A Transport & Environment (T&E) elemzése szerint 2020 óta először csökkent az elektromos autók átlagára az Európai Unióban, ami fontos fordulatot jelez az európai villanyautó-piacon. A szervezet szerint ennek fő oka, hogy az Európai Bizottság személyautókra vonatkozó CO2-kibocsátási céljai arra ösztönözték az autógyártókat, hogy több elérhetőbb árú modellt vezessenek be.
A T&E adatai alapján az elektromos autók átlagára az EU-ban 2025-ben nagyjából 1800 euróval, vagyis 4 százalékkal 42 700 euróra csökkent. A változás mögött elsősorban az áll, hogy megjelentek a piacon a megfizethetőbb akkumulátoros elektromos kompakt modellek, különösen a B-szegmensben, ahol az átlagár 13 százalékkal esett vissza.
A think tank példaként a Citroën ë-C3-at és a Renault 5-öt emeli ki, amelyek időben kerültek piacra ahhoz, hogy a gyártók teljesíteni tudják a 2025-re eredetileg előírt CO2-flottacélokat. Ezeket a célokat az EU azóta enyhítette, így a 2025 és 2027 közötti időszakot már hároméves átlag alapján értékelik majd.
Sebastian Bock, a T&E Németország ügyvezető igazgatója így fogalmazott: „A flottakibocsátási szabványok a klímának is kedveznek, és a fogyasztók pénztárcáján is érezhető különbséget jelentenek. A CO2-céloknak köszönhetően Európában végre több megfizethető elektromos autó jelent meg. Ha kitartunk az irány mellett, és nem hígítjuk fel a 2030-as célokat, az új elektromos autók hamarosan olcsóbbak lehetnek, mint a belső égésű motoros járművek. Ez sok németnek segíthet kiszabadulni abból a fosszilis csapdából, amelyet most ismét a töltőállomások helyett a benzinkutaknál éreznek meg.”
2024-ig a drágább modellek uralták a piacot
A mostani árcsökkenés különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy 2020 és 2024 között egészen más tendencia volt látható. A T&E szerint ebben az időszakban az elektromos autók átlagára mintegy 5000 euróval emelkedett. Ennek hátterében az állt, hogy az autógyártók elsősorban a nagyobb, magasabb haszonkulccsal értékesíthető modellekre koncentráltak.
Ebbe a körbe tartozott többek között az Audi Q4 e-tron és az Audi e-tron GT, a Volkswagen ID.4, ID.5 és ID.7, a BMW iX, i4 és i7, a Mercedes EQE és EQS, valamint a Porsche Taycan is. A gyártók ezt a stratégiát azért tudták követni, mert akkoriban jóval enyhébb CO2-flottacélok voltak érvényben, amelyek nem kényszerítették ki a szélesebb körben elérhető elektromos modellek bevezetését.
Most azonban úgy tűnik, hogy a prémium fókuszú korszak legalább részben háttérbe szorul. A gyártók 2025-ben már több új, kedvezőbb árú elektromos modellt is bejelentettek, amelyek tovább mérsékelhetik az átlagárakat, miközben javítják a vállalatok CO2-flottaértékeit is.
Új olcsóbb modellek jöhetnek a Volkswagen-csoporttól
A T&E elemzése szerint a következő években a Volkswagen-csoport új kisautóival és kompakt szabadidő-autóival tovább erősödhet a megfizethető elektromos modellek kínálata. Ide tartozhat a VW ID. Polo, a Cupra Raval, valamint a kompakt SUV-vonalból a VW ID. Cross és a Skoda Epiq is.
A Volkswagen az ID. Polo esetében körülbelül 25 000 eurós indulóárat céloz meg, míg a többi modell várhatóan valamivel e szint fölött lesz elérhető. Ez komoly jelentőségű lehet, mert a tömegpiaci villanyautók ára kulcskérdés az európai átállás szempontjából.
Mikor lehet árparitás az elektromos és benzines autók között?
