Van egy mondat, amit nem szokás egy autóipari vezérigazgató szájából hallani, és Ola Källenius, a Mercedes-Benz első embere pontosan ezt mondta ki egy friss interjúban. Miután először vezetett egy mesterséges V8-as motorhanggal felszerelt elektromos AMG-t, azt nyilatkozta, „olyan voltam, mint egy újjászületett keresztény” – majd hozzátette, hogy ez volt a legjobb V8-as élmény, amit valaha átélt, csak épp nagyobb teljesítménnyel és nyomatékkal párosulva. A kijelentés azért különösen figyelemre méltó, mert Källenius saját bevallása szerint is „benzinvérű” autórajongó, aki korábban az AMG részlegét vezette, felügyelte a Mercedes Formula–1-es motorprogramját, és dolgozott a McLarennél is az SLR McLaren idején.
Egy benzinrajongó, aki saját magát győzte meg
Az Autocar újságírójának, James Attwoodnak adott interjú apropója az volt, hogy Finnországban közösen tesztvezették az új elektromos Mercedes C-osztályt. A beszélgetés azonban hamar a Mercedes-AMG CLA 45-re terelődött, amelynek elektromos hajtáslánca képes szimulálni egy V8-as motor viselkedését – beleértve a jellegzetes hangokat, durrogásokat és a virtuális sebességváltásokhoz társított visszajelzéseket is. Källenius szerint ez a rendszer nem egyszerű hangeffekt, hanem egy teljes érzéki élmény újraalkotása, ami ráadásul a valódi V8-asnál is intenzívebb teljesítménnyel jár. Ez a fajta lelkesedés azért is nyom sokat a latban, mert nem egy marketingesről van szó, hanem valakiről, akinek évtizedes szakmai múltja van a nagy teljesítményű, hagyományos motorok világában.
A vállalat egyébként nincs egyedül ezzel a megközelítéssel: a Hyundai Ioniq 5 N és a Dodge Charger Daytona is hasonló technológiákat alkalmaz, mesterséges hangokkal és szimulált sebességváltásokkal próbálva karakteresebbé tenni az elektromos vezetési élményt. Ez a trend azt mutatja, hogy az iparág egyre inkább elfogadja: a puszta gyorsulási adatok önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy egy elektromos sportautó érzelmi kötődést váltson ki a vásárlóból.
Az AMG jövője: saját platform, mesterséges hangvilág
Källenius elmondása szerint a Mercedes szándékosan növeli a nagy teljesítményű, teljesítményorientált modellek üzleti súlyát az átlagosnál nagyobb ütemben. Az AMG mára saját, kifejezetten erre a célra optimalizált platformokra is fejleszt autókat, ugyanakkor bizonyos alkatrészeket továbbra is megoszt a Mercedes szélesebb modellpalettájával – vagyis a sportosság és a méretgazdaságosság együtt kell hogy éljen. Ebben a stratégiában kulcsszerepet kap a mesterségesen létrehozott hangélmény: a májusban bemutatott elektromos AMG GT szuperautó, amely több mint 1000 lóerős teljesítményt kínál, szintén mesterséges motorhanggal egészíti ki magát, hogy megidézze egy hagyományos, nagy teljesítményű belső égésű motor érzetét.
Källenius úgy fogalmazott, hogy a hagyományos autóbolondok számára ez a váltás olyan, mintha egy új nyelvet kellene megtanulniuk. Saját egyetemi éveihez hasonlította a jelenséget, amikor még arról vitatkoztak az emberek, hogy egy laptopban 386-os vagy 486-os processzor dolgozik – szerinte a technológiai verseny mindig is a hardver és a szoftver kombinációjaként zajlott, és most ugyanez történik az autóiparban is.
Szoftveralapú Mercedes: amikor az AI félbeszakítja a vezérigazgatót
Az interjú arra is rávilágított, mennyire mélyen épül be a szoftver a Mercedes jövőbeli identitásába. A próbaút során az autó mesterséges intelligencián alapuló asszisztense félbeszakította Källeniust, és önként megjegyezte, hogy az autópályán nagy sebességgel történő vezetés izgalmas élmény lehet – ami önmagában is jól mutatja, mennyire proaktív szerepet szánnak a beépített AI-nak. Az új elektromos C-osztály egyébként a Mercedes saját fejlesztésű MB.OS operációs rendszerét használja, és ugyanez a szoftveres alap kerül be az új, belső égésű motoros S-osztályba és C-osztályba is – vagyis a szoftveralapú átalakulás messze nem korlátozódik kizárólag az elektromos modellekre.
40 új modell három év alatt – és egy 800 kilométeres hatótávú CLA
A Mercedes jelenleg történetének egyik legintenzívebb modelloffenzíváját hajtja végre: három év alatt összesen 40 modell bevezetését tervezi 2027 végéig. Ennek alapját az új MMA és MB.EA elektromos architektúrák jelentik, amelyekre olyan modellek épülnek, mint az elektromos CLA, valamint az új elektromos C-osztály és GLC. Az elektromos CLA különösen fontos szerepet kap ebben a stratégiában, hiszen egyes változatai közel 500 mérföldes, azaz nagyjából 800 kilométeres hatótávot kínálnak – eközben a márka jelentős részét vezeti be ebben a modellcsaládban az új hajtáslánc- és szoftvertechnológiáinak. Källenius szerint egy ilyen ütemű modelloffenzívát kizárólag egy alaposan kidolgozott, egységes architektúrastratégiával lehet végrehajtani – ha a negyven autó minden egyes csavarja és alkatrésze új lenne, szerinte ez a feladat egyszerűen megvalósíthatatlan lenne.
Az átállás időzítésével kapcsolatban továbbra is óvatos a Mercedes
Minden lelkesedése ellenére Källenius őszintén beszélt arról is, hol tart valójában a vásárlói kereslet. Szerinte az autóipar az elektromos átállás szempontjából már túl van a fordulóponton, ugyanakkor elismerte, hogy „a fogyasztó még nincs teljesen ott”. Hangsúlyozta, hogy a vállalat hosszú távú, teljesen elektromos jövőre vonatkozó célja nem változott, és a Mercedes ebben a kérdésben „nem ingott meg” – ezzel párhuzamosan azonban továbbra is elkötelezettek maradnak a csúcstechnológiás, elektrifikált belső égésű motorok mellett is. Ez lényegében ugyanaz a kettős stratégia, amelyet az utóbbi időben a legtöbb hagyományos autógyártó követni kezdett, miután az elektromos autók iránti kereslet növekedésének lassulása több vállalatot is arra késztetett, hogy módosítsa vagy kitolja korábban bejelentett átállási céldátumait.
Amikor Källeniust arról kérdezték, hogy az elektromos hajtás elterjedésével lelassulhat-e az autóipar technológiai fejlődése, határozottan elutasította ezt a felvetést. Válaszában a márka egyik alapítóját, Karl Benzt idézte: „A feltalálás szeretete soha nem hal meg.”
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
