A CATL és a Stellantis hivatalosan is elindította azt az LFP akkumulátorcellákat és modulokat gyártó üzemet, amelyet közel egy éve jelentettek be Zaragoza mellett. A kínai akkumulátorgyártó ezúttal saját munkaerőt is átirányít Európába, és mintegy 2000 kínai dolgozó érkezik Spanyolországba, hogy gyorsítsák a kivitelezést és biztosítsák a technológiai tudás átadását.
A két vállalat összesen 4,1 milliárd eurót fektet be a projektbe. A Reuters arról számolt be, hogy a Figueruelasban épülő gyár építése hivatalosan is megkezdődött, miközben a tervek szerint később 3000 spanyol munkavállalót is felvesznek és kiképeznek. Ez összhangban áll azzal a céllal, hogy a beruházás hosszú távon jelentős, közvetlen munkahelyeket teremtsen.
Spanyolország technológiai hátrányból indul – és ezt nyíltan elismerik
Aragónia regionális kormánya tájékoztatása szerint jelenleg a 2000 kínai dolgozó beutazási engedélyének intézése zajlik, miközben a régió további beszállítókat próbál bevonzani az akkumulátoripari ellátási láncból. A technológiai felkészültség különbsége jelentős, amit a helyi iparági szereplők sem titkolnak. David Romeral, a CAAR Aragónia vezérigazgatója így fogalmazott: „Nem ismerjük ezt a technológiát, ezeket az alkatrészeket – soha nem gyártottuk őket. Ők évekkel előttünk járnak, mi pedig legfeljebb figyelhetünk és tanulhatunk.”
Hasonló véleményt képviselt José Juan Arceiz, az aragóniai UGT szakszervezet főtitkára is, aki kijelentette: „Ők azok, akik tudják, hogyan kell egy gigagyárat felépíteni.” A helyi egyetemmel közösen már dolgoznak a megfelelő képzési rendszeren, de az első hetekben és hónapokban a kínai technikusok és mérnökök adják az építkezés szakmai gerincét.
A CATL ezúttal nem bízza a véletlenre a munkaerőt
Reuters-információk szerint néhány kínai vezető és technikus már meg is érkezett Figueruelasba. Ez komoly szemléletváltás a CATL részéről. A debreceni gyár esetében a cég nagyrészt helyi munkaerőre támaszkodott, ám a szakemberhiány és a késések miatt a projekt átadása 2025 végéről 2026-ra csúszott. A zaragozai beruházásnál ezt nem akarják megismételni. A saját, tapasztalt kínai kivitelezői állomány érkezése gyakorlatilag garancia arra, hogy az ütemezés kevésbé legyen kiszámíthatatlan.
A beruházás kulisszatitkai: kinek a területén indul a termelés?
A gyár operatív irányítása a CATL és a Stellantis 50–50 százalékos vegyesvállalatának kezében lesz. A létesítmény közvetlenül a Stellantis zaragozai üzemének szomszédságában épül, összességében 4,1 milliárd euró költséggel, amelyből több mint 300 millió eurót az Európai Unió biztosít támogatásként.
Érdekesség, hogy bár a cellagyár egy 80 hektáros, különálló területen épül, a Stellantis korábban azt kommunikálta: már 2026 végén elindulhat a gyártás a jelenlegi zaragozai járműgyár területén. Hogy ez technikailag hogyan valósulna meg, arra továbbra sincs hivatalos magyarázat.
Csúszó dátumok: 2026 vagy 2028?
A jelenlegi információk szerint az építkezés 2028 márciusára fejeződik be, az éves gyártókapacitás pedig 50 GWh körül alakulhat. Ez eltér a korábbi ütemtervtől, amelyek még 2026-os indulást tartalmaztak. A Reuters egyelőre nem tisztázta, hogy a 2026-os részleges indulás továbbra is reális-e, vagy az egész projekt átcsúszik 2028-ra.
Miért pont a CATL lett a Stellantis európai partnere?
A Stellantis régóta kereste azt az akkumulátoripari partnert, amely stabil, olcsó és nagy mennyiségben gyártható LFP technológiát tud biztosítani. Bár volt saját vegyesvállalata, az ACC (Stellantis–Total–Mercedes), a projekt komoly nehézségekbe ütközött.
A három ACC-gyárból kettő – Kaiserslautern és Termoli – gyakorlatilag leállt. Az olaszországi Termoli üzemről 2024 közepén már arról írtak, hogy végleg bezárhat. A probléma oka, hogy az ACC elsősorban NMC kémiára készült, miközben az európai piacon egyre nagyobb az igény az olcsóbb LFP cellák iránt. A Stellantis ezért stratégiai váltásként kezdett el a CATL-lel tárgyalni, és 2023 végén hivatalosan is bejelentette az együttműködést.
Kémiák harca: NMC vagy LFP?
A Stellantis jelenleg kettős kémiájú stratégiát alkalmaz. Megtartja az NMC akkumulátorokat a drágább, nagy hatótávú modellekhez, míg az LFP-t a tömeggyártásra szánt, megfizethetőbb autóknál használja. A nagy kérdés az, milyen arányban vált az LFP javára a portfólió. Ez dönti majd el azt is, hány NMC cellagyárra lesz a jövőben valójában szükség.
A spanyol autóipar nagy nyertese lehet a beruházás
A zaragozai CATL–Stellantis üzem stratégiai előnyt jelent Spanyolországnak. Az LFP cellák olcsóbb, stabilabb és tartósabb alternatívát adnak, ami különösen fontossá válik az STLA Small platformra készülő elektromos kisautók esetében. Továbbá a Stellantis már megerősítette, hogy a B- és C-szegmens elektromos autói, crossoverei és SUV-jai ezekre az akkumulátorokra épülnek majd. Jorge Azcón szerint az üzem nemcsak Spanyolországot, hanem több más európai Stellantis-gyárat is ellát majd.
CATL: újabb európai ugródeszka
A zaragozai gyár a CATL harmadik európai létesítménye lesz a németországi és a magyarországi után. Ez tovább erősíti a kínai cég dominanciáját az európai akkumulátoriparban, miközben az EU próbálja csökkenteni a kiszolgáltatottságot az ázsiai beszállítókkal szemben.
Értesülj időben a legfontosabb elektromos autós hírekről! Kövess minket Facebookon, X-en, Instagramon, vagy iratkozz fel Google News és YouTube-csatornánkra!
