A szilárdtest-akkumulátorról évek óta úgy beszél az iparág, mint a villanyautók következő nagy ugrásáról, de eddig jobbára laborpéldányok, prototípusok és félszilárd köztes megoldások jelentek meg belőle. Október 13-án ez megváltozott: a GAC Group által támogatott Greater Bay Technology (GBT) megkezdte a teljesen szilárdtest-akkumulátorcellák sorozatgyártását Kanton közelében. A vállalat állítása szerint celláit elsőként hitelesítették az új kínai szabályozási rendszer alapján, amely kifejezetten azt hivatott tisztázni, mi számít valódi szilárdtest-akkumulátornak. A legmeglepőbb részlet mégis az, hogy mindehhez nem kellett vadonatúj gyárat építeni.
Az első tanúsított szilárdtest-akkumulátor az új kínai szabvány szerint
A GBT közlése szerint két, sorozatgyártásból származó cellája megfelelt a National Power Battery Innovation Center vizsgálatain. A cellák elsőként teljesítették a GB/T 48093.1-2026 jelű kínai szabvány követelményeit, és ennek megfelelő tanúsítást is kaptak. A szabvány teljes címe „Elektromos járművek szilárdtest-akkumulátorai – 1. rész: Fogalmak és osztályozás”. Egyik fő célja, hogy egyértelműbb határt húzzon a valódi szilárdtest-akkumulátorok, valamint a félszilárd és hibrid megoldások közé. Ez azért lényeges, mert az elmúlt években számos gyártó nevezte „szilárdtestnek” azokat a cellákat, amelyekben valójában még maradt folyékony vagy gélszerű elektrolit, így a fogyasztók és a befektetők számára nehezen volt követhető, ki tart valójában hol.
A szabványt 2026. augusztus 28-án tették közzé, hivatalosan azonban csak 2028. január 1-jén lép hatályba. Egy ilyen hivatalos bélyegző a nagy autógyártókkal folytatott tárgyalásokon komoly érv lehet, hiszen objektív mércét ad egy olyan területen, ahol eddig a marketingszövegek domináltak.
Új gyár helyett átalakított lítiumion-gyártósor
A GBT nem épített új, kifejezetten erre a célra tervezett üzemet. Ehelyett a Nansha városrészben működő gyárában alakított át egy meglévő lítiumion-akkumulátorgyártó sort. A szilárdtestcellák gyártási kapacitása jelenleg évi 1 GWh, de a vállalat szerint a kereslet növekedésével a 4 GWh összkapacitású üzem fennmaradó része is átállítható az új technológiára.
Az átalakított sor ráadásul hagyományos lítiumion-cellák és szilárdtestcellák gyártására egyaránt alkalmas, így a GBT a kereslettől függően válthat a két technológia között. A vállalat ezzel kifejezetten a beruházási igényt és a gazdasági kockázatot igyekszik csökkenteni. Egy új akkumulátortechnológia felfuttatása ugyanis általában milliárdos, több évre előre lekötött gyárberuházással jár, amelynek megtérülése bizonytalan. A GBT emellett a szilárd elektrolitot és a legfontosabb alapanyagokat is maga állítja elő, és állítása szerint több mint 50 szabadalommal rendelkezik a technológiához kapcsolódóan.
„Ez nem egy teljesen újonnan felépített gyártósor, hanem egy meglévő gyártósor, új technológiai alapokkal” – fogalmazott Huang Xiangdong, a GBT alapítója és technológiai igazgatója. Hozzátette, hogy a projekt áprilisban még az A-minták fejlesztési szakaszában tartott, októberre azonban eljutott a sorozatgyártásig. Ez nagyjából fél év, ami az akkumulátoriparban szokatlanul gyors tempónak számít.
A trükk az elektrolitban rejlik
A GBT módszerének lényege a gyártási folyamatban van, nem magában a cella kémiájában. Számos szilárdtest-akkumulátor szulfidalapú elektrolitra épül, ezek feldolgozásához pedig oxigénmentes és rendkívül száraz környezet kell. Ez gyakran teljesen új, speciális gyártóüzemek építését teszi szükségessé, ami részben megmagyarázza, miért halad olyan lassan a technológia ipari bevezetése a világ legtöbb pontján.
A GBT más utat választott. Saját fejlesztésű, szerves és szervetlen anyagokat ötvöző kompozit elektrolitját először folyékony előanyagként juttatja a cellába, és ott belül szilárdítja meg. A vállalat szerint így rugalmas, az elektródákhoz jól illeszkedő érintkezési felület alakítható ki, ami a szilárdtest-akkumulátorok egyik klasszikus gyenge pontját, az elektróda és az elektrolit közötti határfelület problémáját is enyhítheti.
