Tavaly minden korábbinál látványosabb ugrást produkált az elektromos autók piaca Európában: közel 1,9 millió darab, kizárólag akkumulátorral hajtott új személygépkocsit értékesítettek az Európai Unióban, ami 29,7 százalékkal haladja meg a 2024-es eredményt. A szám önmagában is beszédes, de az igazán érdekes az, hogy mi áll mögötte — és hogy a dízel- és benzinüzemű autók eközben mennyire látványosan veszítenek teret.
Rekordot döntött a villanyautók állománya is
Nemcsak az újonnan eladott autók száma nőtt meredeken, hanem a teljes európai flotta is jelentősen bővült. Az Eurostat adatai szerint tavaly összesen 7,59 millió akkumulátoros elektromos jármű futott az EU útjain, ami 31,5 százalékkal haladja meg a 2024-es 5,77 milliós állományt. Ez azt jelenti, hogy az akkumulátoros elektromos autók egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak az összes forgalomban lévő járműből, és a tavaly forgalomba helyezett új személygépkocsik 17,3 százaléka már ebbe a kategóriába tartozott. Ez a részesedés tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, ami jól mutatja, mekkora utat járt be a piac ilyen rövid idő alatt.
Tíz év alatt negyvenszeresére nőtt a piac
Ha visszamegyünk az időben, a fejlődés üteme még inkább látványossá válik. 2015-ben, tehát mindössze egy évtizeddel korábban, még csupán 47 ezer akkumulátoros elektromos autót helyeztek forgalomba az egész Európai Unióban — ez a szám ma egyetlen jó hónapnak számítana a nagyobb piacokon. Az Eurostat adatai szerint 2020-ra ez a mennyiség meghaladta a félmilliót, 2025-re pedig, ahogy fentebb már szerepelt, közel 1,9 millióra emelkedett. Ha a 2015-ös 47 ezres bázisértéket vetjük össze a 2025-ös 1,9 milliós eredménnyel, az körülbelül negyvenszeres növekedést jelent egy évtized alatt — ami azt mutatja, hogy nem egy lassú, egyenletes trendről beszélünk, hanem egy tényleg exponenciális felfutásról, amely az utóbbi néhány évben gyorsult fel igazán.
A plug-in hibridek is meglepően jól teljesítettek
Nemcsak a tisztán elektromos autók piaca bővült dinamikusan, hanem a plug-in hibrideké is. Tavaly ezekből 34,2 százalékkal többet, összesen 1,03 millió darabot regisztráltak az EU-ban, ami azt jelenti, hogy ez a kategória arányaiban még a tiszta elektromos autókat is fölülmúlta növekedési ütem tekintetében. Emellett az egyéb, nem konnektoros hibridek regisztrációja is nőtt, mégpedig 13,4 százalékkal, elérve a 3,62 millió darabos éves eladást. Ez a két adat együtt jól mutatja, hogy az európai vásárlók egyre nagyobb hányada választ valamilyen elektromos hajtáslánccal kombinált megoldást, akár teljesen tisztán akkumulátoros, akár hibrid formában.
Padlót fogott a dízel és a benzin
Ezzel párhuzamosan a hagyományos belső égésű motorral szerelt autók piaca látványosan zsugorodott. A dízelüzemű autók regisztrációja 22 százalékkal esett vissza, így tavaly összesen 1,07 millió darabot adtak el belőlük az unióban. A benzinüzemű járművek sem jártak sokkal jobban: ezek eladása 18,4 százalékkal csökkent, 2,98 millió darabra. Bár a benzines autók még mindig nagyobb darabszámban kelnek el, mint az elektromos vagy hibrid modellek együttvéve, a visszaesés üteme egyértelműen jelzi, hogy a hagyományos hajtáslánc egyre inkább háttérbe szorul az európai piacon.
Mi hajtotta a hirtelen felfutást?
A 2024–2025-ös időszak elején tapasztalt erős visszaesés után az elektromos autók iránti kereslet meredek emelkedésében a globális geopolitikai helyzet is szerepet játszott. Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni hadműveletei jelentősen felnyomták a kőolaj, ezáltal pedig az üzemanyagok piaci árát is, ami sok európai vásárlót arra ösztönzött, hogy inkább az alacsonyabb üzemeltetési költségű elektromos vagy hibrid autók felé forduljon. Ez a hatás jól illusztrálja, mennyire érzékenyen reagál az autópiac a globális energiaárakra — és hogy egy távoli konfliktus is közvetlenül befolyásolhatja, milyen autót vesz valaki Budapesten vagy Berlinben.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
