Évek óta abban a hitben éltünk, hogy az autóipar feltartóztathatatlanul menetel az elektromos jövő felé, és aki lemarad, az kimarad. Most viszont két nagy múltú japán gyártó szinte egyszerre lépett hátra: a Mazda 2029-re tolta első saját fejlesztésű elektromos platformjára épülő modelljének érkezését, a Subaru pedig egyszerűen elvetette a korábban kitűzött 2028-as céldátumot, anélkül hogy bármilyen új időpontot megnevezett volna. A kérdés, ami ezután joggal merül fel: ők késnek, vagy az egész piac lassul le?
A Mazda már harmadszor csúsztatja a saját platformját
A Mazda esete önmagában is árulkodó, hiszen nem egyszeri halasztásról van szó, hanem egy sorozat legújabb állomásáról. A vállalat eredetileg még 2025-re tervezte saját, Skyactiv EV Scalable Architecture nevű elektromos platformjának bevezetését, ezt később 2028-ra tolta, most pedig a teljes program a következő évtized küszöbére, 2029-re csúszott. Az Automotive News információi szerint a japán gyártó ráadásul nemcsak halasztja a programot, hanem közel a felére csökkenti az ehhez kapcsolódó beruházásait is, ami sokkal inkább stratégiai visszavonulásnak tűnik, mint egyszerű időhúzásnak. Ehelyett a vállalat a hibridekre és a Kínában fejlesztett villamosított modellekre koncentrálja az erőforrásait.
A Skyactiv EV Scalable Architecture platformot először 2021 nyarán jelentették be, a vállalat 2030-ig szóló technológiai stratégiájának részeként, és úgy tervezték, hogy különböző méretű és karosszériájú modellekhez is rugalmasan alkalmazható legyen. A Mazda eredetileg több modellt is erre az architektúrára épített volna 2025 és 2030 között, később azonban 2027-re módosította az indulást, amit most ismét elhalasztott. Ez azt jelenti, hogy a platform a bejelentése óta gyakorlatilag folyamatosan a horizonton lebeg, anélkül hogy valaha is kézzelfoghatóvá vált volna.
A kínai mentőöv: Changan-alapú modellek a saját fejlesztés helyett
Fontos hangsúlyozni, hogy a Mazda elektromos tervei ettől még nem haltak meg, csak más alapokra helyeződtek át. A gyártó most nagy reményeket fűz a Mazda6e modellhez és a nemrég bemutatott Mazda CX-6e SUV-változathoz, amelyek azonban nem a saját platformra, hanem a kínai Changan Automobile architektúrájára épülnek, és a Mazda–Changan vegyesvállalat gyártja őket Kínában. Ez egy érdekes kettősség: miközben a vállalat a saját, házon belüli fejlesztést halogatja, a piacon mégis jelen marad elektromos kínálattal — csak éppen kínai mérnöki munkára támaszkodva. Ezzel a Mazda időt nyer ahhoz, hogy a saját platformját a lehető legkiérleltebb formában dobja piacra.
„Mindig óvatosak voltunk” — a szándékos követő stratégiája
A halasztás hátterében a Mazda szerint az amerikai és az európai piac változó körülményei állnak. A vállalat vezérigazgatója, Masahiro Moro az Automotive Newsnak elmondta: „Már a kezdetektől így döntöttünk. Az akkumulátoros elektromos autók esetében mindig óvatosak voltunk.” A cég önmagát kifejezetten „szándékos követőként” írja le, vagyis olyan gyártóként, amely tudatosan nem akar elsőként rohanni az új technológiák után — és amely szerint éppen ez a megközelítés segít most elkerülni azokat a több milliárd dolláros félreberuházásokat, amelyek más autógyártókat sújtottak.
