Magyarország új kormánya alaposabban nagyító alá veszi azokat a jelentős kínai beruházásokat, amelyekről még Orbán Viktor kormányzása alatt született megállapodás. A Nikkei Asia beszámolója szerint a kabinet most sorra veszi a korábbi támogatási és beruházási szerződéseket, és ezzel párhuzamosan szigorítja a környezetvédelmi ellenőrzéseket is — mindez pedig egyaránt érinti a BYD és a CATL magyarországi üzemeit.
Miért vizsgálja felül a kormány a kínai megállapodásokat?
A májusi hivatalba lépése óta Magyar Péter miniszterelnök kormánya a környezetvédelmi és munkaügyi előírások szigorítására, valamint az állami támogatási megállapodások átláthatóbbá tételére törekszik. Ennek részeként most azokat az egyedi beruházási projekteket is újra napirendre tűzték, amelyekről még az előző kabinet állapodott meg a kínai féllel. A változás nem elszigetelt lépés, hanem egy szélesebb irányváltás része, amely a kínai akkumulátor- és elektromosautó-ipar magyarországi jelenlétének egészét érinti. A kormány célja a Nikkei Asia értesülései szerint az, hogy a jövőben átláthatóbb és szigorúbban ellenőrzött keretek között működjenek a hasonló nagyberuházások.
A BYD szegedi gyára és a Szijjártó-ügy
A most induló felülvizsgálat egyik fő célpontja a BYD, amely az elmúlt években komoly jelenlétet épített ki Magyarországon. A kínai gyártó első európai személyautó-gyára Szegeden épül, ahol 2026 elején már megkezdődött a próbagyártás, a tervek szerint pedig a kapacitást fokozatosan évi 200 ezer járműre növelik. A cég emellett Budapestre helyezte európai központját és kutatás-fejlesztési központját is, miközben az országban már elektromosbusz-gyárral és akkumulátor-összeszerelő üzemmel is rendelkezik — vagyis a BYD mára a magyar ipar egyik legszélesebb lábon álló kínai szereplőjévé nőtte ki magát.
A Nikkei Asia szerint júliusban nyilvánosságra kerültek az előző kormány által kötött megállapodások egyes részletei is, köztük a megígért állami támogatások, valamint annak lehetősége, hogy a beruházásokhoz akár 10 ezer kínai munkavállalót is alkalmazzanak. Ezzel párhuzamosan kritikák érték a szegedi gyár építkezésén tapasztalt munkakörülményeket: a China Labor Watch kínai dolgozókkal készített interjúkra hivatkozva arról számolt be, hogy egyesek napi 14 órát, a hét mind a hét napján dolgoztak.
A történetet politikailag különösen érzékennyé teszi, hogy Szijjártó Péter, aki korábban külgazdasági és külügyminiszterként kulcsszerepet játszott a BYD magyarországi letelepedéséről szóló tárgyalásokban, júliusban maga is a vállalathoz igazolt — a külső kapcsolatokért és az új üzleti területek fejlesztéséért felelős vezetői pozíciót kapott. Az új kormány most éppen azokat a támogatásokat, engedélyeket és állami kötelezettségvállalásokat vizsgálja felül, amelyeket annak idején Szijjártó tárgyalt le — ez a párhuzam önmagában is jól mutatja, mennyire összefonódott a politika és az üzlet ebben az ügyben.
Szigorúbb ellenőrzés vár az akkumulátorgyárakra
Az új irányvonal különösen nagy súllyal érinti az akkumulátoripart. Sajtóértesülések szerint azok az akkumulátorgyárak, amelyek megsértik a környezetvédelmi előírásokat, a jövőben nem részesülhetnek kedvezményes elbírálásban az engedélyezési eljárások során. A kormány emellett egy új hatóság létrehozását tervezi, amely kifejezetten az akkumulátorgyárak környezetvédelmi megfelelőségét ellenőrizné, helyszíni vizsgálatokat végezhetne, és szabálytalanság esetén akár a termelés leállítását is elrendelhetné. Ez a lépés jelzi, hogy a kormány nem csupán a meglévő szerződéseket vizsgálja felül, hanem intézményesíteni is kívánja a szigorúbb felügyeletet.
A CATL debreceni gyárának nehézségei
A figyelem másik középpontjában a CATL új debreceni akkumulátorgyára áll. A modulgyártás már elindult az üzemben, a tényleges akkumulátorcella-gyártás beindítása azonban késedelmet szenved. A cellagyár első ütemét eredetileg évi 40 GWh kapacitásra tervezték, hosszabb távon viszont akár évi 100 GWh-ra is növelhetik a termelést.
A magyar munkavédelmi hatóság már augusztus végén ideiglenesen felfüggesztette a munkavégzést a cellagyártó épület három területén, miután korábban kilenc munkavállalónál emelkedett nikkelterhelést mutattak ki, egy későbbi ellenőrzés során pedig a használt védőfelszerelésekkel kapcsolatban is hiányosságokat állapítottak meg. Ezzel párhuzamosan a cellagyártáshoz szükséges teljes használatbavételi engedély kiadása is csúszik: az első bővítési ütem augusztus végén megkapta az engedélyt, a második ütemre vonatkozó kérelmet azonban kezdetben formai hiányosság miatt elutasították.
Környezetvédelmi szabálytalanságokra is fény derült: augusztusban a CATL-t a veszélyes hulladékok címkézésével és tárolásával kapcsolatos hiányosságok miatt bírságolták meg. Már júniusban komoly hatósági intézkedés történt egy másik kínai akkumulátoripari vállalatnál is — a hatóságok visszavonták a Semcorp akkumulátorszeparátorokat gyártó cég működési engedélyét, miután debreceni üzeménél a talajvízben megemelkedett fémkoncentrációt mértek.
Politikai háttér és a jövő
Orbán Viktor kormányzása alatt Magyarország aktívan ösztönözte a kínai beruházásokat az elektromosautó- és akkumulátoriparban; a Hszi Csin-ping kínai elnökkel 2024-ben tartott találkozón a két ország abban állapodott meg, hogy tovább mélyítik az együttműködést ezen a területen. Az új kormány ezzel szemben nagyobb hangsúlyt helyez a környezetvédelmi, munkaügyi és átláthatósági követelmények betartatására, ugyanakkor egyelőre nem jelentette be, hogy alapvetően visszavonulna a Kínával folytatott gazdasági együttműködéstől. A közeljövő mutatja majd meg, hogy a felülvizsgálat pusztán szigorúbb keretfeltételeket hoz-e, vagy komolyabb következményekkel jár a már folyamatban lévő beruházásokra nézve.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
