Augusztus 1-jétől 19 holland településen a dízel- és benzines autók is nyugodtan leparkolhatnak a nyilvános elektromos töltőhelyeken anélkül, hogy bírságra számíthatnának — és ez elsőre pont annak tűnik, ami ellen az elektromos autósok évek óta küzdenek. A valóságban azonban a Vattenfall InCharge nem a villanyautósok ellen, hanem éppen értük dolgozik: a vállalat egy kísérleti projekt keretében 150 olyan töltőállomást telepít Észak-Brabant és Limburg tartományokban, amelyekhez szándékosan nem tartozik kizárólagos parkolási jog. A cél nem kevesebb, mint a töltőhálózat kiépítésének drasztikus felgyorsítása.
Miért pont a tábla a szűk keresztmetszet, nem a technológia
A projekt mögötti logika megértéséhez érdemes tudni, hogyan zajlik jelenleg egy nyilvános töltőállomás engedélyezése Hollandiában. Egy közterületi parkolóhely alapesetben minden jármű számára szabadon használható, ám ha azt kizárólag elektromos autóknak szeretnék fenntartani, az önkormányzatnak hivatalos közlekedési határozatot — úgynevezett verkeersbesluit-ot — kell kiadnia. Ezt követően kifogásolási időszak nyílik, amely alatt a lakosok fellebbezhetnek, és az ügy akár bíróságra is kerülhet, ha például valaki a háza előtti megszokott parkolóhelyét féltené. Mindeközben maga a töltőoszlop technikai telepítése mindössze néhány órát vesz igénybe — az igazi lassító tényező tehát nem a hardver, hanem az a közlekedési tábla, amely megtiltja a belső égésű autóknak a parkolást.
A tábla elhagyásával eltűnik a bürokrácia
A Vattenfall InCharge éppen ezt a táblát hagyja el a kísérlet során. Mivel így nem jön létre kizárólagos elektromos parkolóhely, nincs szükség sem közlekedési határozatra, sem az azt követő fellebbezési eljárásra — a töltőoszlop gyakorlatilag ugyanolyan egyszerű közterületi elemként kezelhető, mint egy kerékpártároló. A helyeket természetesen továbbra is megjelölik, módosított táblával vagy útburkolati jelöléssel, ám ezek csak azt jelzik, hogy itt tölteni lehet, nem azt, hogy kizárólag villanyautó parkolhat ott.
A pilotprogram összesen 300 töltőpontot érint: ebből 150 az új, nyitott rendszerű megoldás, míg további 150 a hagyományos, kizárólagos elektromos parkolóhely marad — utóbbiak kontrollcsoportként szolgálnak az összehasonlításhoz. A telepítés 2026 augusztusa és 2027 januárja között zajlik, majd több hónapos megfigyelés következik, amely alatt a kihasználtságot, a lakossági panaszokat és azt is vizsgálják, hogy valóban gyorsabb-e így a töltőtelepítés. A résztvevő települések között szerepel Tilburg, Weert, Bergen op Zoom, Oosterhout és Vught; a projekt a RAL Zuid koncessziós program részeként, a tartományok és önkormányzatok együttműködésével valósul meg.
A felmérés, amely megcáfolja a beidegződéseket
A Vattenfall a projekt előtt mintegy ezer autóst kérdezett meg, és az eredmények több elterjedt feltételezést is megcáfolnak. A belső égésű autók tulajdonosainak mindössze 16 százaléka gondolja úgy, hogy túl sok töltőállomás van a környezetében, miközben az elektromos autósok több mint fele szerint még mindig kevés a nyilvános töltőpont — ez a kontraszt önmagában is jól mutatja, mennyire eltérő a két tábor napi tapasztalata.
A legérdekesebb szám mégis ez: a benzines és dízelautók vezetőinek 41 százaléka önként átadná a közösen használható parkolóhelyet annak, akinek ténylegesen töltenie kellene. További 27 százalék csak akkor parkolna oda, ha máshol nem találna helyet, és mindössze 14 százalék hagyná ott az autóját két óránál tovább. Az elektromos autósok tábora ezzel szemben megosztottabb: 38 százalékuk elfogadhatónak tartja a közös használatot, amennyiben a töltés lehetősége biztosított marad, míg 36 százalék úgy véli, a töltőhelyeket kizárólag töltésre kellene fenntartani.
- 16% — a benzinesek, akik szerint túl sok a töltő
- 41% — a benzinesek, akik önként átadnák a helyet egy töltő autósnak
- 38% vs. 36% — az elektromos autósok megosztottsága a közös használatról
Ugyanakkor regionális különbségek is megfigyelhetők: Brabant tartományban a lakók tízből hárman úgy vélik, a parkolóhely-hiány nagyobb probléma, mint a töltők száma, míg Limburgban ez az arány mindössze 22 százalék — vagyis ott erősebben ragaszkodnak a töltőhelyek kizárólagosságához. A Vattenfall maga is óvatosságra int: a kérdőíves válaszok és a valós viselkedés — például egy esős estén, tele bevásárlószatyrokkal — két teljesen különböző dolog lehet.
Néhány éven belül magától megoldódhat a kérdés
Hollandiában jelenleg mintegy 750 ezer tisztán elektromos autó és több mint 600 ezer plug-in hibrid közlekedik, a piaci trend pedig egyértelmű: Európa közlekedésének elektrifikációja ma már inkább logikus folyamat, mint távoli jóslat. Ez azt is jelenti, hogy a vita valószínűleg magától kifullad — ahogy csökken a belső égésű autók száma az utakon, a töltőhelyeket egyre nagyobb arányban foglalják majd el elektromos járművek, egyszerűen azért, mert egyre kevesebb más autó lesz jelen. Néhány éven belül valószínűleg épp annyira lesz érdektelen kérdés, hogy kizárólagos-e egy töltőhely, mint az, hogy egy dízelkutat külön táblával kell-e fenntartani csak dízelautók számára.
Ha azonban a Vattenfall kísérlete beigazolja, hogy a közlekedési határozatok mellőzésével valóban felgyorsítható a töltőhálózat kiépítése, az fontos tanulság lehet más országok — köztük Magyarország — számára is, ahol az engedélyezési eljárások szintén lassúak és bürokratikusak tudnak lenni.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
