A Mercedes-Benz leállított minden további beruházást a németországi telephelyein, és már azt vizsgálja, melyik gyárát zárhatja be. A lépés a csoport saját hazájában is sokkoló: egy olyan vállalat vezetése fenyeget gyárbezárásokkal, amelynek neve egy évszázada egyet jelent a német autóiparral. A háttérben a munkaerőköltség áll. Ola Källenius vezérigazgató szerint ha a német költségszint 100, akkor a magyar mindössze 30. A szakszervezetek viszont már jelezték, hogy nem hagyják annyiban.
Minden német beruházás leáll
A döntést egy belső, a vállalati intraneten közzétett interjú jelentette be, a hírt elsőként a Handelsblatt hozta le. Michael Schiebe, a Mercedes gyártásért felelős igazgatósági tagja úgy fogalmazott: „Az igazgatóságban közösen döntöttünk arról, hogy leállítunk minden további beruházást a német telephelyeken.” Ennél is keményebb a folytatás: Schiebe szerint az utódtermékeket ezután kizárólag külföldön gyártják. A beruházási stop egyelőre határozatlan idejű, konkrét összeget vagy záródátumot a cég nem közölt.
A vezetés azt is vizsgálja, melyik német telephelyet lehetne bezárni, konkrét gyárat azonban még nem neveztek meg. A Mercedes németországi autógyárai Sindelfingenben, Brémában és Rastattban működnek. Emellett hét alkatrész- és hajtáslánc-gyára van Stuttgart-Untertürkheimben, Affalterbachban, Berlinben, Hamburgban, Kamenzben, Kölledában és Arnstadtban. Schiebe már szeptember 21-én, egy sindelfingeni dolgozói gyűlésen jelezte, hogy költségcsökkentés nélkül egy összeszerelő- és egy hajtásláncgyár bezárása is napirendre kerülhet. Most ez a fenyegetés vált hivatalossá.
35 helyett 40 óra, ugyanannyi pénzért
A vita lényege a heti munkaidő. A Mercedes a jelenlegi heti 35 órás munkahét helyett 40 órát akar bevezetni bérkiegészítés nélkül, vagyis a dolgozók ugyanannyi pénzért többet dolgoznának. A Handelsblatt értesülése szerint a vállalat ezen felül a karácsonyi és szabadságpénz, valamint a nyereségrészesedés csökkentésével vagy megszüntetésével évente nagyjából 800 millió eurót akar megtakarítani. Az igazgatóság tagjai jelképesen fizetésük egy részéről is lemondanának. A felek június vége óta tárgyalnak, áttörés nélkül.
Britta Seeger, a személyzeti ügyekért felelős igazgatósági tag szerint „mindenáron el akarják kerülni a gyárbezárásokat”. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy gyors megállapodás nincs kilátásban, és ha nem születik egyezség, a cég „nagyon kemény lépésekre” kényszerül.
Németország 100, Magyarország 30: így számol a Mercedes
A vezetés érvelésének középpontjában a költségkülönbség áll. Schiebe szerint egy gyártási munkaóra Németországban akár ötször annyiba kerül, mint Kelet-Európában, és ugyanez az arány az adminisztrációban is. Källenius egy berlini rendezvényen saját skálát is felrajzolt: ha a német költségszint 100, akkor Magyarország 30, Románia 20, Kína 10–20, az Egyesült Államok pedig 80. A cél az, hogy a német munkaerőköltség 100-ról 80-ra csökkenjen. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint egy munkaóra átlagos költsége Németországban 49,50, Magyarországon 15,60 euró.
Az Eurostat-adatok szerint a német munkaóra nagyjából 3,2-szer drágább a magyarnál, ami szépen visszaadja Källenius 100 a 30-hoz arányát. Az is levezethető, hogy a bérkiegészítés nélküli 40 órás munkahét önmagában 12,5 százalékkal csökkentené az órabér-költséget. Ez a vezérigazgató által kitűzött 20 százalékos költségcsökkentésnek nagyjából kétharmadát fedné le, a hiányzó részt a bónuszok megnyirbálásából kellene előteremteni.
Kína, vámok, háború: ezért szorult meg a Mercedes
A szigorítás mögött romló üzleti számok állnak. A Mercedes-Benz Cars korrigált árbevétel-arányos megtérülése a harmadik negyedévben 2,5 százalékra esett a korábbi 4,8 százalékról, az egész évre szóló célt pedig 2–3 százalékra csökkentették. A Handelsblatt szerint a fő okok a kínai üzlet összeomlása, az amerikai vámok, az iráni háború következményei, valamint vezetői hibák. Ehhez jön az erősödő árnyomás, a gyengébb kereslet és a kínai gyártók egyre élesebb versenye, ami különösen a prémiumszegmensben fáj a német márkáknak.
A Mercedes 2025 végén világszerte mintegy 164 ezer embert foglalkoztatott, ebből nagyjából 108 ezret Németországban. Fontos részlet, hogy egy 2025 márciusában kötött megállapodás 2034 végéig kizárja a kényszerű elbocsátásokat a német munkavállalók mintegy 91 ezres körében. Egy gyárbezárás tehát nem egyik napról a másikra történne, de a beruházási stop hosszabb távon így is kiüresítheti a telephelyeket.
A szakszervezet harcot ígér
A munkavállalói oldal élesen reagált. Ergun Lümali, a Mercedes konszernszintű üzemi tanácsának elnöke a ZDF-nek azt mondta: „Határozottan elutasítjuk a gyárbezárásokat, és tudjuk, hogyan védekezzünk.” Lümali hangsúlyozta, hogy az üzemi tanács megoldásban gondolkodik, ugyanakkor kifejezetten bírálta, hogy a vállalat a termelést Kelet-Európába helyezi át. Barbara Resch, az IG Metall regionális vezetője szerint a bezárások elfogadhatatlanok, a szakszervezet azonban kész a megállapodásra, ha a cég kötelező érvényű termék- és beruházási vállalásokat tesz. Hozzátette, hogy a nyomásgyakorlás és a fenyegetés „nem visz közelebb” a megoldáshoz.
A Handelsblatt bennfentes forrásai szerint a dolgozók csak akkor engednének, ha cserébe megbízható garanciát kapnak a munkahelyekre és a gyárak kihasználtságára. Källenius a hírek szerint nyitott az IG Metall beruházási vállalásokra vonatkozó javaslatára, így a beruházási stop alkupozíció-erősítő eszköz is lehet.
Mit jelent ez Kecskemétnek?
A magyar olvasó számára a legizgalmasabb kérdés az, hová kerülnek a jövőben a Németországból kivont modellek. A Mercedes eddig nem nevezte meg, melyik külföldi telephely profitálhat a döntésből, ezért erről egyelőre csak találgatni lehet. Tény ugyanakkor, hogy a kecskeméti gyár az utóbbi években a vállalat egyik legfontosabb európai bázisává nőtt. Az Autonext összefoglalója szerint 2026 júliusa óta itt készül az elektromos C-osztály, a gyártókapacitás évi 400 ezer autóra bővült, és a beruházás nagyjából egymilliárd eurót tett ki. Az pedig sokat elárul, hogy a Mercedes vezetése a német dolgozókkal folytatott vitában épp a magyar munkaerőköltséget hozza fel viszonyítási alapként.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
