A Debrecenben gyártott BMW iX3 hátsó tengelyén dolgozó villanymotor egy felső-ausztriai gyárból érkezik, és ez a gyár most újabb, jelentős fejlesztést kap. A BMW több mint 100 millió eurót fektet a steyri üzembe, ahol 2029 nyarától az inverterek teljesítménymoduljait is házon belül gyártják. Ez az alkatrész szabályozza, mennyi energiát kap a motor, a vállalat tehát a hajtáslánc egyik legkényesebb elemét veszi saját kézbe. A döntés ráadásul nemcsak műszaki kérdés: a BMW nyíltan kimondja, hogy egy geopolitikailag érzékeny technológiai területen akarja csökkenteni a függőségét.
Debrecen és Steyr: két gyár, egy hajtáslánc
A Neue Klasse, a BMW új generációs villanyautó-családja szorosan összeköti a két üzemet. Steyrben jelenleg két gyártósoron készülnek a 2025 februárjában bemutatott, hatodik generációs (Gen6) elektromos motorok, és ezeket Debrecenbe szállítják, ahol a Neue Klasse első modellje, az iX3 hátsó tengelyére szerelik őket. A kereslet a vártnál gyorsabban nőtt, ezért Steyrben második műszakot indítottak a villanymotor-soron, a heti kibocsátás pedig már 4000 darab fölött jár. 2025-ben még csak 8500 motor készült az iX3-hoz, idén viszont több mint 100 000 egység a cél. Ez nagyjából tizenkétszeres ugrás egyetlen év alatt, ami jól mutatja, milyen gyorsan pörög fel a debreceni gyártás. Érdekesség, hogy az iX3 első tengelyén dolgozó, kisebb aszinkron motort nem a BMW gyártja, hanem külső beszállítótól vásárolja. A Steyrből érkező, saját fejlesztésű motor tehát a hajtás szíve, és a mostani beruházással ennek a szívnek a vezérlése is házon belülre kerül.
Mit gyárt majd a BMW a 100 millió euróból?
A beruházás középpontjában a teljesítménymodul áll, amelyet a BMW az inverter egyik legfontosabb alkatrészeként jellemez. Az új gyártóegység a tervek szerint 2029 nyarán kezdheti meg a működését, és az inverterek teljesítménymoduljaihoz szükséges alkatrészek gyártása települ Steyrbe. A gyár ráadásul nemcsak a modul összeszereléséért felel majd, hanem az előzetes beszállítói folyamatokért is, így a gyártási lánc egy jóval nagyobb szakasza kerül a BMW saját irányítása alá. A vállalat szerint ez erősíti az üzem technológiai szakértelmét, növeli a vállalaton belül előállított hozzáadott értéket, és hosszú távon Ausztriában tartja az elektromobilitás kulcsfontosságú gyártási ismereteit. Ennek nyomán a steyri telephely fokozatosan a hajtáslánc szinte teljes elektromos részének kompetenciaközpontjává válik.
Az új tevékenységhez a BMW tisztatéri környezetben működő összeszerelő sort és a hozzá tartozó infrastruktúrát alakít ki. A teljesítménymodul tíz különálló alkatrészét a BMW-csoporton belül első alkalommal fogják nagy felületű forrasztással és ultrahangos hegesztéssel összeállítani. Ezek nem hétköznapi autógyári eljárások, hanem a félvezetőiparhoz közelebb álló technológiák, amelyek új kompetenciákat hoznak a gyárba. A cél, hogy az összetett összeszerelési folyamatok mélyebben beépüljenek a vállalat saját termelési rendszerébe, ahelyett hogy kész modulokat vásárolnának.
Mire jó a BMW inverter gyártás – és miért ilyen fontos az alkatrész?
Az inverter az elektromos hajtáslánc egyik központi eleme, amely nélkül a villanyautó egyszerűen nem tudna elindulni. Az akkumulátor egyenáramot ad le, a motor viszont váltakozó árammal működik, és az inverter feladata ennek az átalakításnak az elvégzése. Emellett szabályozza az akkumulátor és a motor közötti energiaáramlást is, vagyis azt, hogy gyorsításkor mennyi energia jusson a motorhoz, és rekuperációkor mennyi kerüljön vissza az akkumulátorba. Teljesítménye és hatásfoka közvetlenül befolyásolja, hogy az autó mennyire hatékonyan használja fel a rendelkezésére álló energiát, és ez végső soron a hatótávon is meglátszik.
