Ritkán fordul elő, hogy két, egymással élesen versenyző autógyártó ugyanabból a gyárból szerzi be az akkumulátorait, Michigan államban, Lansingben most mégis pontosan ez történik. Az LG Energy Solution (LGES) nemrég megkezdte a sorozatgyártást abban az üzemben, amelyet eredetileg a General Motorsszal közösen terveztek felhúzni, ma azonban már teljes egészében a dél-koreai cellagyártó tulajdonában van. A válasz a címbeli kérdésre egyszerű, ám annál beszédesebb: az LG úgy alakította át a gyárat, hogy az egyszerre két teljesen különböző piacot és két különböző cellakémiát is kiszolgáljon – és éppen ez a diverzifikáció hozta be a Teslát és a Toyotát is ugyanabba az épületbe.
A GM kudarca lett az LG nyereménye
A lansingi telephelyet eredetileg az Ultium Cells, azaz a General Motors és az LG Energy Solution közös akkumulátorgyártó vállalatának harmadik cellagyáraként képzelték el. A GM azonban 2024 vége felé bejelentette, hogy eladja a már csaknem teljesen elkészült üzemrészét az LG Energy Solutionnek – jó eséllyel azért, hogy tőkehatékonyabban igazítsa akkumulátorgyártási kapacitásait az elektromosautó-piac lassabb felfutásához. A tranzakció ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a GM teljesen kiszállt volna az Ultium Cellsből: az ohiói és a Tennessee állambeli közös gyárakat nem érintette a döntés, azok továbbra is közös tulajdonban maradtak.
A felvásárlást végül 2025 májusában zárták le, ekkorra a gyár építési munkálatai már 98 százalékban elkészültek. Az LGES tájékoztatása szerint a vállalat 2022 óta összesen több mint 2 milliárd dollárt fektetett a 91,5 hektáros telephelybe, amely teljes kapacitásának elérésekor évente több mint 35 GWh akkumulátorcella előállítására lesz képes. Jelenleg mintegy 900 ember dolgozik a gyárban, a létszámot azonban a tervek szerint akár 1700 főre is bővíthetik – ez majdnem a duplája a jelenlegi állománynak.
Miért lett ugyanaz a gyár Tesla és Toyota akkumulátorgyára is
Miután a General Motors kiszállt a projektből, az LGES nem hagyta kihasználatlanul a felszabaduló kapacitást, hanem két teljesen különböző autóipari és energetikai ügyfélkört is bevonzott ugyanarra a telephelyre. Ez a lépés stratégiai szempontból különösen fontos: az eredetileg kizárólag a GM elektromosautó-gyártásának felfutására szabott üzem mára két, jelentősen eltérő piacot és két különböző cellakémiát szolgál ki egyszerre. Egyrészt nagy energiasűrűségű NMC-cellákat gyárt elektromos autókhoz, másrészt kedvezőbb költségű és nagy ciklusállóságú LFP-cellákat állít elő helyhez kötött energiatároló rendszerekhez.
A két felhasználási terület gyökeresen más követelményeket támaszt az akkumulátorokkal szemben. Az elektromos járműveknél elsősorban az energiasűrűség, a tömeg és a rendelkezésre álló beépítési hely számít, hiszen minden plusz kilogramm és köbcentiméter a hatótávból vagy a rakodótérből vesz el. A helyhez kötött energiatárolásnál ezzel szemben a költségek, a hosszú élettartam és a nagyszámú töltési-kisütési ciklus elviselése kerül előtérbe, hiszen ezek a rendszerek évtizedekig, folyamatos igénybevétel mellett üzemelnek.
A Toyota elektromos Highlanderjéhez készülnek az NMC-cellák
2025 elején jelentették be, hogy a Toyota egy már meglévő, LG Energy Solutionnel kötött akkumulátorrendelését a lansingi gyárba helyezi át. Ezzel a korábban elsősorban a GM igényeire kialakított üzem új, jelentős autóipari ügyfelet kapott, méghozzá pontosan akkor, amikor a General Motors kilépett a projektből. Az LGES a jövőben nikkelt, mangánt és kobaltot tartalmazó NMC-cellákat gyárt majd Lansingben a Toyota számára, elsősorban a 2027-es modellévre érkező, tisztán elektromos Toyota Highlander számára, amely három üléssorral, elektromos hajtással érkezik majd a piacra.
