Egy villanyautó fenntartása tavaly már 33 százalékkal kevesebbe került az Európai Unióban, mint egy hasonló benzines modellé – és ez a szakadék idén, a 2026 februárjában kirobbant olajválság hatására, tovább szélesedik. Erre a következtetésre jutott a neves International Council on Clean Transportation (ICCT) kutatóintézet legfrissebb, „EV Transition Check” című tanulmánya, amely szerint az elektromos hajtás gazdasági előnye immár nem elméleti kérdés, hanem mindennapi, számokban is mérhető valóság.
Mennyivel olcsóbb valójában a villanyautózás?
Az ICCT azoknak az elektromos autóknak a költségeit vizsgálta, amelyeket a tulajdonosaik részben otthon, részben nyilvános töltőpontokon töltenek, majd ezeket vetette össze az Európai Unióban forgalomban lévő benzines autók üzemeltetési költségeivel. Az eredmény egyértelmű: 2025-ben egy elektromos autó üzemeltetése átlagosan 33 százalékkal volt olcsóbb, mint egy benzines társáé. Figyelemre méltó, hogy még azok a villanyautók is jelentős megtakarítást hoztak, amelyeket kizárólag az általában drágább nyilvános töltőállomásokon töltöttek – ebben az esetben is 28 százalékkal kevesebbe került az üzemeltetésük egy benzines autóhoz képest. „Az elektromos autók európai használói körülbelül egyharmaddal kevesebbet fizetnek, mint azok, akik benzines autót használnak. Ezeket a megtakarításokat nehéz figyelmen kívül hagyni” – mondta Marie Rajon Bernard, az ICCT vezető kutatója és a jelentés vezető szerzője, hozzátéve, hogy ez magyarázza, miért halad az autópiac egyre inkább egyetlen irányba.

Az olajválság tovább szélesíti a szakadékot
A 2026 februárjában kezdődött olajválság alaposan felborította az addigi számítási alapot. Míg a belső égésű motorral szerelt autók energiaköltségei az idei év elején 12–36 százalékkal emelkedtek, addig az elektromos autók töltési költségei lényegében változatlanok maradtak. Ez azt jelenti, hogy a benzines és a villanyautók közötti, korábban is jelentős költségkülönbség idén minden korábbinál gyorsabban nő tovább – éppen abban a pillanatban, amikor a fosszilis üzemanyagok ára a legkevésbé kiszámítható. Rajon Bernard szerint mindez azt vetíti előre, hogy „az akkumulátoros elektromos autók elterjedése Európa-szerte tovább gyorsul a következő években, amennyiben a jelenlegi szakpolitikai intézkedések fennmaradnak”.
Csökkenő akkumulátorárak, egyre versenyképesebb villanyautók
A használati költségek mellett a vételárak is közelednek egymáshoz. 2025-re a három legnagyobb járműszegmensben az elektromos autók ára már elérte a benzines modellek árszintjét – ezt Európa legnagyobb piacán, Németországban, mintegy 100 ezer jármű áradatait vizsgáló elemzés is alátámasztja. A háttérben az akkumulátorköltségek folyamatos csökkenése áll: globális szinten 2020 és 2025 között 35 százalékkal mérséklődött az akkumulátorok ára. Ennek nyomán Németországban az akkumulátoros elektromos személyautók vételára – az inflációval és olyan jellemzőkkel korrigálva, mint a hatótáv – ugyanezen időszak alatt 18 százalékkal csökkent, miközben a benzines és dízel autók ára 2 százalékkal emelkedett.
Eközben a kínálat is látványosan bővült: a piacon elérhető, kizárólag elektromos hajtású modellek száma 2020 és 2025 között a négyszeresére nőtt, a teljesen elektromos hajtásláncok piaci részesedése pedig 2025-ben már 18 százalékot ért el Európában. „Azt figyeltük meg, hogy az autók árai nem csökkentek olyan gyorsan, mint az akkumulátorok költségei, ami azt jelzi, hogy a következő években még további lehetőség van az elektromos autók árának csökkentésére. Ez kritikus időszak az autógyártók számára világszerte. Az irányváltás helyett az európai autógyártóknak fenn kell tartaniuk, sőt tovább kell mélyíteniük az elektromos hajtásba irányuló beruházásaikat. A verseny ezen a piacon tovább fog erősödni” – fogalmazott Peter Mock, az ICCT európai igazgatója.
Már a teherautóknál is nyer az elektromos hajtás
A villanyautó üzemeltetési költsége nem csak a személyautóknál kedvezőbb – a teherautóknál is hasonlóan látványos elmozdulás figyelhető meg. Az ICCT számításai szerint az Európai Unión belüli hosszú távú fuvarozásban az elektromos és a dízel teherautók teljes birtoklási költsége (TCO) várhatóan 2030-ra kiegyenlítődik. Németországban ez a pont gyakorlatilag már most elérhető: elsősorban az elektromos teherautóknak biztosított útdíjmentesség miatt egy elektromos teherautó megvásárlásának és hosszú távú üzemeltetésének teljes költsége már ma 11 százalékkal alacsonyabb, mint egy hasonló dízel járműé.
Kevesebb kibocsátás a teljes életciklusban
Az ICCT jelentése nem csak a gazdaságosságot vizsgálja, hanem a piac növekedésének környezeti hatásait is. A számítások szerint az elektromos személyautók teljes életciklusuk során 73 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a benzines autók – ez lényegesen kedvezőbb eredmény, mint amit a Müncheni Műszaki Egyetem (TU München) korábbi, vitatott tanulmánya állapított meg. Az akkumulátoros, hosszú távú fuvarozásra használt elektromos teherautóknál még nagyobb a különbség: ezek teljes életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátása akár 86 százalékkal is alacsonyabb lehet a dízel teherautókénál.
A plug-in hibridek problémája
A tanulmány egyik legfontosabb figyelmeztetése a plug-in hibridekre (PHEV) vonatkozik, ahol egészen más tendencia rajzolódik ki. Egyre nagyobb az eltérés a valós használat során mért kibocsátás és a típusjóváhagyási eljárásban szereplő hivatalos értékek között: a plug-in hibridek valós kibocsátása a tanulmány szerint átlagosan 4,6-szer magasabb a hivatalosan megadott értéknél. Ez az eltérés szorosan összefügg az úgynevezett „Utility Factorral”, vagyis azzal a feltételezett aránnyal, amely azt mutatja meg, hogy a plug-in hibrideket a gyakorlatban milyen mértékben használják tisztán elektromos üzemmódban – a valóságban ugyanis jóval ritkábban, mint azt a hivatalos tesztek feltételezik.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›














