekkora mértékben, egyelőre nem esett szó.
Európa számára legalább ilyen fontos a ritkaföldfémek ügye. Kína vállalta, hogy egy úgynevezett „zöld csatornán” keresztül továbbra is gyorsítja a ritkaföldfémek és az állandó mágnesek uniós exportengedélyeit. Ezek az elektromos motorok nélkülözhetetlen alapanyagai, ezért az európai autóipar számára ez az engedmény akár többet is érhet, mint maga a hibridalku. A folytatás menetrendje is kész: 2027 januárjában miniszteri videókonferenciát tartanak, márciusban pedig összeül az EU–Kína kereskedelmi és befektetési konzultációs mechanizmus harmadik ülése. Addigra az is kiderülhet, hogy Šefčovič felezése valódi kvóta lesz-e, vagy inkább tárgyalási nyitány.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