A háromsoros elektromos SUV-t a Toyota egyesült államokbeli, Kentucky állambeli Georgetown-i gyárában szerelik majd össze, az akkumulátor-ellátási lánc azonban több helyszín között oszlik meg. A Toyota közlése szerint a Highlander akkumulátormoduljait a vállalat észak-karolinai akkumulátorgyárában állítják össze, vagyis a Lansingben gyártott LGES-cellák jelentős belföldi utat tesznek meg, mielőtt a kész akkumulátor bekerülne a Kentuckyban összeszerelt járműbe.
A Toyota számára készülő cellákkal ellentétben a helyhez kötött energiatárolókhoz szánt LFP-cellák sorozatgyártása már el is indult Lansingben. Az LGES az itt gyártott lítium-vasfoszfát cellákból az amerikai LG Energy Solution Vertech épít komplett energiatároló rendszereket energiaszolgáltatók, valamint kereskedelmi és ipari ügyfelek számára – a jövőbeli vásárlók között szerepel a detroiti DTE Energy energiaszolgáltató is.
2027-től a Tesla is Lansingből szerzi be LFP-celláit
A gyár talán legérdekesebb fordulata azonban a Tesla kapcsán jelentkezik. 2027-től ugyanis a Tesla is Lansingből szerzi majd be LFP-celláinak egy részét. Ennek előzménye, hogy 2025-ben bejelentették: az LGES mintegy 4,3 milliárd dollár értékű szállítási szerződést kötött prizmatikus LFP-cellák beszállítására, a partner kilétét azonban akkor még nem hozták nyilvánosságra. Az amerikai kormány 2026 márciusában erősítette meg hivatalosan, hogy a szerződés mögött a Tesla áll.
A cellákat várhatóan a Tesla Megapack 3 helyhez kötött energiatároló rendszereiben használják majd fel, amelyek gyártását az Egyesült Államokban, Texas államban tervezik. A fejlemény jól mutatja, hogy az LGES az elektromos autók akkumulátorai mellett egyre nagyobb szerepet vállal a helyhez kötött, nagy léptékű energiatároló rendszerek piacán is – vagyis nem csupán autógyártóknak, hanem energetikai vállalatoknak is kulcsfontosságú beszállítójává vált.
Miért ésszerű egy gyárban két különböző akkumulátor-kémiát gyártani
Első pillantásra szokatlannak tűnhet, hogy egyetlen telephely egyszerre gyárt drága, nagy energiasűrűségű NMC-cellákat és olcsóbb, robusztus LFP-cellákat, valójában azonban ez az LGES számára komoly kockázatcsökkentést jelent. Ha például a Toyota Highlander értékesítése lassabban indulna be a vártnál, az ESS-üzletág megrendelései – köztük a Tesla és a DTE Energy szerződései – akkor is biztosítják a gyár folyamatos terhelését.
Ez a fajta diverzifikáció egyre inkább jellemzővé válik az akkumulátoripar nagy szereplőinél, hiszen az elektromosautó-piac növekedési üteme kiszámíthatatlanabbá vált, míg a hálózati energiatárolás iránti kereslet – a megújuló energiaforrások térnyerésével párhuzamosan – stabilan, sőt gyorsulva bővül.
Az LG észak-amerikai energiatárolási stratégiája és a gyár jövője
A lansingi gyár nem elszigetelt projekt, hanem az LG Energy Solution szélesebb körű észak-amerikai stratégiájának fontos eleme. A vállalat célja, hogy 2026 végére több mint 50 GWh éves gyártási kapacitást építsen ki a helyhez kötött energiatároló rendszerekhez szánt LFP-cellákból, mégpedig három saját tulajdonú és két közösen működtetett észak-amerikai üzemben. A vállalat szerint ezt követően globális ESS-gyártókapacitásának mintegy 80 százaléka Észak-Amerikában összpontosul majd.
Az egykor a GM és az LGES közös, harmadik Ultium-gyárának tervezett lansingi létesítmény így mára lényegesen sokoldalúbb akkumulátorgyártó központtá vált, mint amilyennek eredetileg szánták. A Toyota az autóipari oldalról biztosítja a jövőbeli kereslet egy részét, miközben az ESS-üzletág – benne a Tesla Megapack-szerződéssel – már most hozzájárul a gyártókapacitás kihasználásához. Az LG Energy Solution számára ez a kombináció egyúttal jelentősen csökkenti annak kockázatát is, hogy a gyár kihasználtsága túlságosan függjön egyetlen elektromos modell vagy egyetlen autógyártó piaci felfutásától – a GM kilépése után tanulságos példa ez arra, hogyan lehet egy félbehagyott beruházásból stabilabb, diverzifikáltabb üzletet építeni.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