Mivel az elektrolit közvetlenül a cellán belül jön létre, a legfontosabb gyártási lépések, vagyis az elektródák előállítása, a rétegek egymásra helyezése, a cellák formázása és tesztelése, továbbra is hagyományos lítiumion-gyártóberendezéseken végezhetők. Érdemi módosítást csak az elektrolit betöltése igényelt: az előanyagot száraz, oxigénmentes környezetben fecskendezik be, majd megszilárdítják. Ez magyarázza, hogyan lehetett ilyen gyorsan és viszonylag kis ráfordítással átállítani egy meglévő sort.
Energiasűrűség, biztonság, élettartam: mit tudunk eddig
A GBT technológiai platformja a cellagenerációtól és az anyagoktól függően 260 és 480 Wh/kg közötti energiasűrűséget kínál. A most gyártásba kerülő első generáció autóipari felhasználásra szánt, tasakos kialakítású cellákra és már bevált elektródaanyagokra épül, vagyis a vállalat itt még nem a lehető legnagyobb energiasűrűségre, hanem a megbízható, ismert alapokra helyezte a hangsúlyt. A későbbi generációknál többek között lítiumfém-anódok alkalmazását tervezik, ami a skála felső végét jelentheti.
Biztonság tekintetében a GBT a kínai GB 38031-2025 akkumulátorszabvány szerinti vizsgálatokra hivatkozik. Egy külső szervezet által elvégzett szögáthatolási teszt során a teljesen feltöltött cella nem gyulladt ki és nem robbant fel. Ez a vizsgálat az egyik legkeményebb próbatétel, mert belső rövidzárlatot idéz elő, amely hagyományos cellákban könnyen hőmegfutáshoz vezethet. Az élettartamról a gyártó ugyanakkor egyelőre csak annyit közölt, hogy a ciklusállóság a hagyományos lítiumion-cellákéhoz hasonlítható, konkrét ciklusszámot nem adott meg. Ez lesz az egyik legfontosabb kérdés, amelyre a sorozatgyártott darabok tapasztalatai adhatnak választ.
Partnerek: akkumulátorrendszerek, eVTOL és európai startup
A sorozatgyártás elindításával egy időben a GBT bejelentette első együttműködő partnereit is. A Hubei Liming Lithium Technology járművekhez és helyhez kötött energiatárolókhoz készülő akkumulátorrendszerekbe építi be a cellákat, emellett együttműködés indult egy sencseni eVTOL-fejlesztő központtal is. A vállalat szerint különböző iparágak ügyfelei már tesztelik a mintákat, egyes cellák pedig autógyártóknál hitelesítési folyamaton mennek keresztül. A GBT több jelentős autógyártóval is előrehaladott tárgyalásokat folytat a technológia sorozatgyártású járművekben való alkalmazásáról, ezek nevét azonban nem hozta nyilvánosságra.
Bár a fő célpiac az elektromos autóké, a GBT további felhasználási területeket is megnevezett: az eVTOL-repülőgépeket, a humanoid robotokat, a helyhez kötött energiatárolókat és a speciális járműveket. Ezeken a területeken a súly és a biztonság különösen kritikus, ezért a szilárdtest-technológia előnyei talán még hamarabb megtérülhetnek, mint a tömeges személyautó-piacon. Európában a GBT a Flynt nevű haszonjárműipari startuppal dolgozik együtt, technológiáját pedig cellaszállítás, technológiatranszfer és közös vállalatok létrehozása révén kívánja hasznosítani. Ez azt is jelzi, hogy a kínai szilárdtest-fejlesztés nem áll meg az ország határainál.
Kényes időzítés a GAC számára, de a valódi próba most jön
A GBT olyan időszakban lép piacra, amikor az akkumulátorok minősége a GAC konszernen belül is kiemelt figyelmet kap. Kínában egyre több beszámoló jelent meg a CALB beszállító LFP-celláival kapcsolatos problémákról, különösen a nagy futásteljesítményű GAC Aion S modelleknél. A GAC Aion és a CALB meghosszabbított garanciával és további szervizintézkedésekkel reagált. Fontos ugyanakkor, hogy ezeknek a problémáknak nincs közük a GBT-hez vagy szilárdtest-technológiájához, a konszern számára azonban kommunikációs szempontból is jól jöhet egy hitelesített, biztonsági teszteken átment új akkumulátortechnológia.
Az, hogy a GBT megközelítése valóban gyorsabb és olcsóbb utat kínál-e a szilárdtest-akkumulátorok ipari méretű gyártásához, most, a sorozatgyártás során derül ki. A döntő kérdés az, hogy a technológia nagyobb mennyiségben is képes-e stabil minőséget, versenyképes gyártási költségeket és a bejelentett teljesítményt biztosítani. Ha igen, annak az iparág egészére nézve is komoly következményei lehetnek. A legtöbb versenytárs ugyanis még mindig drága, dedikált gyárakban gondolkodik, miközben a GBT azt állítja, hogy a meglévő lítiumion-kapacitások jelentős része átállítható lehet az új technológiára.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
