Győrből jön a motor, amely a Volkswagen új villanyautóinak egész nemzedékét hajtja

Győr eddig is a Volkswagen-csoport egyik motorgyári fellegvára volt, mostantól azonban nem csupán hagyományos motorokat gyárt, hanem a konszern elektromos jövőjének egyik kulcsdarabját. Az Audi Hungaria győri üzemében megkezdődött a Volkswagen-csoport új elektromos hajtásrendszerének, a MEBeco — belső kódnevén APP290 — sorozatgyártása. Ami első ránézésre egyetlen új villanymotor, az valójában egy teljes modellcsalád hajtásának forrása: ugyanez az egység mozgatja majd a konszern hamarosan érkező kompakt elektromos autóinak nagy részét, a barcelonai Cupra Ravaltól a wolfsburgi tervezésű kisautókig.

A győri villanymotor-gyártás új korszakot nyit

Az új hajtásrendszer elsőként a hamarosan piacra lépő, teljesen elektromos Cupra Ravalban debütál, amely a Barcelonához közeli Martorellben készül. A motor azonban messze nem marad egyetlen modellnél: a Volkswagen-csoport teljes új kisautó-családjában szerepet kap. A győri sorozatgyártás elindulása ezért nem egyszerűen egy újabb gyártósor beüzemelése, hanem annak a jele, hogy Magyarország a konszern elektromos átállásának egyik központi pillérévé vált. Az üzem már 2022 óta készült erre a pillanatra, vagyis a mostani indulás egy több éve futó, tudatos felkészülés eredménye.

350 millió euró és 260 munkahely a háttérben

A beruházás összértéke elérte a 350 millió eurót, amelyhez a magyar állam 22,5 millió euró támogatással járult hozzá. Ez azt jelenti, hogy az állami hozzájárulás a teljes beruházás nagyjából 6,4 százalékát fedezte — a fennmaradó részt maga a vállalat finanszírozta. A vállalat közlése szerint az elektromos hajtásrendszerek gyártására történő átállás 260 munkahely hosszú távú megőrzését biztosítja, ami a beruházás léptékéhez viszonyítva nagyjából 1,35 millió euró ráfordítást jelent megőrzött munkahelyenként — jól mutatja, mennyire tőkeigényes az iparág elektromos átállása. A termelés egyelőre fokozatosan fut fel: az üzem a jelenlegi egy műszakos működésről idővel akár három műszakra is átállhat, ami a kereslet bővülésével érdemi kapacitásnövekedést sejtet.

Gerd Walker, az Audi AG termelésért és logisztikáért felelős igazgatósági tagja, egyben az Audi Hungaria felügyelőbizottságának elnöke a gyártásindításhoz kapcsolódóan így fogalmazott: „Meggyőződésem, hogy a jövő elektromos. Az új elektromos hajtás sorozatgyártásának elindítása fontos mérföldkő a Volkswagen-csoport elektromobilitás felé vezető útján. Győrben nap mint nap megtapasztalom a »Made in Europe« erejét: a rugalmas gyártást, az innovációhoz szükséges bátorságot és azt a rendkívül magas szintű szakmai tudást, amellyel a csapat szenvedéllyel és precizitással dolgozik a jövő mobilitásán.”

A MEB+ platform és a vertikális integráció jelentősége

A MEBeco hajtásrendszer a Volkswagen-csoport új MEB+ platformjának része, amely a már jól ismert MEB architektúra továbbfejlesztett változata. Az igazán fontos részlet azonban nem a platform neve, hanem az, hogy a győri üzemben most először nemcsak a komplett hajtásegységek készülnek, hanem a legfontosabb alkatrészek gyártása is helyben történik. Ide tartozik többek között a sztator és a rotor kulcselemeinek előállítása, valamint a teljesítményelektronika gyártása — beleértve a szoftveres integrációt és a végső tesztelési folyamatokat is. Ez a vertikális integráció azért lényeges, mert a hozzáadott érték nagyobb része marad helyben, és a gyár ezzel a hajtáslánc érzékenyebb, magasabb tudásigényű szakaszait is magához vonja, nem csupán az összeszerelést.

A Cupra Raval kapja elsőként — de messze nem az utolsó

Bár az APP290 villanymotor elsőként a Cupra Ravalban jelenik meg, a hajtásrendszer a Volkswagen-csoport teljes új kisautó-családjában szerepet kap. Ezt a motort használja majd többek között:

• a Volkswagen várhatóan ID. Polo néven érkező elektromos kisautója,
• annak sportos GTI változata,
• a VW ID. Cross szabadidő-autó,
• valamint a Skoda Epiq elektromos SUV is.

Ez a felsorolás teszi igazán súlyossá a győri gyártásindítást: nem egyetlen niche-modell, hanem a konszern tömegpiacra szánt belépőszintű elektromos kínálatának jelentős része támaszkodik majd erre az egy hajtásrendszerre. Ennek nyomán a győri üzem teljesítménye közvetlenül befolyásolja, hogy a Volkswagen mennyire tud megfizethető villanyautókat a piacra dobni a következő években.

Négy teljesítményszint, 166 kW-os csúccsal

Az APP290 elnevezés a villanymotor 290 Nm maximális nyomatékára utal. A Cupra Raval esetében négy különböző teljesítményszint lesz elérhető: 85 kW, 99 kW, 155 kW, valamint a csúcsmodellnek számító Raval VZ, amely 166 kWteljesítményt kínál. Magyar viszonyítási pontként ez nagyjából 116, 135, 211, illetve a csúcson 226 lóerőnek felel meg — vagyis a belépőszint is bőven elég a városi közlekedéshez, a VZ pedig már komolyabb dinamikát ígér. A legerősebb kivitel végsebessége 175 km/óra, ami 15 km/órával magasabb a többi változaténál; ebből visszafejthető, hogy a többi modell elektronikusan 160 km/órában korlátozott. A Cupra adatai szerint a Raval VZ 6,8 másodperc alatt gyorsul nulláról 100 km/órára.

Mit jelent mindez Magyarországnak?

A teljesítményadatok alapján a Cupra Raval a kompakt elektromos autók között kifejezetten dinamikus modellnek ígérkezik, ugyanakkor a végsebesség és a karakterisztika arra utal, hogy a járművet elsősorban nem hosszú autópályás utazásokra, hanem a mindennapi városi és elővárosi közlekedés igényeihez igazították. A nagyobb kép azonban túlmutat egyetlen modellen: a győri gyártás elindulásával Magyarország egyre fontosabb szerepet tölt be a Volkswagen-csoport elektromos átállásában. Az Audi Hungaria immár nemcsak hagyományos motorokkal, hanem a konszern következő generációs elektromos hajtásrendszereinek előállításával is meghatározó szereplővé vált az európai elektromobilitásban — ráadásul éppen abban a szegmensben, amelyen a tömeges elektromos átállás sikere vagy kudarca eldőlhet.