Szeptemberben a kínai gyárakból idei csúcsot jelentő 1,67 millió villanyautó és konnektoros hibrid került ki, a hazai kiskereskedelmi eladások viszont 20 százalékkal elmaradtak a tavalyitól. Ez a két szám együtt az elmúlt hónapok legfontosabb kínai autóipari trendjét mutatja. A gyártás tovább pörög, a kínai kereslet lassul, a különbséget pedig egyre nagyobb mértékben az export nyeli el, többek között Európa felé.
Idei csúcson a kínai gyártás
A kínai személyautó-szövetség (CPCA) előzetes becslése szerint szeptemberben nagyjából 1,67 millió új energiás személyautó (NEV) került a nagykereskedelembe. A kategóriába a tisztán elektromos autók mellett a konnektoros hibridek és a hatótávnövelős (EREV) modellek is beletartoznak. Ez 12 százalékkal több, mint egy éve (kb. 1,50 millió), 11 százalékkal több, mint augusztusban (kb. 1,51 millió), és idén ez a legerősebb hónap. Az év első kilenc hónapjában a nagykereskedelem mintegy 11,42 millió darab volt, nagyjából 10 százalékkal több, mint 2025 azonos időszakában.
Érdemes megnézni a teljes év dinamikáját is. 2026 januárja és februárja még gyengébb volt az előző évnél, márciustól azonban minden hónapban nőtt a nagykereskedelem. A CPCA havi adatai alapján a legerősebb növekedés júniusban (+19,3%), júliusban (+22,4%) és augusztusban (+17,8%) volt, szeptemberben pedig mérséklődött, nagyjából 11 százalékra.
Otthon nem kel el, külföldre megy
Az éremnek két oldala van. A CPCA heti adatai szerint szeptember 1. és 27. között a kínai kiskereskedelmi NEV-eladás 20 százalékkal, 827 ezer darabra esett az egy évvel korábbihoz képest. A szövetség szerint a nagykereskedelmi növekedést elsősorban az erős export hajtotta, amit a vártnál tovább kitartó magas tengerentúli olajárak is támogattak. A gyárakból kikerülő és a kínai szalonokban eladott autók közti különbség tehát nagyrészt a külpiacokon jelenik meg, egy része pedig a kereskedői készleteket növeli.
A gyenge hazai keresletnek több oka van. 2025-ben magas volt a bázis, mert egyes régiókban a roncsautó-beszámítási támogatás szigorítása előtt sokan előre hozták a vásárlást. Ráadásul szeptember végén a holdújévi ünnepek (Közép-őszi fesztivál) is megzavarták a gyártást és az értékesítést. Ennek ellenére a NEV-szegmens jóval gyorsabban nőtt, mint a teljes személyautó-piac, a gyártók teljesítménye azonban nagyon eltérő volt.
A BYD egymaga minden negyedik autót adja
A szeptemberi ranglista élén magasan a BYD áll, 456 713 autóval. Mögötte a Geely (188 800), a Chery (127 486), a Leapmotor (105 656) és a Changan (102 968) következik. Mind az öt gyártó nőtt év/év és hónap/hónap alapon is. A BYD egymaga a becsült teljes piac mintegy 27 százalékát adja, az első öt gyártó együtt pedig nagyjából 59 százalékát.
A mezőny többi része is figyelemre méltó. A Tesla Kína 95 366 autót értékesített, az SAIC-GM-Wuling 77 670-et, az SAIC személyautó-divíziója 62 000-et, a GAC Aion 43 059-et, a Great Wall 41 981-et, az Xpeng 41 256-ot, a Xiaomi több mint 40 000-et, a NIO 37 408-at, a Li Auto pedig 31 817-et.
Mit jelent ez Európának és Magyarországnak?
A kínai belföldi kereslet lassulása és a rekordgyártás együtt azt jelzik, hogy a kínai gyártók még agresszívebben fordulnak a külpiacok felé. Ez Európát közvetlenül érinti. A Leapmotor, amely szeptemberben átlépte a havi 100 ezres határt, a Stellantis közös vállalatán keresztül már Magyarországon is jelen van. A BYD szegedi gyára pedig az európai jelenlét következő szintjét jelenti. A kínai gyártók a konnektoros hibridekkel az elektromos autókra kivetett uniós vámokat is kikerülhetik, ezért az electrive múlt heti értesülése szerint Brüsszel már a kínai hibridek importjának korlátozását is fontolgatja.
A módszertan szerint a CPCA a nagy gyártók előzetes adataiból becsül. Az augusztusban 10 ezernél több NEV-et értékesítő vállalatok adták az augusztusi piac 93 százalékát, szeptemberben ezek együtt nagyjából 1,55 millió autót értékesítettek, ebből vetítette ki a szövetség az országos 1,67 milliós becslést. A végleges adatok a következő hetekben várhatók.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
