A China Three Gorges Corporation (CTG) most helyezte kereskedelmi próbaüzembe a világ legnagyobb, napelemes és koncentrált napenergia-technológiát (CSP) ötvöző hibrid erőművét a Góbi-sivatagban, és a projekt legizgalmasabb tulajdonsága éppen az, amit nem tartalmaz: egyetlen lítiumion-akkumulátort sem. A Hszincsiang tartományban épült, 1 gigawatt teljesítményű Hami-erőmű ehelyett 550 Celsius-fokra hevített olvadt sóban tárolja az energiát, és ennek köszönhetően napnyugta után is nyolc órán keresztül képes villamos energiát a hálózatba táplálni. Miközben az EV-ipar szinte megszállottan hajszolja az akkumulátoros energiatárolás fejlesztését, Kína itt bebizonyította, hogy létezik alternatíva – legalábbis nagyüzemi léptékben.
Hogyan termel áramot a nap lenyugvása után egy naperőmű?
A komplexum két, egymástól alapvetően eltérő technológiára épül. A teljes kapacitásból 900 megawattot hagyományos fotovoltaikus napelemek szolgáltatnak, amelyek napközben a szokásos módon táplálják az elektromos hálózatot. A fennmaradó 100 megawattot ezzel szemben egy koncentrált napenergia-erőmű (CSP) állítja elő, amely egészen más elven működik: 260 ezer, a napot folyamatosan követő tükör összesen 800 ezer négyzetméteres gyűjtőfelületen koncentrálja a napsugarakat, amelyek az olvadt sót 550 fokra hevítik. Ezt a hőenergiát később gőz előállítására használják, a gőz pedig turbinát hajt meg – így az erőmű akkor is termel áramot, amikor a napelemek már rég nem kapnak fényt. Fontos pontosítani, hogy a nyolcórás esti termelést kizárólag ez a 100 MW-os CSP-egység biztosítja, nem a teljes 1 GW-os létesítmény – vagyis nem arról van szó, hogy az erőmű egész éjjel teljes kapacitáson üzemel, hanem hogy egy szabályozható, esti termelési blokk áll rendelkezésre.
A CSP-egység a teljes kapacitás mindössze 10 százalékát teszi ki, ez a viszonylag kis szelet mégis azt oldja meg, amit eddig csak nagyméretű akkumulátorparkokkal lehetett – ez jól mutatja, hogy a hőtárolás fajlagosan mennyivel kisebb beépített teljesítménnyel old meg egy, az akkumulátoroknál jellemzően sokkal nagyobb kapacitást igénylő feladatot.
A Tien-san lábánál épült rekordberuházás
A projekt a Tien-san-hegység déli lábánál, 1817 hektáros sivatagi területen valósult meg, összesen 3,53 milliárd jüanból, ami nagyjából 480 millió dollárnak felel meg. A CTG lineáris Fresnel-technológiát alkalmazott, amely a vállalat szerint akár 10 százalékkal jobb hőátalakítási hatásfokot biztosít a hagyományos Fresnel-rendszerekhez képest, az erőmű 46 hurokból álló kialakítása pedig lehetővé teszi, hogy karbantartás közben is folyamatos maradjon az üzemelés. A központi vezérlőrendszer intelligensen osztja el a teljesítményt a fotovoltaikus és a hőtárolós egységek között, miközben körülbelül 0,02 hertzes frekvenciaszabályozási pontosságot és másodperc alatti reakcióidőt biztosít – ez a fajta finomhangolás azért fontos, mert a hálózat stabilitása múlik rajta.
Bár a kereskedelmi próbaüzem hivatalosan július 1-jén indult el, az erőmű nem teljesen új: már 2025. szeptember 18-án csatlakozott a hálózatra, és azóta folyamatosan üzemel. A CTG adatai szerint eddig 6,54 millió kilowattórányi villamos energiát táplált a regionális hálózatba. Teljes kapacitáson a vállalat éves szinten 2,07 terawattóra termelésre számít, ami megközelítőleg 830 ezer háztartás energiaigényét fedezheti, és emellett évente mintegy 1,63 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg. Hszincsiang tartományban a megújuló energiaforrások hasznosítási aránya ezzel 95 százalék fölé emelkedhet.
Kína lekörözte a dubaji rekordtartót
A Hami-projekt ezzel átvette a világ legnagyobb CSP–PV hibrid erőművének címét a dubaji Mohammed bin Rashid Al Maktoum Solar Parkban található, 950 megawattos Noor Energy 1 létesítménytől. Az 1000 MW-os Hami-erőmű ezzel körülbelül 5 százalékkal múlja felül a korábbi rekordot – nem elsöprő különbség, de jelzésértékű, hogy a cím ismét Kínába került.
A rekord egyébként illik a képbe: az ország az elmúlt években szinte minden napenergia-technológiában listavezetővé vált. Kína már megépítette a Góbi-sivatagban található 3 gigawattos naperőművet, létrehozta a világ első 1 gigawattos tengeri naperőművét, és 2025 első felében több új napelemes kapacitást telepített, mint a világ többi része együttvéve. Az olvadt sós hőtárolás most a következő nagy fejlesztési iránynak számít az országban.
Miért nem az akkumulátorok kiváltásáról szól ez a technológia
A CSP-technológia támogatói szerint fontos leszögezni, hogy az olvadt sós hőtárolás nem a lítiumion-akkumulátorok közvetlen helyettesítésére szolgál, hanem más feladatot lát el. „A lítiumakkumulátorokat rövid idejű csúcsterhelések kiegyenlítésére tervezték, míg a fotovoltaikus rendszerek kizárólag nappal termelnek energiát. A CSP hőtárolása ezzel szemben nagy energiatároló kapacitást, hosszú kisütési ciklusokat és zéró károsanyag-kibocsátást kínál működés közben” – mondta Niu Jianle, a CTG Hami-projektjének igazgatója, hozzátéve, hogy a hálózati csatlakozás mérföldkőnek számít, hiszen a technológia ezzel kilépett a laboratóriumi kutatások világából, és megkezdődött a nagyléptékű kereskedelmi alkalmazása.
A legnagyobb kihívás továbbra is a költség
A technológia Achilles-sarka egyelőre az ár marad. A CSP-rendszerek hagyományosan drágábbak egy kilowattórára vetítve, mint a napelemekkel és akkumulátorokkal kombinált energiatárolás, miközben a lítiumion-akkumulátorok ára évről évre tovább csökken – ez az a verseny, amelyben a magyar akkumulátoripar szereplői (a Debrecenben és Iváncsán épülő gyárak) is érdekeltek, hiszen minden olcsóbbodó akkutechnológia közvetlenül befolyásolja, mennyire lesz versenyképes a Közép-Európában gyártott cellák ára. A Hami-projekt valódi próbája ezért nem az lesz, hogy működik-e a rendszer – ez már bizonyított –, hanem hogy hosszú éveken keresztül képes-e olyan alacsony költséggel biztosítani a nyolcórás esti termelést, hogy versenyképes maradjon az egyre olcsóbb akkumulátoros megoldásokkal szemben.
Kína láthatóan bízik a technológiában: a CTG már tervezi a Hami energetikai bázis második ütemét, amelynek során a teljes kapacitást 3 gigawattra bővítenék. Emellett a China Energy Engineering Corporation már megkezdte egy újabb, 1,5 gigawattos hibrid erőmű építését a közelben, amely 1,3 GW napelemes kapacitást és egy 150 MW-os CSP-egységet foglal majd magában – üzembe helyezése után várhatóan ez veszi majd át a világ legnagyobb ilyen jellegű létesítményének címét a Hami-projekttől.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
