Csütörtök este olyan kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben, amely alapjaiban rendezi át, ki és hogyan felügyeli a magyar akkumulátorgyárakat. Január 1-jétől működik az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság, amely országos hatáskörrel engedélyezi és ellenőrzi az akkumulátorgyártást és a kapcsolódó létesítményeket, valamint az akkumulátorhulladék kezelését. Ráadásul a rendelet visszahoz egy jogorvoslati lehetőséget is, amely 2020 óta nem létezett. Azoknak a településeknek, amelyek mellett az elmúlt években cellagyárak nőttek ki a földből, ez a változás közvetlenül számít.
Mit tud az új főhatóság?
Az új szerv neve Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság, ami két lépcsőben épül fel. Január 1-jén megalakul a központi és a fővárosi hatóság, mindkettő központi költségvetési szervként, Gajdos László élőkörnyezetért felelős miniszter irányítása alatt. Július 1-jétől pedig a megyei kormányhivatalok illetékes főosztályai is beolvadnak, vagyis a környezetvédelmi hatósági munka szinte teljes egészében egy országos szervezetbe kerül. Akkumulátoros ügyekben ennek a legnagyobb a jelentősége, mert a főhatóság az egész ország területén illetékes lesz az akkumulátorgyártásban, a kapcsolódó tevékenységekben és létesítményekben, valamint az akkumulátorhulladék kezelésének környezetvédelmi engedélyezésében és felügyeletében. Eddig ezek az ügyek megyénként, az adott kormányhivatal szintjén dőltek el.
Az akkumulátorgyárak felügyelete mellett hulladék, erdő és víz is
A főhatóság feladatköre messze túlmegy az akkumulátoriparon. Július 1-jétől a megyei hivataloktól átveszi az első- és másodfokú hatósági jogköröket a hulladékgazdálkodásban, a természetvédelemben, a géntechnológiában, az állatvédelemben, az erdészetben, a klímavédelemben, valamint a vízügyi és vízvédelmi ügyekben. Emellett utasíthatja a megmaradó megyei hivatalokat az adatgyűjtésre és az adatszolgáltatásra, így a teljes rendszer egységes irányítás alá kerül. A rendelet indoklása szerint a cél az, hogy a tiszta víz, levegő és földtani közeg biztosításával, az erdők, a biodiverzitás, a klíma és a vadon élő állatok védelmével a hatóság „nélkülözhetetlen szerepet” töltsön be az emberi élet és egészség védelmében. A szervezeti felépítés egyszerű: a főhatóság elnökét a miniszter nevezi ki, az elnök pedig legfeljebb öt elnökhelyettest nevezhet ki maga mellé.
Hat év után visszatér a fellebbezés
A villanyautós iparág szempontjából talán ez a rendelet legfontosabb pontja. A megyei hatóságok döntései ellen ismét a központi szervhez lehet fellebbezni, ami a 2020 előtti állapotot állítja vissza. Az előző kormány idején bevezetett rendszerben ugyanis egy elsőfokú környezetvédelmi döntés ellen csak bírósághoz lehetett fordulni, ami a lap megfogalmazása szerint határidő nélküli és pénzbe kerülő út volt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy egy lakossági csoportnak, civil szervezetnek vagy önkormányzatnak, amely nem értett egyet egy gyárbővítés engedélyével, közigazgatási pert kellett indítania, ami hónapokig vagy évekig is elhúzódhatott. A fellebbezés olcsóbb és gyorsabb fórum, így könnyebb lesz megtámadni egy döntést, a beruházóknak pedig számolniuk kell azzal, hogy egy engedély nem feltétlenül végleges már első fokon.
Mit jelent ez a gödi, debreceni és komáromi gyáraknak?
Magyarország az elmúlt években Európa egyik legfontosabb akkumulátoripari központjává vált. Itt működik többek között a gödi Samsung SDI, a komáromi és iváncsai SK On, a debreceni CATL, valamint számos beszállító és katódanyag-gyártó. Ezek közül több is komoly környezetvédelmi vitákat váltott ki, a gödi üzem körüli hatósági ellenőrzések és lakossági tiltakozások pedig országos hírré váltak. Az új rendszerben ezekről a létesítményekről már nem a helyi kormányhivatal, hanem egy országos szerv dönt, ami elvileg egységesebb gyakorlatot és nagyobb szakmai kapacitást hozhat. Ugyanakkor a központosítás azt is jelenti, hogy a hatóság és a politikai irányítás közti távolság csökken, ezért a következő hónapokban az is kiderül, szigorúbb vagy éppen kiszámíthatóbb lesz-e a gyárak felügyelete.
Mi változik a dolgozóknak és mi jön júliusban?
A rendelet a hatósági munkatársakra is kitér: a megyei kormányhivatalok átkerülő dolgozói nem kerülhetnek hátrányba, vagyis illetményük és szabadságuk változatlan marad. Az átállás tehát nem egyik napról a másikra történik. Januárban a központi és a fővárosi egység kezdi meg a munkát, a megyei osztályok beolvasztása pedig a nyár elejéig tart. A cellagyárak és beszállítóik számára ez egy hathónapos átmeneti időszakot jelent, amelyben a folyamatban lévő engedélyezési ügyek egy része még a régi, más része már az új rendszerben fut. Az akkumulátoripar szereplői és a gyárak környékén élők számára egyaránt július 1. lesz a valódi fordulópont, amikor a főhatóság teljes jogkörével megkezdi a működését.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
