A kínai autóipar soha nem küldött még ennyi villanyautót külföldre egyetlen hónap alatt, mint idén szeptemberben. A Kínai Autógyártók Szövetsége (CAAM) hétfőn közzétett adatai szerint az ország 571 ezer úgynevezett új energiás járművet (NEV) exportált, vagyis tisztán elektromos autót, konnektoros hibridet és hatótávnövelős villanyautót. Ez a szövetség szerint 160 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 222 ezres értékhez képest. A táblázat nyers számaiból saját számításunk szerint nagyjából 157 százalék jön ki, ami két és félszeres volument jelent. A rekordexport mögött azonban egy kevésbé örömteli folyamat húzódik: a kínai belföldi piacon tovább esnek az eladások.
Rekordot döntött a kínai villanyautó-export
A szeptemberi export két részből áll össze. A tisztán elektromos autókból 352 ezer darab került külföldre, ami 130 százalékos növekedés éves összevetésben. A konnektoros hibridek exportja ennél is látványosabban, 220 százalékkal, 219 ezer darabra ugrott. Az új energiás járművek már a kínai járműexport nagyjából 54 százalékát adják, és ez a negyedik egymást követő hónap, amikor a villanyos és hibrid modellek teszik ki az export több mint felét. A hagyományos, belső égésű motoros autók exportja ezzel szemben csak 12 százalékkal, 482 ezer darabra nőtt. Az összesített személyautó-export 919 ezer darabot tett ki, ami 64,2 százalékos éves bővülés.
Az év első kilenc hónapjában Kína már 4,006 millió új energiás járművet exportált, 130 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ez az utóbbi években kiépült hatalmas gyártókapacitás közvetlen következménye: a gyárak termelését ma már egyre nagyobb részben a külföldi piacok szívják fel.
Szinte minden harmadik kínai villanyautó külföldre megy
Szeptemberben Kínában összesen 1,823 millió új energiás jármű talált gazdára belföldön és külföldön együtt. Ez 13,6 százalékkal több, mint egy éve, és 11 százalékkal több, mint augusztusban, egyben az év eddigi legerősebb hónapja. Az éves növekedés üteme ugyanakkor lassult, augusztusban még 17,8 százalék volt. A tisztán elektromos autók rekordot döntöttek 1,277 millió darabbal (+20,7%), a konnektoros hibridek eladása viszont stagnált 546 ezer darabon.
Saját számításunk szerint a szeptemberi 1,823 millió eladásból 571 ezer, azaz 31,3 százalék külföldre ment, vagyis szinte minden harmadik kínai villanyautó és konnektoros hibrid exportra készült. Az év egészében ez az arány 32 százalék körül alakul. Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy a világ legnagyobb villanyautó-piaca a termelése ekkora részét külföldön értékesítse.
Otthon esik a piac, a benzinesek a felére zuhantak
A rekordexport egyik oka a kínai belföldi piac gyengesége. Szeptemberben belföldön 1,252 millió új energiás jármű kelt el, 9,4 százalékkal kevesebb, mint egy éve. A személyautók között a visszaesés még nagyobb, 12,1 százalék volt, a villanyos haszonjárművek eladása viszont 32,6 százalékkal nőtt. A belső égésű motoros autók helyzete még rosszabb: belföldi eladásuk 47,3 százalékkal, 526 ezer darabra zuhant, ami egyetlen hónap alatt 473 ezer autóval kevesebb, mint tavaly. Az összes belföldi személyautó-eladás 27,4 százalékkal esett.
Ennek a paradox helyzetnek az a következménye, hogy a villanyautók piaci részesedése közben rekordokat dönt. Szeptemberben az új energiás járművek a teljes kínai járműeladás 61,6 százalékát adták, a belföldi személyautó-piacon pedig 68,5 százalékát. Egy évvel korábban ez az arány még 49 százalék volt. A Kínai Személyautó-szövetség (CPCA) szintén hétfőn közölt kiskereskedelmi adatai hasonló képet mutatnak: a villanyautók kiskereskedelmi eladása 16,7 százalékkal esett, de a piaci részesedésük rekordmagas, 67 százalékos volt. A CAAM maga is elismerte, hogy a belföldi keresletet több tényező is visszafogja, és ezekben egyelőre nincs érdemi javulás. Az exportot ezzel szemben „rugalmasnak” nevezte a nehéz külső környezet ellenére.
A konnektoros hibridek exportja kerülhet terítékre az EU-ban
A konnektoros hibridek exportjának megháromszorozódása különösen érzékeny téma Európában. Az Európai Unió 2024 októberében kiegyenlítő vámokat vetett ki a Kínában gyártott tisztán elektromos autókra. Ezek a vámok azonban nem vonatkoztak a hibridekre, ezért a BYD, a Chery és az MG egyre inkább konnektoros hibridekkel próbálta meghódítani az európai piacot. A múlt héten az EU és Kína megállapodásra jutott a hibridkereskedelemről. Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos szerint az egyezmény a kínai hibridexport megfelezését jelenti. A kínai kereskedelmi minisztérium hétfői közlése viszont úgy szól, hogy a megállapodás a 2025-ös szintről növekedést enged. Pekinget a 2025-ös bázisév nagyon is érdekelheti: a minisztérium által idézett Eurostat-adatok szerint az EU 2025-ben 302 ezer hibridet importált Kínából, szemben a 2024-es 107 ezerrel. A konkrét kvótákat és a bevezetés időpontját egyik fél sem hozta nyilvánosságra.
Mit jelent ez Európának és Magyarországnak?
Az európai vásárlók szemszögéből a kínai exportroham kétélű fegyver. Egyrészt egyre több kínai márka és modell jelenik meg a piacon, és a verseny nyomán az árak is mozognak. Jól mutatja ezt, hogy a Párizsi Autószalonon idén rekordszámú, mintegy 20 kínai márka állított ki, kétszer annyi, mint két éve. Másrészt az európai gyártók egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, és az Európai Bizottság már a „Made in Europe” szabályokon dolgozik, amelyek minimális helyi gyártási arányt írnának elő a villanyautókban.
Magyarország ebben a folyamatban különleges helyzetben van. A szegedi BYD-gyár és a debreceni CATL-akkumulátorgyár éppen azt a stratégiát testesíti meg, amellyel a kínai gyártók a vámokat és a protekcionista szabályokat megkerülve közvetlenül az unión belül gyárthatnak. Minél szigorúbb lesz Brüsszel a Kínából érkező exporttal szemben, annál értékesebbé válnak ezek az európai bázisok.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
