A jövő héten nyíló Párizsi Autószalonon 20 kínai autómárka állít ki. Ez rekord, és kétszer annyi, mint amennyien a 2024-es kiállításon voltak. A Reuters riportja szerint ez már nem udvariassági látogatás: a kínai gyártók a meglévő európai piaci pozíciójukat akarják megerősíteni, és ezt a hazai gyártók saját pályáján teszik, egy olyan időszakban, amikor Európa nagy autógyárai leépítésekkel és gyárbezárásokkal küzdenek.
Az ismert nevek mellé újak érkeznek
A Párizsba érkező kínai mezőnyben ott vannak a régóta ismert, Európában már komoly hálózattal rendelkező márkák, mint a BYD és a Chery. Mellettük olyan újoncok is megjelennek, mint az Aito és az Avatr, amelyeket a magyar autós közönség jó része eddig legfeljebb hírből ismert. Az Aito a Huawei-jel szoros partnerségben működő csungkingi Seres Group márkája, és négy prémium elektromos SUV-val készül az európai piacra. Az ambícióit egy szám mutatja a legjobban: a tengerentúli eladások ma a márka volumenének kevesebb mint 1 százalékát adják, három éven belül viszont 20 százalékra akarják ezt feltornázni.
A kínai autómárkák Párizsban már nem kívülállók
A szalon mögött kemény piaci számok állnak. A Schmidt Automotive Research adatai szerint a kínai márkák 10,7 százalékos részesedést értek el az európai piacon a második negyedévben, egy évvel korábban még csak 5,7 százalékot. Ennél is látványosabb a konnektoros hibridek piaca. Itt a kínai márkák a második negyedévben 26 százalék feletti részesedést szereztek Nyugat-Európában, két évvel korábban viszont még csak 2,2 százalékon álltak. Ennek nagy része az uniós vámpolitika mellékhatása. Az EU két éve büntetővámot vetett ki a Kínában gyártott tisztán elektromos autókra, a gyártók pedig gyorsan átirányították kínálatukat a vám által nem sújtott konnektoros hibridekre.
Európai gyártók: leépítés és kettős játék
Mindez a lehető legrosszabbkor éri az európai autóipart. A Volkswagen több ezer munkahelyet szüntet meg és gyárbezárásokat is fontolgat, a BMW szintén ezres nagyságrendben bocsát el dolgozókat. A gyártók közben a saját válaszukat is keresik. A Stellantis a kínai Dongfenggel lépett partnerségre, és olcsó villanyautóként feltámasztja a legendás Citroën 2CV-t. Az európai iparág közben vámot sürget a kínai konnektoros hibridekre is, az EU pedig „Made in Europe” szabályokat dolgoz ki az elektromos autók támogatásaihoz. Pedro Pacheco, a Gartner elemzője „kettős játéknak” nevezte, amit az európai gyártók csinálnak. Egyszerre versenyeznek a kínai riválisokkal a piaci részesedésért, miközben gyárkapacitást adnak el nekik, és az ő villanyautós technológiájukra is támaszkodnak.
Miért fontos ez a magyar vásárlónak?
A magyar piacon ez a folyamat már most is jól látszik. A BYD saját kereskedői hálózattal van jelen és Szegeden gyárat épít, a Chery több márkájával is elindult, és szinte havonta jelenik meg egy újabb kínai név a hazai kínálatban. A párizsi felvonulás jelzés arra, hogy a következő egy-két évben ez a kör tovább bővülhet, akár olyan prémiummárkákkal is, mint az Aito vagy az Avatr, amelyek nem az árral, hanem a technológiával és a felszereltséggel akarnak versenyezni a német prémiumgyártókkal. A vásárlóknak ez szélesebb választékot és erősebb árversenyt hozhat, a Magyarországon is gyártó európai márkáknak, különösen a debreceni BMW-nek és a kecskeméti Mercedesnek viszont tovább nő a nyomás.
Mi várható Párizsban?
A Párizsi Autószalon (Mondial de l’Auto) jövő héten nyit. A bemutatók között ott lesz többek között a Li Auto megújult i6-osa és a Changan Deepal két SUV-ja. A kiállítás így a kínai márkák európai offenzívájának egyik legfontosabb kirakata lesz idén. Az, hogy kétszer annyi kínai márka áll ki, mint két éve, önmagában is egyértelmű üzenet: a kínai gyártók hosszú távra rendezkednek be Európában, és a vámok ezt legfeljebb lassítják, megállítani nem tudják.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
