Európa idén átlépett egy olyan határt, amelyről néhány éve még csak a legoptimistább elemzők beszéltek: az első kilenc hónapban eladott új autók 24,2 százaléka tisztán elektromos volt. Ez azt jelenti, hogy a kontinensen ma már nagyjából minden negyedik új autónak nincs kipufogója. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) friss adataiból kiderül, hogy Magyarország is javul, de messze elmarad az átlagtól. Ráadásul a hazai vevők egy része egészen más utat választott.
Kétmillió-ötszázezer villanyautó kilenc hónap alatt
Az ACEA összesítése szerint az Európai Unióban, az EFTA-országokban (Norvégia, Svájc, Izland, Liechtenstein) és az Egyesült Királyságban együtt január és szeptember között 2 549 810 tisztán elektromos autót helyeztek forgalomba. Ez 41,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban, amikor ugyanebben az időszakban 1,8 millió körül járt a szám. Mivel az összes új autó eladása ugyanezen idő alatt csak mintegy 6 százalékkal nőtt (10,56 millió darabra), a villanyautók részaránya látványosan ugrott meg. Csak az EU-t nézve a kép hasonló: 1 931 465 villanyautó, 48,5 százalékos növekedés, 22,7 százalékos részarány, szemben az egy évvel korábbi 16,1 százalékkal. Ezzel párhuzamosan a benzines autók eladása 19,1, a dízeleké 19,5 százalékkal esett vissza, így a két hagyományos hajtás együtt már csak az uniós piac nagyjából 28 százalékát adja.
Szeptemberben már minden harmadik új autó elektromos volt az EU-ban
A kilenchavi átlagnál is beszédesebb a legutóbbi hónap. Szeptemberben az Európai Unióban forgalomba helyezett új autók 29,9 százaléka volt tisztán elektromos, ami 290 117 darabot jelent, 72,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A teljes uniós piac eközben 9,3 százalékkal bővült, vagyis a villanyautók nem egyszerűen a piaccal együtt nőnek, hanem egyre nagyobb szeletet hasítanak ki belőle. Az élmezőnyben Norvégia továbbra is külön kategória a maga 97,9 százalékos kilenchavi részarányával, de Dánia (81,7%), Finnország (50,4%) és Svédország (42,9%) is messze a középmezőny felett jár. A nagy piacok közül Franciaország 31,4, Németország 27,2, az Egyesült Királyság pedig 26,2 százalékon áll, így ezekben az országokban már bőven az európai átlag körül vagy felett tart az átállás.
A villanyautó-részarány Magyarországon: lassú, de folyamatos emelkedés
Magyarországon január és szeptember között 108 422 új autót helyeztek forgalomba, ami 13 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ebből 10 443 volt tisztán elektromos, 30,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami 9,6 százalékos részarányt jelent. A szeptemberi adat sem mutat áttörést: a hónapban 1 218 villanyautó talált gazdára, ez 9,8 százalékos részarány. A növekedés tehát valós, de körülbelül olyan ütemű, mint a teljes piacé, így a villanyautók részesedése nem ugrik meg érdemben. A 31 európai piac rangsorában Magyarország így a 21. helyen áll, vagyis az alsó harmadban. Ez nem a lista legalja, de a nyugat- és észak-európai országok mögött már nagyon nagy a lemaradás.
Konnektoros hibrid-boom: a magyar vevők a biztonsági utat választják
A magyar adatok legérdekesebb része nem is a villanyautókról szól. A konnektoros hibridek (PHEV) eladása itthon 111,8 százalékkal, 9 834 darabra nőtt, vagyis több mint duplájára. Szeptemberben ez az ugrás még erősebb volt, 112,4 százalékos. A konnektoros hibridek száma így már a villanyautókénak 94 százalékát éri el, holott az európai piacon a PHEV-ek a tisztán elektromos autók felét sem teszik ki. A hagyományos, nem tölthető hibridek (HEV) szintén erősek: 54 774 darabbal, 12,7 százalékos növekedéssel a magyar új autó-piac több mint felét adják. A kép tehát egyértelmű: a magyar vásárlók az elektromos hajtás felé mozdulnak, de sokan inkább a köztes megoldást választják, amelyhez nem kell feltétlenül otthoni töltő, és nem okoz hatótávparát hosszabb úton sem.
Kik vannak mögöttünk, és kik húztak el?
A régiós összevetés árnyalja a képet, mert Magyarország a közép-európai mezőnyben a jobbak közé tartozik. A tisztán elektromos autók kilenchavi részaránya a szomszédos és környékbeli országokban így alakult:
- Ausztria: 26,2% (63 172 villanyautó, +36,9%)
- Szlovénia: 19,8% (10 457 darab, +136,4%)
- Magyarország: 9,6% (10 443 darab, +30,1%)
- Románia: 8,1% (7 889 darab, +45,4%)
- Olaszország: 8,0% (101 716 darab)
- Csehország: 7,4% (13 806 darab, +35,6%)
- Szlovákia: 7,0% (4 470 darab, +50,6%)
- Lengyelország: 5,2% (24 404 darab, −5,5%)
- Horvátország: 4,2% (2 457 darab, +244,6%)
Szlovénia esete különösen figyelemre méltó: egy nálunk kisebb piacon gyakorlatilag ugyanannyi villanyautót adtak el, mint Magyarországon, és a részarányuk több mint kétszerese a miénknek. Ausztria pedig a nyugat-európai szintet hozza. Ezzel szemben a V4-társak közül mindegyik mögöttünk van, Lengyelországban ráadásul még csökkent is a villanyautók száma.
Mit jelent ez a magyar piacnak?
A számokból az következik, hogy Magyarországon az elektromos átállás még mindig az elfogadás korai, óvatos szakaszában van, miközben Európa nagyobb része már túljutott ezen a fázison. A tölthető autók (villanyautó és konnektoros hibrid együtt) a magyar piac 18,7 százalékát adják, ami már nem elhanyagolható, csak éppen kétféle hajtás között oszlik meg. Az, hogy a PHEV-ek ilyen ütemben nőnek, arra utalhat, hogy a vevők érdeklődnek az elektromos hajtás iránt, de a töltési lehetőségek, az árak vagy a hatótávval kapcsolatos bizonytalanság miatt még nem merik teljesen elengedni a belső égésű motort. Ha a következő hónapokban érkeznek a 15–25 ezer eurós európai és kínai villanyautók, ez a kép gyorsan átrendeződhet. Az ACEA azonban jelzi, hogy az idei adatok előzetesek, így kisebb módosítások még előfordulhatnak.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
