Norvégiában júliusban mindössze 230 olyan új személyautót helyeztek forgalomba, amelynek nem akkumulátor hajtotta a kerekeit — a hónap teljes újautó-forgalmából ez alig 2,4 százalék. A tisztán elektromos autók (BEV) aránya így 97,6 százalékra kúszott fel, ezzel újabb rekordot döntve meg egy piacon, amely már évek óta a világ elektromosautó-átállásának mércéjeként funkcionál. A szám mögött azonban egy legalább ennyire figyelemre méltó fordulat zajlott: a márkák közötti erőviszonyok szinte a feje tetejére álltak, miközben a teljes piac gyakorlatilag stagnált.
A 97,6 százalék mögött: minimális piaci mozgás, maximális elektromos dominancia
A Norvég Közúti Információs Tanács (OFV) adatai szerint júliusban összesen 9609 új személyautót regisztráltak az országban, ami mindössze 0,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest — vagyis a piac egésze alig mozdult. Ebből azonban 9379 darab volt tisztán elektromos, ami azt jelenti, hogy a hónap során mindössze 230 hagyományos, hibrid vagy plug-in hibrid autó talált gazdára az egész országban.
A júliusi eredmény felülmúlta a júniusi, akkor rekordnak számító 96,9 százalékos arányt is, ami azt jelzi, hogy a norvég piac továbbra sem érte el a telítődési plafont — havonta apró, de folyamatos lépésekkel araszol a teljes elektrifikáció felé. A legmagasabb elektromosautó-arányt Østfold megyében mérték, ahol a 675 újonnan regisztrált személyautóból 672 akkumulátoros hajtású volt, ez gyakorlatilag 99,6 százalékos helyi részesedést jelent.
Az év első hét hónapját tekintve összesen 83 012 új személyautót helyeztek forgalomba Norvégiában, ami 2,4 százalékos visszaesést jelent éves összevetésben. Ennek ellenére a tisztán elektromos autók regisztrációja 1,3 százalékkal nőtt, így január és július között már 81 040 új BEV talált gazdára — vagyis miközben a teljes piac zsugorodott, az elektromos szegmens tovább hízott a maradék helyén.
Így rendeződtek át a márkák: Toyota a csúcson, Tesla padlón
Júliusban a Toyota bizonyult a legnépszerűbb márkának 1260 új regisztrációval, amiben jelentős szerepet játszott a Toyota bZ4X, amely 532 darabos eredményével a hónap legkeresettebb modellje lett Norvégiában. A Toyota Urban Cruiser 437 példánnyal a harmadik helyen zárt, míg a második legnépszerűbb modell összességében a Volkswagen ID.4 lett 485 eladott autóval — ezzel a Volkswagen szerezte meg a márkák közötti második helyet is.
A hónap igazán meglepő fejleménye ugyanakkor a kínai XPeng felfutása volt: a márka 843 eladott járművel a harmadik pozícióba lépett elő, ami 161 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi júliushoz képest. Geir Inge Stokke, az OFV vezérigazgatója szerint a júliusi adatok jól mutatják, milyen gyorsan változhatnak az erőviszonyok akkor is, amikor az összesített forgalomba helyezések száma alig mozdul: a Toyota egyetlen év alatt a tizedik helyről az elsőre lépett elő, míg az XPeng a tizenharmadik helyről egyenesen a harmadikra ugrott. Stokke ugyanakkor hozzátette, hogy éves összesítésben továbbra is a Tesla a piacvezető.
Bár a Tesla júliusban mindössze 24 új autót regisztrált Norvégiában — ez a havi teljes piac alig 0,25 százaléka —, az év első hét hónapját nézve továbbra is jelentős előnnyel vezeti a márkák rangsorát. Január és július között 14 413 Tesla került forgalomba, ami 3,9 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. (Ez a mennyiség az idei összes újautó-regisztráció, 83 012 darab, 17,4 százalékát teszi ki — vagyis minden hatodik-hetedik norvégiai új autó idén Tesla volt, annak ellenére, hogy júliusban szinte alig adtak el belőle.) A második helyen a Toyota áll 9972 autóval, míg a Volkswagen 8149 regisztrációval a harmadik — a júliusi hónap tehát inkább egy pillanatnyi törésnek, mint tartós trendfordulónak tűnik a Tesla helyzetében.
A használt autók piacán is fordul a kocka
Az OFV arra is rámutatott, hogy a villanyautók a használtpiacon is egyre nagyobb teret nyernek. Júliusban a magánszemélyek közötti tulajdonosváltások száma az elektromos személyautóknál 8 százalékkal emelkedett, miközben a dízelautóknál 5,7, a benzineseknél pedig 6,7 százalékos visszaesést mértek. Ez a fordulat különösen beszédes, hiszen a használtautó-piac hagyományosan lassabban követi az újautó-trendeket, mint azt most Norvégiában látjuk. Az év első hét hónapjában az elektromos autók tulajdonosváltásainak száma 43,2 százalékkal, 103 892 darabra nőtt, ezzel már kis mértékben meg is előzték a dízelautókat az összesített statisztikákban.
Kishaszonjárművek és teherautók: lassabb, de biztos ütem
Az elektromos hajtás térnyerése a haszongépjárművek piacán is folytatódott, ám itt még jóval nagyobb tér maradt a növekedésre. Júliusban az új kishaszonjárművek 61,4 százaléka volt elektromos, míg az elektromos teherautók aránya az év első hét hónapjának adatai alapján elérte a 23 százalékot, miután regisztrációik közel 70 százalékkal emelkedtek a 2025-ös azonos időszakhoz képest. Ennek ellenére az elektromos járművek továbbra is csupán a norvég kishaszonjármű-állomány 10,6 százalékát, illetve a teherautó-flotta 4,8 százalékát teszik ki — vagyis miközben az új eladásoknál már döntő az elektromos autók fölénye, a teljes flotta megújulása jóval lassabb folyamat.
Stokke szerint a következő kihívás az, hogy az új járművek értékesítésének növekedése a teljes járműállomány gyorsabb megújulásában is megmutatkozzon. Ehhez — mondta — kiszámítható adózási és támogatási rendszerre, megfelelő töltőinfrastruktúrára, valamint olyan villamosenergia-hálózatra van szükség, amely hosszú távú tervezést tesz lehetővé a vállalatok számára. Stabil szabályozási környezet nélkül szerinte fennáll a veszélye annak, hogy a szükséges beruházásokat elhalasztják — ami arra figyelmeztet, hogy Norvégia mai számai önmagukban még nem garantálják a teljes flotta gyors elektrifikálását.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