A T&E szerint 2024-ben a D- és E-szegmensben az akkumulátoros elektromos autók már elérték az árparitást a belső égésű motoros modellekkel. Ez azt jelenti, hogy ezekben a kategóriákban az elektromos hajtású járművek ára már nem feltétlenül magasabb, mint a hagyományos változatoké.
Az A-, B- és C-szegmensben ugyanakkor még várni kell erre a fordulatra. A szervezet becslése szerint ezekben a kategóriákban 2030-ra jöhet el az árparitás, feltéve, hogy a költségcsökkentések előnyeit a gyártók ténylegesen továbbadják a vásárlóknak. Ez a megfizethető elektromos autók térnyerésének egyik legfontosabb feltétele.
A fellazított CO2-célok visszafordíthatják az árcsökkenést
A T&E arra is figyelmeztet, hogy az elektromos autók árának csökkenése nem magától értetődő folyamat. A think tank szerint ez a tendencia megtörhet, ha az EU tovább gyengíti a 2030-as CO2-flottacélokat, ahogyan azt az Európai Bizottság javasolja.
A szervezet számításai szerint egy átlagos elektromos autó 2030-ban akár 2300 euróval is drágább lehet annál, mint amennyibe a jelenlegi célok fenntartása mellett kerülne. Az érvelés logikája egyszerű: ha a kibocsátási előírásokat felpuhítják, a gyártók ismét nagyobb, magasabb haszonkulcsú modellekre helyezhetik a hangsúlyt, miközben a kisebb, olcsóbb elektromos autók háttérbe szorulhatnak.
Ez különösen azért lenne problémás, mert a kisebb akkumulátoros elektromos autók sokkal szélesebb vásárlói réteg számára jelenthetnek belépést az elektromos mobilitásba. Ha ezek kínálata lassabban bővül, az az egész európai villanyautó-piac fejlődését is visszafoghatja.
A T&E szerint nagy árat fizethet Európa a célok gyengítéséért
A T&E ezért azt hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság nem gyengítheti tovább a CO2-flottacélokat. Az elemzés szerint ha a 2030-as CO2-célt három évre átlagolnák, az elektromos autók részesedése az EU újautó-piacán 2030-ra 57 százalékról 47 százalékra csökkenhetne. Ha pedig az autóipar azon igénye teljesülne, hogy a célokat öt évre átlagolják, az már csak 32 százalékos piaci részesedést eredményezne.
Sebastian Bock, a T&E szakértője hozzátette: „Nem ringathatjuk magunkat abba az illúzióba, hogy a hazai ipart fenntartható módon megvédhetjük a szabványok enyhítésével. Ha a 2030-as CO2-célokat fellazítják, az csak elhalasztja az elektromos autók várható árcsökkenését, és rövid távú profitokat, valamint osztalékokat biztosít a hosszú távú életképesség rovására. Eközben a nemzetközi versenytársak nem tétlenkednek: a kínai gyártók már most is jelentős előretörést mutatnak az európai piacon, sőt a plug-in hibridek területén már túl is szárnyalják hagyományos prémium márkáinkat. Németország válasza csakis a technológiai kiválóság és a globális vezető szerep melletti elköteleződés lehet, nem pedig a célok felvizezése.”
Fordulóponthoz érkezhet az európai villanyautó-piac
A T&E elemzése alapján az elektromos autók átlagárának csökkenése azt mutatja, hogy a szabályozás képes valódi piaci változást elérni. Az elmúlt években a drágább, prémium modellek dominálták a kínálatot, most viszont egyre több jel utal arra, hogy a gyártók kénytelenek lesznek a szélesebb közönség számára is elérhető villanyautók felé fordulni.
Ez nemcsak a vásárlók számára lehet kedvező, hanem az európai autóipar jövője szempontjából is kulcskérdés. Ha a szabályozási nyomás fennmarad, akkor az új elektromos autók ára tovább csökkenhet, és egyre közelebb kerülhetnek ahhoz, hogy valódi alternatívát jelentsenek a belső égésű motoros modellekkel szemben. Ha viszont az EU felpuhítja a célokat, azzal könnyen lassíthatja ezt a folyamatot, miközben a globális versenytársak egyre gyorsabban zárkóznak fel.