A teljesítménymodul ennek az elektronikai rendszernek az egyik legfontosabb részegysége. Olyan teljesítmény-félvezetőket tartalmaz, amelyek rendkívül gyorsan kapcsolják a nagy áramerősségeket és feszültségeket. Leegyszerűsítve ezek az alkatrészek döntik el, hogy a motor pillanatról pillanatra mennyi energiát kapjon. Egy jól megtervezett és precízen gyártott modul csökkenti az energiaátalakítás során keletkező veszteségeket, ezért nem mindegy, ki és milyen minőségben állítja elő. Ennek fényében érthető, hogy a BMW ezt a lépést nem bízza tovább másra.
A háttérben a félvezető-függőség áll
Harald Gottsche, a BMW Motoren GmbH ügyvezető igazgatója szerint Steyr már bebizonyította, hogy képes végigvinni az átalakulást. „Az elektromos hajtásláncok gyártásának bevezetésével már bebizonyítottuk, hogy Steyrben sikeresen tudjuk végrehajtani az átalakulást. A teljesítménymodul saját gyártásával most még mélyebbre merülünk az elektrotechnika világában, és lehetőségünk nyílik arra, hogy az olyan alkatrészeket, mint a félvezetők, rugalmasan szerezzük be a globális piacokról. Ez javítja versenyképességünket, és csökkenti függőségünket egy geopolitikai szempontból érzékeny technológiai területen” – fogalmazott az ügyvezető.
A nyilatkozat mögött jól kivehető a megelőző évek tapasztalata. Az autóipar a félvezetőhiány idején megtanulta, mennyire sérülékeny, ha egy kulcsfontosságú alkatrészt kész modulként, kevés beszállítótól vásárol. Ha viszont a BMW maga szereli össze a teljesítménymodult, a félvezetőket szabadabban szerezheti be több forrásból, és egy esetleges ellátási zavar esetén is van mozgástere. A házon belüli gyártás tehát nem pusztán költségkérdés, hanem ellátásbiztonsági biztosítás is – ez különösen akkor számít, amikor a debreceni gyártósor kapacitása gyorsan nő.
Egymillió benzinmotor és a villanyos jövő egy fedél alatt
A mostani beruházás a steyri üzem hosszú távú átalakításának újabb állomása. A BMW 2022 óta tudatosan fejleszti a telephelyet, hogy a globális gyártási hálózat egyik meghatározó elektromobilitási központjává váljon, miközben a gyár a belső égésű korszakban is kulcsszereplő marad. Steyr ugyanis évente több mint egymillió benzin- és dízelmotort szállít a BMW-csoport különböző járműgyártó üzemeibe, ezzel párhuzamosan pedig a Gen6 villanymotorok felfuttatása is itt zajlik. Ritka, hogy egyetlen gyár ennyire egyszerre szolgálja ki a két technológiai korszakot, és ez a BMW óvatos, mindkét lábon álló stratégiáját is tükrözi.
A BMW egyelőre nem közölte, hány új munkahelyet teremthet a több mint 100 millió eurós beruházás. A steyri telephelyen jelenleg mintegy 4700 munkavállaló dolgozik. A fejlesztés összege munkavállalónként nagyjából 21 000 eurót jelent. Ez nem forradalmi összeg, de egyértelmű jelzés arra, hogy a BMW hosszú távon is számol a gyárral.
Történelmi kapcsolat a Steyr-Daimler-Puch vállalattal
A BMW steyri üzeme 1979-ben jött létre a német autógyártó és az osztrák Steyr-Daimler-Puch AG közös projektjeként, a teljes tulajdonjogot pedig a BMW 1982-ben szerezte meg. Az egykori Steyr-Daimler-Puch ipari öröksége ugyanakkor két másik, hasonló nevű vállalatban is tovább él. Az egyik a grazi székhelyű Magna Steyr, amely ma más autógyártók megbízásából készít komplett járműveket, ügyfelei között pedig a Mercedes-Benz mellett a kínai GAC és az Xpeng is megtalálható. A másik a Steyr Automotive, amely egy ideig a MAN tulajdonában működött, ma pedig más gyártóknak végez haszongépjármű-összeszerelést. A cég többek között a kínai SuperPanther elektromos teherautóinak gyártásában vesz részt, és a Sinotruk számára is készít dízel- és elektromos tehergépkocsikat. Felső-Ausztria tehát nemcsak a BMW-nek fontos, hanem a kínai gyártók európai jelenlétében is egyre nagyobb szerepet kap.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
