Németország és Franciaország olyan javaslattal állna elő, amely gyakorlatilag felpuhítaná a 2035-re tervezett uniós belsőégésű-tilalmat. A Spiegel által idézett előzetes egyezségtervezet szerint a gyártóknak 2035-re nem 100, hanem 90 százalékkal kellene csökkenteniük új autóik flottaszintű CO₂-kibocsátását, a fennmaradó 10 százalékot pedig nem kellene ellentételezniük. Ez azt jelenti, hogy 2035 után is maradhat hely néhány belsőégésű vagy konnektoros hibrid új autónak az európai szalonokban. A javaslat még nem végleges, de az uniós tárgyalások alapja lehet, és a két ország súlya miatt komoly esélye van arra, hogy formálja a végeredményt.
Mit tartalmaz a német–francia javaslat?
A tervezet lényege, hogy a 2035-ös flottacél 100 helyett 90 százalékos csökkentés legyen, a maradék 10 százalékot pedig a gyártóknak ne kelljen semmilyen módon kompenzálniuk. A dokumentum szerint figyelembe kellene venni azt is, hogy a meglévő járműállományban egyre több megújuló üzemanyagot használnak. A papír kimondja azt is, hogy az állami támogatásoknak elsősorban az európai autógyártást kellene segíteniük, bár azt nem részletezi, ez pontosan hogyan valósulna meg. A részletek még kidolgozás alatt állnak, és a javaslat az uniós szintű tárgyalások kiindulópontja lesz.
Pontosítás: honnan jön a 90 százalék?
A korábbi sajtóhírek körül volt némi zavar. A Handelsblatt eredetileg úgy értesült, hogy a két ország a meglévő terveken túl további tíz százalékpontnyi könnyítést szorgalmaz ellentételezés nélkül. Az electrive szerint azonban nem erről van szó: a 90 százalékos szám az Európai Bizottság javaslatából származik, és ez marad érvényben. A német–francia álláspont tehát nem a cél további lazítása, hanem az, hogy a Bizottság által javasolt 90 százalék mellett a maradék 10 százalékot ne kelljen ellentételezni. Ez a gyakorlatban jelentős különbség: kompenzációs kötelezettség nélkül a gyártók valóban értékesíthetnének belsőégésű motoros autókat 2035 után is, anélkül hogy ennek ára lenne.
A háttéralku: Macron enged, Merz is enged
A javaslat egy nagyobb politikai alku része. A FAZ és a Handelsblatt egy héttel korábban arról számolt be, hogy Emmanuel Macron francia elnök feladja ellenállását a klímacélok lazításával szemben. Cserébe Friedrich Merz német kancellár eltávolodik a szigorúbb „Made in EU” szabályokkal kapcsolatos védekező álláspontjától. Németország a tervezett ipari gyorsítási törvény (Industrial Accelerator Act) ügyében is enged. Párizs tehát az európai gyártás erősebb védelmét kapja meg, Berlin pedig a saját autóipara számára fontos rugalmasságot.
Mit jelenthet ez a magyar autóiparnak és vásárlóknak?
A magyar olvasót két szálon is érinti a hír. Egyrészt a vásárlók szemszögéből: ha a javaslat átmegy, 2035 után sem tűnik el teljesen a belsőégésű motor az új autók kínálatából, bár a 90 százalékos flottacél mellett ezek aránya csekély marad, és vélhetően drágák lesznek. Másrészt a szigorúbb „Made in Europe” szabályok és az európai gyártást előnyben részesítő támogatások a Magyarországon termelő gyárakat is érinthetik, a hazai tulajdonú beszállítóktól a kínai hátterű, de uniós területen működő üzemekig. Hogy ez utóbbiak nyertesei vagy vesztesei lesznek-e az új szabályoknak, az a részletek kidolgozásán múlik.
Kemény kritika a klímavédők és a képviselők részéről
A javaslat nem mindenkinek tetszik. Susanne Goetz, a Transport & Environment (T&E) képviselője szerint „Németország és Franciaország történelmi hibát követ el”. Tiemo Wölken, az SPD európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy „ez a tervezet nem elégséges”, a közlekedési klímacélok elérését pedig „valószínűtlennek vagy lehetetlennek” nevezte. A kritikusok attól tartanak, hogy a kiskapu bizonytalanságot visz a gyártók villanyautós beruházásaiba, és lassítja az átállást. A végső szót azonban az uniós tárgyalások mondják ki, ahol a német–francia tengely álláspontja jellemzően nagy súllyal esik latba.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
