Az Európai Bizottság új közbeszerzési szabályokat javasol, amelyekkel könnyebben ki lehetne zárni a kínai vállalatokat az uniós pályázatokból – és az egyik legkézzelfoghatóbb példaként pont a BYD elektromos buszait hozták fel. Van azonban egy komoly bökkenő a történetben: ezeket a buszokat nagyrészt Magyarországon, a komáromi gyárban gyártják, méghozzá már 2017 óta. Vagyis miközben Brüsszel a kínai gyártók visszaszorításáról beszél, a konkrét példaként emlegetett jármű jogilag akár uniós terméknek is minősülhet.
Mit szeretne elérni az Európai Bizottság?
A Bizottság bemutatta az uniós közbeszerzési szabályok korszerűsítésére és egyszerűsítésére vonatkozó javaslatát, amelyet egyelőre csak tervezetként kell kezelni – a végleges elfogadáshoz még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. A kezdeményezés jelentősége ettől függetlenül komoly, hiszen a változtatások közvetlenül érintenék az elektromobilitás területét is. Az új szabályok vonatkoznának a közösségi közlekedési vállalatok akkumulátoros elektromos buszokra és töltőinfrastruktúrára kiírt uniós szintű közbeszerzéseire, az önkormányzati flották elektromos járműveinek beszerzésére, sőt olyan saját üzemeltetésű szolgáltatások járműveire is, mint a hulladékgazdálkodás. A javaslat célja, hogy a hatóságok és az állami vagy önkormányzati ellenőrzés alatt álló vállalatok a szerződések odaítélésekor nagyobb mértékben vehessenek figyelembe stratégiai szempontokat, ne csak a legalacsonyabb árat. Az egyik legfontosabb cél kifejezetten az, hogy az Európai Unión kívüli harmadik országokból – elsősorban Kínából – érkező vállalatokat a jövőben egyszerűbben lehessen kizárni bizonyos eljárásokból.
Séjourné a BYD buszait hozta fel példaként
Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság iparstratégiáért felelős biztosa a tervek bemutatásakor nagyon konkrét példával érzékeltette, mire számíthatunk a reform elfogadása után: „A reform elfogadása után, ha BYD buszok közlekednek Berlinben, az már nem az európai biztos miatt lesz.” A mondat mögött feltehetően az a 200 darab elektromos buszra vonatkozó megrendelés áll, amelyet a Deutsche Bahn adott le a BYD-nak, és amely 2025 decemberében komoly vitákat váltott ki Németországban – annak ellenére, hogy a berlini helyi közlekedési vállalat, a BVG jelenleg egyáltalán nem üzemeltet kínai gyártótól származó elektromos buszt. Lars Klingbeil német pénzügyminiszter, az SPD politikusa akkoriban nagyobb, a gyártási helyszínt is figyelembe vevő gazdasági patriotizmust sürgetett, és nyíltan azt mondta, bosszantja a megrendelés.
Már most sem csak az ár dönt
Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy már ma sem feltétlenül a legalacsonyabb árat kínáló vállalat nyeri meg a közbeszerzéseket. A Deutsche Bahn a szóban forgó tender során nemcsak a járművek beszerzési költségét vette figyelembe, hanem az energiafogyasztást, a karbantartási igényt és más minőségi szempontokat is. Emellett számított a gyártóüzemek elhelyezkedése, a szervizhálózat kiterjedtsége, valamint a leendő beszállítók környezeti, gazdasági és társadalmi felelősségvállalása, vagyis a CSR-szempontok is. A végeredmény sokat elárul arról, hogy a BYD valójában mennyire volt versenyképes ezen a téren: a kínai gyártó a szerződés teljes volumenének mindössze 5 százalékát nyerte el, miközben a megrendelések túlnyomó része a német MAN-hoz került. (Ez azt jelenti, hogy a Deutsche Bahn már a jelenlegi, szigorítás előtti szabályok mellett is jórészt elkerülte a BYD-t – a politikai vita tehát nagyrészt egy amúgy is marginális szerepű szereplő köré épült.)
