Dániában a magánvásárlók között gyakorlatilag véget ért a belső égésű motor korszaka. Októberben a dán magánszemélyek által vett új autók 97,6 százaléka tisztán elektromos volt. Ez azt jelenti, hogy száz magánvásárlóból alig két-három választott még benzines, dízel vagy hibrid modellt. A teljes piacon, a céges és flottás vásárlásokkal együtt, a villanyautók aránya 88,4 százalék lett, ami még skandináv mércével is kiemelkedő. A számok mögött ráadásul egy második történet is van: a kínai márkák csendben, de nagyon gyorsan építik a pozíciójukat ezen a szinte teljesen elektromos piacon.
Így néz ki egy szinte teljesen villanyos autópiac
A Mobility Denmark által közölt, a bilstatistik.dk nyilvántartásán alapuló adatok szerint Dániában októberben 18 875 új személyautót helyeztek forgalomba. Ez 16,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ebből 16 679 darab volt tisztán elektromos, így a villanyautók aránya 88,4 százalékra ugrott, miközben egy évvel korábban még 70,6 százalékon állt. Ez nagyjából 18 százalékpontos ugrás egyetlen év alatt, ami egy már eleve érett villanyautó-piacon különösen figyelemre méltó. Az év első tíz hónapjában összesen 170 660 új autó talált gazdára Dániában, ami 13,6 százalékos bővülés. Vagyis a dán autópiac nem zsugorodik a villanyosodás közben, hanem nő.
A villanyautók Dániában: a nagy európai gyártók még tartják a frontot
A toplistán egyelőre a régi nevek állnak. A Volkswagen-csoport októberben 2 642 forgalomba helyezéssel vezette a piacot, ami körülbelül 14 százalékos részesedést jelent, bár ez 1,3 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. A második helyen a Toyota végzett 1 439, a harmadikon a Mercedes-Benz 1 376 autóval. Ez azért érdekes, mert a dán piac éppen a hagyományos európai és japán gyártók villanymodelljeinek a terepe: a vásárlók ugyanazokat a márkákat választják, mint korábban, csak most már elektromos változatban.
Ugyanakkor a VW-csoport enyhe visszaesése egy olyan piacon, amely közben közel 17 százalékkal bővült, azt is jelenti, hogy a piacvezető részesedése csökken. A növekmény tehát máshová megy, és ennek jelentős részét a kínai márkák viszik el.
A kínai márkák szinte mindenhol kétszámjegyű ütemben nőnek
A top 10-be októberben egyetlen kínai márka fért be, a SAIC MG, amely a hatodik helyen végzett. A növekedése viszont kiugró: októberben 1 039 autót helyezett forgalomba, ami 292,1 százalékos bővülés egy év alatt. Az év első tíz hónapjában 4 599 autót adott el, ez 96,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A márka húzómodellje az MG ZS, amelyből októberben 423 darab kelt el. Ez az MG havi eladásainak több mint 40 százaléka, és a modellt a 8. helyre hozta a dán toplistán.
Az idei összesítésben ugyanakkor nem az MG, hanem az Xpeng a legkelendőbb kínai márka Dániában. Októberben 496 autót adott el (+48,9%), az év első tíz hónapjában pedig 4 799 darabot, ami 128,6 százalékos növekedés. Az Xpeng G6 szeptember végéig a legkelendőbb kínai villanyautó volt az országban. A márka október 23-án bejelentette, hogy Dániában, Norvégiában, Franciaországban és Németországban összesen már túllépte a 10 000 eladott autót.
A legmeredekebb pályán a Zeekr jár: októberben 489 autót helyezett forgalomba (+207,5%), az év eddigi részében pedig 3 034 darabot, ami nem kevesebb, mint 672 százalékos növekedés. A BYD 303 októberi (+60,3%) és 2 655 éves (+36,8%) darabszámmal ebben a mezőnyben szerényebben teljesít. A Leapmotor, amely 2025 második felében a Stellantis értékesítési hálózatán keresztül lépett be a dán piacra, októberben 374, az év első tíz hónapjában 1 270 autót adott el.
Együtt már többet adnak el, mint a piacvezető
Ha összeadjuk az öt kínai márka októberi számait (MG, Xpeng, Zeekr, Leapmotor, BYD), 2 701 autó jön ki. Ez a teljes dán piac nagyjából 14,3 százaléka, és valamivel több, mint a piacvezető Volkswagen-csoport 2 642 darabja. Egyenként tehát egyik kínai márka sem veszélyezteti még a VW, a Toyota vagy a Mercedes pozícióját, együtt viszont már a toplista élével azonos súlyt képviselnek. Az év első tíz hónapjában ugyanez az öt márka együtt 16 357 autót adott el, ami a dán piac közel 9,6 százaléka. Az októberi 14 százalék feletti arány tehát azt mutatja, hogy a kínaiak részesedése az év második felében érezhetően meggyorsult.
Ez egybevág azzal, amit a szomszédos Norvégiában is látni, ahol már minden ötödik új autó kínai márkától érkezik. A skandináv piacok azért különösen fontosak a kínai gyártóknak, mert itt nem kell meggyőzni a vásárlókat a villanyautóról. A versenyben csak az számít, hogy melyik villanyautó nyújt többet a pénzért.
Mit jelent ez a kínai gyártóknak és Európának?
A dán példa azt mutatja, hogy egy érett villanyautó-piacon a kínai márkák már nem egzotikus újoncként, hanem valódi alternatívaként jelennek meg. A forrás ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a terjeszkedésnek vannak kockázatai. Ki kell építeni az értékesítési és szervizhálózatot, a kezdeti, szűkebb vásárlói körökön túl is fenn kell tartani a növekedést, és közben kezelni kell a margókra nehezedő nyomást, hiszen a Volkswagennel, a Toyotával és a Mercedesszel versenyezni nem olcsó mulatság.
Magyar szemmel a dán számok különösen élesen mutatják, mekkora utat kell még bejárni. Nálunk a villanyautók aránya az új autók piacán ennek csak a töredéke. Dánia viszont azt bizonyítja, hogy megfelelő ösztönzőkkel és kiépült töltőhálózattal a fordulat nem évtizedek, hanem néhány év alatt végbemehet. Közben az is kiderül, hogy aki ebben az átmenetben a leggyorsabban nő, az egyre gyakrabban kínai márka.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
