Szeptemberben átlépte azt a lélektani határt az európai villanyautó-piac, amelyről néhány éve még csak az optimista elemzők beszéltek. A kontinens 17 kulcspiacán a forgalomba helyezett új személyautók 32,6 százaléka volt tisztán elektromos, vagyis nagyjából minden harmadik. A növekedés üteme legalább ilyen meglepő: egyetlen év alatt 70,3 százalékkal több villanyautó talált gazdára, mint 2025 szeptemberében. A Reuters adatai szerint mindez éppen akkor történt, amikor Párizs és Berlin a szigorú uniós kibocsátási szabályok enyhítéséért lobbizik.
300 ezer villanyautó egyetlen hónap alatt
A Reuters az E-Mobility Europe, a New Automotive és a Fier Automotive adatai alapján számolt. Ezek szerint szeptemberben 300 202 tisztán elektromos autót helyeztek forgalomba a vizsgált 17 európai piacon. Ez önmagában is rekordközeli szám, de igazán az év egészét nézve lesz beszédes. Januártól szeptemberig összesen mintegy 1,98 millió villanyautó került forgalomba ezeken a piacokon, 38,1 százalékkal több, mint 2025 azonos időszakában. A szeptemberi ugrás tehát nem egyszeri kiugrás, hanem egy év eleje óta gyorsuló folyamat csúcsa. Ennek nyomán az is egyre nehezebben tartható, hogy a villanyautó Európában csak a jómódú, korai alkalmazók rétegterméke.
Mi hajtja az európai villanyautó-piacot?
A Reuters három fő okot nevez meg. Az első a magas olajár, amely a benzinkutakon is érezhetően megdobta az üzemanyagárakat, és sok vásárlónak most először tette kézzelfoghatóvá az alacsonyabb fenntartási költség előnyét. A második az állami támogatások szerepe: több nagy piacon is ösztönzők segítik a vásárlást. A harmadik, és hosszú távon talán a legfontosabb, a megfizethetőbb modellek megjelenése. Az elmúlt egy-másfél évben ugyanis érezhetően bővült a 25–30 ezer euró körüli, vagy akár az alatti kínálat, részben a kínai gyártóknak, részben az európai márkák új kisautóinak köszönhetően. Ugyanakkor ezek a tényezők nem egyformán hatnak minden országban, és ez a piaci számokon is látszik.
Norvégiában 99, Lengyelországban 6 százalék
A 32,6 százalékos átlag mögött ugyanis óriási különbségek vannak. Norvégiában az új autók 98,8 százaléka volt elektromos, vagyis ott a belső égésű motor gyakorlatilag eltűnt az újautó-piacról. Dánia 88,8, Finnország 62,7, Svédország 49 százalékkal következik. Írországban, Portugáliában, Belgiumban és Hollandiában nagyjából minden második új autó villanyautó. A két legnagyobb piac közül Franciaországban 41,7 százalék volt az arány 65 243 autóval, Németországban pedig 34,6 százalék 88 724 forgalomba helyezéssel.
A rangsor másik végén viszont egészen más a kép. Csehországban csak 11,2, Olaszországban 7,6, Lengyelországban pedig mindössze 6,2 százalék volt a villanyautók aránya. A közép-európai régió tehát egyelőre messze lemarad az északi és nyugati élmezőnytől, ráadásul ez a különbség inkább nő, mint csökken. Magyarországi adat nem szerepel a Reuters által vizsgált 17 piac között, a cseh és a lengyel számok azonban jól jelzik, hol tart a régió.
Vásárlói váltás, miközben a politika fékezne
A számok különösen azért érdekesek, mert egy feszült szabályozási pillanatban érkeztek. Franciaország és Németország a napokban megállapodott arról, hogy közösen lépnek fel az uniós autós CO2-előírások enyhítéséért, beleértve a 2035-ös szabályokat is. A szeptemberi adatok viszont azt mutatják, hogy a piac a politikai vitáktól függetlenül is halad a villamosítás felé: a vásárlók egyre nagyobb része akkor is villanyautót választ, ha a szabályozói nyomás enyhülni látszik. Ez a vita valószínűleg az előttünk álló hónapokban is ki fog élesedni, hiszen a gyártók egy része a szigorú célok lazítását kéri, miközben a saját eladási számaik a villanyautók felé tolódnak.
Mit jelent ez a magyar villanyautósoknak?
Magyar szemmel két tanulság emelhető ki. Az egyik, hogy az európai villanyautó-piac bővülése a kínálatot is gyorsan alakítja: minél nagyobb a kereslet, annál több olcsóbb modell érkezik, ami előbb-utóbb a hazai árlistákon is meglátszik. A másik, hogy a régiónk egyelőre a lemaradók közé tartozik. A cseh és a lengyel szám azt jelzi, hogy Közép-Európában a jövedelmi szint, a támogatások hiánya vagy szűkössége és a töltőhálózat sűrűsége még mindig erős fék. Ennek ellenére az észak- és nyugat-európai példák azt mutatják, hogy ha a megfizethető modellek és az ösztönzők egyszerre vannak jelen, a váltás néhány év alatt is lezajlhat.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
