Kínában július végére olyan mérföldkő született, amelyet tíz évvel ezelőtt még a legoptimistább elemzők is csak távoli álomként emlegettek: a naperőművek összesített, telepített kapacitása először haladta meg a szénerőműveket az ország villamosenergia-rendszerében. A kínai nemzeti energiaügyi hivatal kedden közölt adatai szerint a különbség minimális, mindössze egymillió kilowatt volt – ami egy olyan országban, amelynek energiaellátása évtizedeken át a szénre épült, önmagában is jelzi, milyen tempóban zajlik a szerkezetváltás.
Egymillió kilowattos előny dönt a rekordban
A számok szűkszavúak, de sokat mondanak: a napelemes rendszerek összesített kapacitása 1,286 milliárd kilowattra nőtt, míg a szénerőműveké 1,285 milliárd kilowatt volt. A két érték közötti eltérés a teljes kapacitáshoz képest alig 0,08 százalék – vagyis a napenergia nem elsöprő fölénnyel, hanem egy hajszálnyi, statisztikai értelemben szinte jelképes előnnyel vette át a vezető szerepet. Ez a szoros verseny ugyanakkor nem véletlen pillanatfelvétel: a napenergia kapacitása évek óta folyamatosan, gyorsuló ütemben bővül, miközben a szénerőművi kapacitás bővülése lassult, így az átbillenés inkább egy hosszabb trend logikus végpontjának tekinthető, mint egyszeri meglepetésnek.
A kínai villamosenergia-kapacitás több mint 30 százaléka már napenergia
A napenergia térnyerése nem csupán a szénhez viszonyítva látványos. A naperőművek július végére a teljes kínai villamosenergia-termelő kapacitás több mint 30 százalékát tették ki, ami azt jelenti, hogy minden harmadik kilowattnyi beépített kapacitás az országban ma már napelemes forrásból származik. Ez a szint néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna egy olyan gazdaságban, amely a globális szénfogyasztás jelentős részéért felelős, és amelynek ipari termelése hagyományosan energiaigényes, szénalapú háttérre épült.
Az idei új kapacitás 40 százaléka már napelemes
Még beszédesebb, hogy merre tart a folyamat: az év első hét hónapjában üzembe helyezett új villamosenergia-kapacitáson belül a napenergia aránya meghaladta a 40 százalékot. Ez a szám azért különösen fontos, mert nem a jelenlegi állapotot, hanem az irányt mutatja meg – ha az újonnan épülő kapacitásnak ekkora hányada napelemes, akkor a szén és a nap közötti, jelenleg még hajszálnyi különbség a következő hónapokban minden bizonnyal tovább nő a megújuló energia javára. A kínai villamosenergia-ipari tanács egyik szakértője szerint ez a változás fontos mérföldkő az ország zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaátmenetében, és jól mutatja, hogy a nap- és más megújuló energiaforrások gyors térnyerése hozzájárul egy egyre inkább megújuló energiára épülő kínai villamosenergia-rendszer kialakításához.
Kutatástól a gyártásig: teljes iparági lánc áll a szám mögött
A mérföldkő nem a semmiből született. Kína az elmúlt években teljes napelemipari ellátási láncot épített ki, a kutatás-fejlesztéstől és a tervezéstől kezdve egészen a tömeggyártásig, ami az országot a globális napelemgyártás egyik meghatározó szereplőjévé tette. A technológiai fejlődés – köztük a napelemek energiaátalakítási hatásfokának folyamatos javulása – érdemben hozzájárult a gyártási költségek csökkenéséhez, ez pedig felgyorsította a kapacitások bővülését is. Ez a fajta iparpolitikai és technológiai összhang az, ami megkülönbözteti Kína napenergia-expanzióját sok más országétól: nem csupán a telepített kapacitás nő, hanem az azt kiszolgáló teljes ipari háttér is folyamatosan erősödik.
Mit jelent mindez a globális energiaátmenet szempontjából
A kínai fordulat azért is figyelemre méltó, mert az ország a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, és energiarendszerének átalakulása aránytalanul nagy súllyal esik latba a globális klímacélok szempontjából. Ha a napenergia aránya az újonnan telepített kapacitáson belül a jelenlegi, 40 százalék feletti ütemben bővül tovább, a szén és a nap közötti mostani, mindössze egymillió kilowattos rés minden valószínűség szerint gyorsan, akár már a következő negyedévekben látványos előnnyé alakul a napenergia javára. A magyar és a szélesebb európai villanyautó-piac számára ez azért releváns, mert a Kínában gyártott autók és akkumulátorcellák életciklus-kibocsátása közvetlenül függ attól, milyen energiamixből táplálkozik a gyártási folyamat – így egy zöldebb kínai áramrendszer hosszabb távon a Kínában gyártott elektromos autók valós karbonlábnyomát is csökkentheti.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
