A CATL debreceni cellagyára fizikailag teljesen elkészült, mégsem indulhat el — az üzem elindításához szükséges hatósági engedélyek megérkezésére várnak, derült ki a cég debreceni telephelyén szerdán tartott sajtótájékoztatóján. Miközben a cellagyártás áll, a háttérben lendületesen zajlik az élet: megkezdődött a CATL ötödik toborzási kampánya, a modulgyártó sorok pedig teljes kapacitással dolgoznak. Ez a fajta „minden kész, csak egy aláírás hiányzik” helyzet önmagában is jól mutatja, mekkora tétje van annak, hogy mikor kap zöld utat a beruházás — hiszen egy 7,34 milliárd eurós gyárról beszélünk, amely Magyarország egyik legnagyobb ipari fejlesztése.
Kilenc év alatt a világ élére: a CATL sikertörténete
Qin Liang, a debreceni gyár igazgatója a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a CATL rendkívül fiatal vállalatnak számít: 2011-ben alapították, ennek ellenére az elmúlt kilenc évben világszinten piacvezetővé nőtte ki magát mind az elektromos autókba szánt akkumulátorok, mind az energiatároló berendezések piacán. 2025-ben a cég globális piaci részesedése csaknem 40 százalék volt — ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden ötödik elektromos autóba beépülő akkumulátorcellából kettő CATL-gyártmány. A vállalat a profitjának jelentős részét kutatás-fejlesztésbe forgatja vissza: hat kutatóközpontja működik a világon, összesen 23 ezer kutatóval, ezek egy része Kínában és az Egyesült Államokban található, de már Európában is jelen vannak, és a régióban további K+F-tevékenységet terveznek. A cég szabadalmi portfóliója önmagában is impozáns: 60 ezer bejegyzett szabadalommal rendelkezik, ami jól mutatja, mekkora erőforrást fektet a technológiai fejlesztésbe.
7,34 milliárd eurós beruházás Debrecenben
A debreceni üzem létrehozásáról 2022-ben döntött a vállalat, az építkezés pedig már 2023-ban elkezdődött. A most megvalósult első ütemre a kínai beruházó mintegy 7,34 milliárd eurót fordított, ami a teljes tervezett beruházásnak csak egy részét jelenti. Jelenleg 105 hektáron terül el a gyár, ám ha a teljes fejlesztés megvalósul, a terület mérete elérheti a 221 hektárt is — vagyis a jelenlegi üzem alig a fele annak, amit a CATL hosszú távon Debrecenben elképzel. A vállalat 2023 óta mintegy 300 helyi céggel dolgozott együtt, részben az építkezés és az infrastruktúra-fejlesztés, részben pedig már a termelés kapcsán, ami azt jelzi, hogy a beruházás gazdasági hatása jóval túlmutat magán a gyárkapun.
Naponta 700 modult gyárt a debreceni üzem
Bár a cellagyártás egyelőre várat magára, a modulgyártás már javában zajlik: 2024 ősze óta két gyártósoron folyik a munka, májusban pedig egy harmadik sor is csatlakozott hozzájuk. A három sor együttesen naponta 700 modult állít elő, és eddig összesen csaknem 400 ezer akkumulátormodult gyártottak le — ezekhez a cellák egyelőre még Kínából érkeznek. Az eredmény már most is látványos: az európai piacon közlekedő autók közül csaknem 100 ezerben debreceni gyártású akkumulátor dolgozik. Amennyiben az eddig legyártott 400 ezer modult elosztjuk a 100 milliárd forintos 2025-ös modulgyártási bevétellel, az egy modulra jutó átlagos árbevétel nagyságrendileg 250 ezer forint körül alakul — ez jól mutatja, mekkora hozzáadott értéket képvisel önmagában a modulgyártás, még a cellagyártás beindulása előtt. Ez a bevétel után a CATL Magyarországon adózott, ami a beruházás gazdasági beágyazottságát is jelzi.
Ötödik toborzási hullám: 2300 dolgozóra bővülnek
Kitta Alexandra, a cég toborzási vezetője elmondta, hogy jelenleg zajlik a CATL ötödik debreceni toborzási kampánya, amelynek kiemelt célja a helyi munkaerő megtalálása és bevonása. A gyárban jelenleg 1470-en dolgoznak, ebből a munkavállalók kétharmada magyar, egyharmada pedig kölcsönzött munkaerő — utóbbi arány csökkentése és helyi dolgozókkal való felváltása is célként fogalmazódott meg. Az év végére a vállalat a létszámot 2300 főre kívánja növelni. Kitta Alexandra hozzátette: amint beindul a cellagyár, kínai munkavállalók érkeznek majd Debrecenbe, hogy átadják szaktudásukat a helyi dolgozóknak. A fiatal tehetségek bevonása érdekében a cég emellett együttműködik a Debreceni Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel és a Debreceni Szakképzési Centrummal is.
Környezetvédelem: 30 százalékkal kevesebb vízhasználat
Bodnár Mihály, a cég munka- és környezetvédelmi vezetője kiemelte, hogy a fenntarthatóság, az üzembiztonság és a környezetvédelem kiemelt prioritást élvez a CATL-nél, amelynek célja, hogy a cellagyártás beindulása után minél hamarabb karbonsemlegessé váljon a debreceni telephely. A hatósági előírásokon felül a vállalat saját monitoringrendszert is kiépített: a földtani közeget 18 ponton, három különböző mélységben vizsgálják, a víztározók üledékét pedig szintén rendszeresen ellenőrzik, a talajvíz minőségét pedig 15 monitoring kút figyeli folyamatosan, kiegészülve egy folyamatosan működő környezeti zajmonitoring rendszerrel. 2025-ben egy technológiai fejlesztésnek köszönhetően 30 százalékkal csökkent a vízhasználat — ennek legfontosabb eleme az újgenerációs, adiabatikus hűtőtornyok bevezetése volt, amelyek a napi vízigényt előre meghatározott korlátok között tartják. Szélsőséges hőségre is felkészültek: egy 3100 köbméteres puffertartály hivatott kiegyenlíteni a csúcsidőszaki vízfelhasználást, méghozzá szürkevízzel működtetve, amíg a város regionális vízhálózata — várhatóan 2027 nyarán — üzembe nem áll, addig felszíni vizet használnak. Újságírói kérdésre elhangzott, hogy az üzem jelenleg naponta 200 köbméter vizet használ, és bár folyamatosan figyelik a talajvizet, a jelenlegi munkálatok nem jelentenek szennyezési kockázatot. A tervek szerint a cellagyár épületében látogatóközpont is nyílik majd, ahol az érdeklődők nyomon követhetik az akkumulátorgyártás teljes folyamatát.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
