Ötven évvel ezelőtt indult a kutatása, mégis mindvégig a lítium árnyékában maradt — most viszont úgy tűnik, a nátriumion-akkumulátor végre kilép a laborból a valódi piacra. A világ legnagyobb akkumulátorgyártója, a CATL bejelentette, hogy már szeptemberben megkezdi első nátriumion-alapú energiatároló rendszereinek kiszállítását, 2026-ra pedig gigawattórás nagyságrendű volumenre számít. A tét ennél jóval nagyobb, mint néhány új akkumulátorcella: a technológia ugyanis egyáltalán nem támaszkodik a szűkös és drága lítiumra, ráadásul a CATL szerint néhány éven belül akár 600 kilométeres hatótávú villanyautókat is hajthat.
Ötven év késés után érik be a nátriumion-akkumulátor
A nátriumion-akkumulátorok kutatása már az 1970-es években megkezdődött, gyakorlatilag a lítiumion-cellákkal párhuzamosan. A kereskedelmi hasznosítás azonban évtizedeken át lassan haladt, mivel a korai nátriumionos megoldások energiasűrűségben, ciklusélettartamban és teljesítményben egyaránt elmaradtak a lítiumion-akkumulátoroktól. A fordulat csak az elmúlt években gyorsult fel: a CATL 2021-ben mutatta be első generációs nátriumion-akkumulátorát, majd 2025 áprilisában leplezte le a második generációs, Naxtra névre keresztelt rendszert. A vállalat ezzel egyidejűleg jelentette be, hogy a technológiát nemcsak helyhez kötött energiatárolókban, hanem személyautókban, haszonjárművekben és akkumulátorcserés rendszerekben is alkalmazni kívánja.
Szeptemberre időzített szállítások — és egy gigawattórás 2026
A konkrét menetrendet a CATL energiatárolási üzletágának technológiai igazgatója, Lin Jiubiao ismertette egy kínai nátriumion-akkumulátoripari rendezvényen. A Y-Finance beszámolója szerint ez az egyik legkonkrétabb ütemterv, amelyet eddig nyilvánosságra hoztak a technológia kereskedelmi bevezetéséről, és összhangban áll a vállalat korábbi közlésével, amely 2026-ra több területen is nagy léptékű megjelenést ígért. Eszerint az első nátriumion-alapú energiatároló rendszerek már szeptemberben eljutnak az ügyfelekhez, jövőre pedig a szállítások éves szinten elérik a gigawattórás szintet. Korábbi információk szerint a CATL és a BYD éppen a lítium árának emelkedése miatt gyorsította fel nátriumion-programjait, a CATL pedig 2026-ra már a 600 kilométeres hatótávot is célként tűzte ki az új akkumulátorkémiával felszerelt személyautóknál.
A nyersanyagköltség a felére eshet — itt dől el a verseny
A szélesebb körű elterjedés egyik legfontosabb mozgatórugója az alapanyagköltségek folyamatos csökkenése. Az iparági konferencián a gyártók arról számoltak be, hogy a nátriumion-katódanyagok fejlődése ugyanazt a pályát követi, mint amilyet korábban a lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorok bejártak: a gyártási volumen növekedésével párhuzamosan a költségek is egyenletesen lefelé csúsznak. Különösen fontos szerepet játszik a kemény szénből készült anódok gyártása, amely mára ipari méretűvé vált, és amelynek ára az iparági becslések szerint a mostani tonnánkénti 60–70 ezer jüanról (8 300–9 700 dollár) 2026-ra 35–40 ezer jüanra (4 850–5 550 dollár) eshet, hosszabb távon pedig a gyártók a 25 ezer jüan alatti szintet célozzák. Vagyis az egyik legfontosabb alapanyag ára néhány éven belül nagyjából a felére csökkenhet.
Miért nem kell hozzá lítium
A nátriumion-akkumulátorok legnagyobb stratégiai előnye, hogy nem a viszonylag korlátozott és geopolitikailag érzékeny lítiumkészletekre támaszkodnak, hanem a Földön szinte korlátlan mennyiségben jelen lévő nátriumra. Ehhez társul néhány kedvező fizikai tulajdonság is: a technológia jó biztonsági jellemzőkkel rendelkezik, és alacsony hőmérsékleten is megbízhatóan működik — ami éppen ott jelent előnyt, ahol a mai akkumulátorok gyakran meginognak, vagyis a téli hidegben. Mindez a nyersanyagok könnyebb hozzáférhetőségével együtt különösen vonzóvá teszi a nátriumion-cellákat a nagy méretű, helyhez kötött energiatároló rendszerek számára, amelyeknél a tömeg és a méret kevésbé számít, az ár és a stabil ellátás viszont annál inkább.
60 GWh-s szerződés és gyorsuló kereslet
A kereslet a kereskedelmi oldalon is egyre kézzelfoghatóbb. Az energiatárolással foglalkozó HyperStrong felgyorsítja a nátriumionos tárolók telepítését, és lítium-nátrium hibrid demonstrációs erőművek fejlesztését is megkezdi, az első projektek pedig várhatóan már 2026-ban elindulnak. A CATL és a HyperStrong ráadásul már alá is írt egy hároméves együttműködési megállapodást, amely összesen 60 GWh kapacitású nátriumion-alapú energiatároló rendszerek szállításáról szól — ez az egyik legnagyobb nyilvánosságra hozott szerződés a nátriumalapú energiatárolás történetében.
Szénlábnyom-tanúsítvány és töretlen piaci dominancia
A CATL emellett külön bejelentette, hogy EnerD+ energiatároló termékei megkapták Kína első nemzeti szintű szénlábnyom-tanúsítványát, amelyet lítiumakkumulátoros termékek számára adtak ki. A minősítés egy kormányzati kísérleti program keretében született, és a vizsgált 69 termék közül mindössze hét kapta meg, összesen hat vállalat képviseletében — ennek súlya pedig egyre nő, ahogy a világ számos piacán szigorodnak a kibocsátási és fenntarthatósági előírások. Mindeközben a vállalat továbbra is megkérdőjelezhetetlenül uralja saját piacát: a China EV DataTracker adatai szerint a CATL 2026 első négy hónapjában 88,58 GWh akkumulátort telepített kínai elektromos járművekbe, csak áprilisban 29,06 GWh-t, ami 46,6 százalékos piaci részesedésnek felel meg, és a havi részesedése januártól áprilisig végig 45 és 50 százalék között maradt.
A szeptemberre időzített első szállítások és a gyorsan zsugorodó nyersanyagköltségek alapján úgy tűnik, a nátriumion-akkumulátorok kereskedelmi áttörése már nincs messze. A technológia pedig nemcsak az energiatárolási szektorban, hanem a jövő villanyautóiban is egyre nagyobb szerepet kaphat — méghozzá éppen ott, ahol eddig a lítium tűnt megkerülhetetlennek.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
