Miután Kína elutasította, hogy önként korlátozza a hibrid autók Európai Unióba irányuló exportját, az Európai Bizottság védintézkedési eljárással készülhet visszafogni az ilyen járművek behozatalát. A Kínából érkező hibridek importja két év alatt 3800-ról közel 50 ezerre ugrott. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy mindez csak tárgyalási nyomásgyakorlás, hiszen a két fél Pekingben már egyeztet a kérdésről.
A villanyautós vámok elől a hibridekbe menekültek a kínai gyártók
Két évvel azután, hogy az Európai Unió gyártótól függően akár 35,3 százalékos különvámot vetett ki a Kínából érkező elektromos autókra, egyre valószínűbb, hogy a hibridekre is hasonló intézkedések várnak. Már 2025 nyarán látszott, hogy a büntetővámok hatására az Európában különösen aktív kínai márkák, például a BYD és az MG Motor, egyre inkább a hibridekre helyezik a hangsúlyt. Ezekre ugyanis jelenleg csak a személyautókra vonatkozó általános, 10 százalékos importvám érvényes. A BYD kizárólag a konnektoros hibridekre (PHEV) összpontosít. Közéjük tartozik a rendkívül népszerű BYD Seal U DM-i, amelyből Németországban január és szeptember között 11 291 darabot helyeztek forgalomba. Az MG Motor kínálatában ezzel szemben a hagyományos, öntöltő hibridek is sikeresek.
Más szóval a különvámok visszafogják a helyben kibocsátásmentes, tisztán elektromos autók (BEV) importját, a hibridekre viszont nem vonatkoznak. Ezek a járművek belső égésű és elektromos motort egyaránt használnak, így működés közben szén-dioxidot is kibocsátanak. Ez az unió klímavédelmi céljai szempontjából is kedvezőtlen.
Peking nemet mondott az önkéntes korlátozásra
A sajtóértesülések szerint az Európai Unió néhány héttel ezelőtt arra kérte Kínát, hogy önként korlátozza a hibridek Európába irányuló exportját, Peking azonban elutasította a kérést. A kínai kereskedelmi minisztérium első reakciójában úgy fogalmazott, hogy „az úgynevezett önkéntes exportkorlátozások súlyosan sértik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait, és ellentétesek a piaci elvekkel, valamint a tisztességes versennyel”. A CNEV Post beszámolója szerint a minisztérium azt is hangsúlyozta, hogy ellenzi az ilyen intézkedések alkalmazását a Kína és az EU közötti autóipari kereskedelmi viták rendezésére.
Különvám helyett importkvóta jöhet a kínai hibrid autókra
Brüsszelt láthatóan nem tántorította el az elutasítás. A Bloomberg az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Európai Bizottság már előkészíti a kínai hibridek behozatalát korlátozó intézkedéseket. A tisztán elektromos autóktól eltérően azonban itt várhatóan nem minden behozott autóra vetnének ki különvámot. A Bizottság állítólag importkvótákat fontolgat, hasonlóan ahhoz a rendszerhez, amelyet Kanada alkalmaz a kínai elektromos autóknál.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy egy adott időszakon belül meghatározott számú kínai hibridet továbbra is a szokásos 10 százalékos vámmal lehetne behozni. A kvótán felüli járművekre viszont további, egyelőre ismeretlen mértékű különvámot vetnének ki.
Miért gyorsabb a védintézkedés, mint a büntetővám?
Brüsszel nagy valószínűséggel az unió kereskedelmi védintézkedési mechanizmusához nyúlna. Ez többek között különleges vámkontingensek bevezetését teszi lehetővé, ha az import hirtelen megugrása súlyos kárt okoz az európai gyártóknak, vagy ezzel fenyeget. A lényeg az, hogy egy bizonyos importmennyiségig a meglévő vámtételek maradnak érvényben, az ezen felüli behozatalra pedig további vám vethető ki. Fontos ugyanakkor, hogy az ilyen védintézkedések általában nem egyetlen ország ellen irányulnak: az EU rendszerint minden harmadik országból érkező, érintett termékre alkalmazza őket.
Ez alapvetően eltér a villanyautókra kivetett különvámoktól. Azok egy hosszadalmas szubvencióellenes vizsgálat után születtek, amely arra jutott, hogy egyes kínai gyártók aránytalanul magas állami támogatást kapnak. Ez lehetővé teszi számukra, hogy olcsóbban árazzanak, mint a hasonló támogatás nélkül működő európai versenytársak. Ezek a vámok tehát valójában kiegyenlítő vámok, amelyek mértéke gyártónként és a kapott támogatás nagyságától függően változik. Egy védintézkedés ezzel szemben lényegesen gyorsabban bevezethető.
A Bizottság vélhetően úgy ítéli meg, hogy a feltételek már teljesülnek. 2024 októberében, a villanyautós különvámok életbe lépésekor még csak 3800 kínai hibrid érkezett. 2026 júliusára ez a szám megközelítette az 50 ezret, ami nagyjából tizenháromszoros növekedés alig két év alatt.
Šefčovič Pekingben tárgyal, a japán minta is előkerült
Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa csütörtökön és pénteken Pekingben tárgyal Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszterrel, és az eredmény befolyásolhatja a tervezett uniós lépéseket. A Handelsblatt értesülései szerint Šefčovič először ismét megpróbálja rávenni Kínát, hogy korlátozza a hibrid és elektromos járművek EU-ba irányuló exportját. Bernd Lange, az SPD politikusa, az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának elnöke szerint egy ilyen megállapodás legalább átmenetileg visszafogná a kínai autóexport növekedését. Hozzátette: a cél az import növekedési ütemének mérséklése, hogy az európai autóipar időt kapjon a saját feladatai elvégzésére.
A Handelsblatt szerint mintaként a nagyjából 40 évvel ezelőtti japán egyezség szolgálhatna. Japán akkor korlátozta gyorsan fejlődő autóiparának európai exportját, cserébe a Toyota, a Nissan és a Honda gyárakat épített Európában. Ez új munkahelyeket teremtett az autógyárakban és a beszállítói hálózatban is. Hasonló folyamat már most körvonalazódik a kínai gyártóknál. A BYD még idén megkezdi a sorozatgyártást szegedi üzemében. A Chery Barcelonában az Ebróval közösen gyárt autókat, az Xpeng pedig az ausztriai Grazban, a Magna Steyr üzemében szerel össze elektromos járműveket SKD-eljárással, vagyis részben szétszerelt járműegységekből. Mivel a kvóta az importot korlátozná, az Európában, például Szegeden gyártott autókat nem érintené. Ez tovább erősítheti a kínai márkák kontinensen belüli gyárépítési kedvét.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
