Minden ország eltérően kezeli a koronavírus-járvány miatt kialakult válságot. Az azonban általánosságban elmondható, hogy miközben mindenki próbálja enyhíteni a válság gazdasági következményeit, addig a környezetvédelmi törekvések sem szorultak a háttérbe.
Dél-Korea 95 milliárd dollárt fektet egy átfogó gazdasági tervbe melynek célja a gazdaság fellendítése és a munkahelyteremtés. Ennek a grandiózus tervnek fontos részét képezik a tisztán elektromos és az üzemanyagcellás járművek is.
A terv része az is, hogy visszaszorítsák a fosszilis tüzelőanyagokat. A céljuk az, hogy 2050-re elérjék a nettó nulla kibocsájtást. Továbbá megszüntetik a külföldi szénerőművek finanszírozását és bevezetik a „szénadót” is.
Azt tervezik, hogy 2050-re 1,13 millió tisztán elektromos és 200,000 üzemanyagcellás jármű lesz az országban. Viszonyításképp, 2019 végén 91,000 tisztán elektromos és 5000 üzemanyagcéllás jármű futott az utakon.
Szöul, az ország fővárosa, a tervei szerint 2035-ben már 4000 EV töltőállomással és 65 hidrogénkúttal fog rendelkezni. Jelenleg azonban még csak 1090 töltőállomásnál és 4 hidrogénkútnál tartanak.
A Hyundai csoport vezetője Euisun Chung elmondta, hogy a Kia-val közösen 2025-ben 1 millió elektromos autót akarnak eladni, tehát a globális piac több mint 10 százalékát akarják lefedni. A bejelentéseket a befektetők is örömmel fogadták, a Hyundai részvények 8 százalékot a Kia részvények pedig 4 százalékot emelkedtek.
Egyes környezetvédelmi csoportok szerint azonban Dél-Korea terve nem elég átfogó. A Greenpeace véleménye az, hogy örvendetes ugyan, hogy az ország ilyen hatalmas erőforrásokat áldoz az elektromobilitásba, azonban szerintük a kormányzat nem fektetett elég nagy hangsúlyt a hagyományos járművekre. A stratégiájukban ugyanis nem szerepel ütemterv arra vonatkozóan, hogy mikor szüntetik meg a hagyományos belső égésű motorral szerelt járművek értékesítését.
Jó látni, hogy egy olyan fejlett ország, mint Dél-Korea is úgy gondolja, hogy a legjobb módja a válságból való kilábalásnak az, ha zöldebbek lesznek. Ezek az intézkedések nem csak azért jók mivel csökken az ország károsanyag-kibocsájtása hanem azért mivel példát mutatnak, ha a többi ország azt látja, hogy működőképes és fenntartható ez az út nagyobb eséllyel lépnek rá ők is.
