Március elején az Európai Unió bemutatta régóta várt „Industrial Accelerator Act” nevű iparfejlesztési jogszabálytervezetét, amelynek célja, hogy gazdaságilag és iparilag függetlenebbé tegye Európát, miközben felgyorsítja a tiszta technológiák terjedését. A röviden IAA-ként emlegetett csomag egyelőre még csak tervezet, de már most komoly nemzetközi visszhangot váltott ki.
Az Európai Bizottság szerint a jogszabály jelentős lökést adhat az uniós gyártásnak, elősegítheti a vállalatok növekedését, és új munkahelyeket teremthet. Emellett külön hangsúlyt kapnak a jövőálló, zöld ipari technológiák, amelyek az autóipart is alapjaiban alakíthatják át.
Új szabályok jöhetnek a támogatásoknál és közbeszerzéseknél
Az IAA egyik legfontosabb eleme, hogy új feltételeket vezetne be a közbeszerzések és állami támogatások esetében. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az állami pénzek elköltésénél szén-dioxid-kibocsátási és „Made in EU” kritériumoknak is meg kellene felelni.
A tervezet külön figyelmet fordít a nagy, stratégiai beruházásokra is. Azokra a projektekre, amelyek meghaladják a 100 millió eurót, speciális szabályok vonatkoznának, ha egyetlen harmadik ország a globális gyártókapacitás több mint 40 százalékát ellenőrzi. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár az Európában működő kínai akkumulátorgyárak is célkeresztbe kerülhetnek.
Brüsszel nyitottságot ígér, de feltételekkel
Az Európai Unió hangsúlyozza, hogy nem célja a teljes elszigetelődés, és továbbra is a világ egyik legnyitottabb piacaként kíván működni. Ugyanakkor Brüsszel nagyobb kölcsönösséget vár el, vagyis csak azok az országok számíthatnak egyenlő bánásmódra, amelyek az európai vállalatok számára is hozzáférést biztosítanak saját piacaikhoz.
Amennyiben ez nem teljesül, az EU akár korlátozhatja is az adott országok hozzáférését az uniós piachoz, ami komoly gazdasági következményekkel járhat.
Kína keményen visszavágott
A Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma április 24-én hivatalosan is reagált a tervezetre. Peking szerint az IAA beruházási akadályokat és intézményes diszkriminációt tartalmaz, különösen négy kulcsfontosságú területen: az akkumulátorok, az elektromos járművek, a napelemek és a kritikus nyersanyagok piacán.
A kínai fél három fő problémát emelt ki. Álláspontjuk szerint a jogszabály sérti a nemzetközi megállapodásokat, hátrányosan érinti a kínai befektetőket, és lassíthatja az EU zöld átállását, miközben torzítja a versenyt. Peking egyértelműen felszólította az EU-t, hogy távolítsa el a külföldi cégekkel szembeni diszkriminatív elemeket, beleértve a helyi tartalomkövetelményeket és a technológiatranszferre vonatkozó elvárásokat.
Fenyegetés is érkezett: jöhetnek az ellenlépések
A kínai reakció nem állt meg a kritikánál. Peking jelezte, hogy ha az EU változtatások nélkül fogadja el a jogszabályt, és ezzel kárt okoz a kínai vállalatoknak, akkor ellenintézkedésekre kényszerülhet.
Ennek érdekében Kína már bevezetett két új jogi eszközt. Az egyik az úgynevezett „834-es rendelet”, amely az ipari és ellátási láncok biztonságát hivatott védeni, míg a másik a külföldi államok joghatóságának korlátozására szolgál.
Mit jelent ez az elektromos autók piacára nézve?
Az IAA különösen érzékenyen érintheti az elektromos járműipart, hiszen az akkumulátorok és a kritikus nyersanyagok területén Kína jelenleg domináns szereplő. Ha az EU valóban szigorítja a szabályokat, az jelentősen átalakíthatja az európai villanyautó-piacot, és akár újabb kereskedelmi konfliktushoz is vezethet.