Ez a filozófia különösen sokat nyom a latban a Mazda esetében, hiszen a vállalat globális mércével mérve viszonylag kis gyártónak számít, így egy elhibázott, drága technológiai zsákutca aránytalanul nagyobbat üthet rajta, mint egy óriáson. Bár a Mazda együttműködik olyan cégekkel, mint a Toyota Motor Corporation vagy a Changan, a saját elektromos platform fejlesztését mindenképpen házon belül szeretné megvalósítani. A Mazda Europe kutatás-fejlesztési részlegének helyettes vezetője, Christian Schultze korábban épp arról beszélt, hogy a vállalat több időt akar szánni a lehető legjobb megoldás kidolgozására — ami szépen összecseng a mostani, kivárásra játszó döntéssel.
A Subaru még dátumot sem mer mondani
Miközben a Mazda legalább megnevezett egy új, ha távoli céldátumot is, a Subaru ennél is óvatosabb lépésre szánta el magát: a japán gyártó elhalasztotta saját fejlesztésű elektromos modelljeinek bevezetését, amelyeket eredetileg 2028-ra időzített, és inkább a hibridek, valamint a benzines modellek fejlesztésére összpontosítja az erőforrásait. Erről a Nikkei Asia számolt be egy vállalati sajtótájékoztatóra hivatkozva, és a beszámoló szerint új céldátumot a Subaru egyelőre egyáltalán nem közölt. Ez a fajta nyitva hagyott időhorizont gyakran árulkodóbb, mint egy konkrét csúszás, mert azt sugallja, hogy a vállalat maga sem tudja még, mikor tér vissza a tervhez.
A lap egyébként már tavaly novemberben arról írt, hogy a Subaru csökkenti elektromosautós beruházásait, és több pénzt fordít hibrid modellekre, vagyis a mostani bejelentés egy hosszabb ideje tartó irányváltás logikus folytatása. Bár a vállalat továbbra is együttműködik a Toyotával az elektromos SUV-k gyártásában, a saját fejlesztésű villanyautó-programját alaposan felülvizsgálja. A Subaru terve, hogy 2026 végéig négy elektromos SUV-modellt dobjon piacra a Toyotával közösen, továbbra is érvényben marad — a bizonytalanság elsősorban a saját fejlesztésű modelleket érinti.
A halasztás átírja a gyárakat és a 2030-as célokat is
A változások messze túlmutatnak a marketingnaptáron, hiszen a gyártási terveket is alapjaiban érintik. A 2028-ig saját fejlesztésben tervezett további négy elektromos modell jövője bizonytalanná vált, és a Nikkei szerint nemcsak a céldátum került le a napirendről, hanem maguknak a modelleknek a száma is felülvizsgálat alatt áll. Ráadásul a Gunma prefektúrában található Oizumi üzemben épülő új gyárat eredetileg 2027-től az új elektromos modellek gyártására szánták, most azonban kezdetben benzines autók készülnek majd ott, és csak az elektromos modellek érkezésekor vezetnek be vegyes gyártási rendszert.
Ennek nyomán a Subaru középtávú céljai is komolyan csúszhatnak, köztük az a korábban nagy hangon kitűzött terv, hogy 2030-ra az elektromos autók adják az összes eladás 50 százalékát. Emellett késhet a Panasonic Energy vállalattal közösen tervezett új akkumulátorgyár megépítése is, amelyet eredetileg a 2028-as pénzügyi évre időzítettek — vagyis a halasztás dominóeffektusként végighullámzik a teljes elektromos ellátási láncon, a platformtól az akkumulátorgyártásig.
Amerika a kulcs — és Amerikában éppen lassul az EV-piac
A két döntés közös nevezője végső soron az amerikai piac, amely mindkét gyártó számára kiemelten fontos. A Subaru elnöke, Atsushi Osaki a sajtótájékoztatón nyíltan ki is mondta: „Az elektromos autók terjedésének üteme az Egyesült Államokban, amely a fő piacunk, jelentősen lassult. A végleges bevezetési időpontot a piaci helyzet gondos figyelemmel követése mellett határozzuk meg.” Ez a mondat lényegében az egész történet kulcsa: a japánok nem azért fékeznek, mert technológiailag lemaradtak, hanem mert a legfontosabb piacukon nem látják azt a keresletet, ami igazolná a több milliárd dolláros beruházásokat.