Stratégiai eszköz, amelyet más nagyhatalmak már használnak
Az Európai Bizottság szerint mindettől függetlenül tovább kell egyszerűsíteni a harmadik országok vállalatainak kizárását a közbeszerzési eljárásokból, ezért úgynevezett „európai preferencia” szempontokat vezetnének be. Ezek célja, hogy a közpénzek elköltése az EU biztonságát, ellenálló képességét és a tisztességes versenyt támogassa, miközben csökkenti a káros külső függőségeket, fellép a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, és erősíti az európai ipari kapacitásokat. „Ez egy stratégiai eszköz – ráadásul egy olyan időszakban, amikor különösen Kína, India, az Egyesült Államok és lényegében valamennyi nagyhatalom alkalmazza ezt az eszközt saját ipari és gazdasági stratégiájának részeként” – idézi a BZ Séjourné-t, akit Emmanuel Macron francia elnök közeli szövetségesének tartanak. Fontos ugyanakkor, hogy ezek a kritériumok nem lennének kötelezőek, csupán jogilag stabil lehetőséget biztosítanának a kiíróknak arra, hogy alkalmazzák őket, és a tervek szerint a minőségi kritériumok is nagyobb súlyt kapnának az ár rovására. A javaslat egy külön országlistát is létrehozna: az ezen szereplő államokat a közbeszerzéseknél az uniós tagállamokkal azonos módon kezelnék, amennyiben azok cserébe saját piacaikhoz is hozzáférést biztosítanak az európai vállalatoknak. A jelenlegi állás szerint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok biztosan felkerülne erre a listára – Kína azonban nem.
A magyarországi BYD-gyár teszi bonyolulttá a képet
És itt jön a csavar, ami miatt Séjourné példája korántsem olyan egyértelmű, mint amilyennek elsőre tűnik. A BYD az európai piacra szánt elektromos buszait már 2017 óta a magyarországi, komáromi gyárában készíti, amely az Európai Unió egyik tagállamában található, és ahol a vállalat az elmúlt években több száz munkahelyet hozott létre – ezek jelentős részét uniós állampolgárok töltik be. A Deutsche Bahn által 2025 végén megrendelt, mintegy 200 elektromos helyközi buszt szintén Komáromban tervezik legyártani, tehát pontosan azok a járművek, amelyeket Séjourné a berlini beszédében kockázatként emlegetett, ténylegesen egy magyarországi gyárból kerülnének ki. Az eset jól mutatja, hogy a „kínai gyártó” és a „Kínában gyártott jármű” korántsem jelenti ugyanazt, különösen azért nem, mert ezeket a buszokat egy magyarországi BYD-leányvállalat gyártja, amely rendszeresen részt vesz uniós közbeszerzéseken. Vagyis a közbeszerzésben szerződő fél jogilag sem feltétlenül egy kínai vállalat.
Mi dönthet a BYD buszok sorsáról?
A tervezett új uniós közbeszerzési szabályok alapján egy ilyen BYD elektromos buszt nem lehetne automatikusan kizárni egy pályázatból, mert a tervezet különbséget tesz a vállalat származási országa és magának a terméknek a származása között. A jelenlegi tervezet szerint várhatóan az lenne a döntő kérdés, hogy egy Magyarországon gyártott elektromos busz az Európai Unió vámszabályai szerint uniós származású terméknek minősül-e. Emellett az új szabályozás lehetőséget adhatna arra is, hogy a közbeszerzések kiírói előírják: a jármű bizonyos alkatrészeinek vagy komponenseinek meghatározott hányada az Európai Unióból származzon. Ez utóbbi pont különösen érdekes lehet a komáromi gyár jövője szempontjából, hiszen ha a helyi beszállítói lánc bővül, a BYD magyarországi buszai idővel még nehezebben lennének megkülönböztethetők egy „hagyományos” uniós gyártótól – politikai retorikában és jogi értelemben egyaránt.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
