Ha minden a tervek szerint alakul, a jövőben nem kell majd hosszadalmas engedélyeztetési procedúrán átesnie annak, aki gyorstöltőt akar építeni egy autópálya pihenőhelyében. Az Európai Parlament illetékes bizottsága ugyanis olyan javaslatot fogadott el, amely a legfeljebb 1 megawatt összteljesítményű, úgynevezett „mesterséges létesítményeken” épülő töltőállomásokat teljesen kivenné az engedélyezési kötelezettség alól. A kezdeményezés egyelőre csak az első lépés egy hosszú jogalkotási úton, de a mögötte álló politikai támogatás komoly: az elfogadás nem volt szoros, és a szándék világos — Brüsszel valóban le akarja bontani azt a bürokratikus rendszert, amely eddig fékezte a töltőhálózat bővülését.
Miért pont most kerül napirendre a töltőhálózat bürokráciája?
Az Európai Unió az úgynevezett „EU Grid Package” részeként igyekszik felpörgetni azokat az engedélyezési folyamatokat, amelyek jelenleg lassítják az energiainfrastruktúra és a töltőhálózatok bővítését. Ebben a kérdésben a Bizottság, a Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács egyaránt egyetért abban, hogy a jelenlegi rendszer túl lassú — a nézeteltérés inkább azon van, hogy mennyire radikálisan kellene átalakítani. Az Európai Parlament időközben kialakította saját, hivatalos álláspontját, amely a három intézmény közül messze a legambiciózusabbnak számít. Ez azért fontos, mert a végleges szöveget a következő hónapokban zajló háromoldalú egyeztetéseken kell majd kialakítani, és jelenleg még nyitott kérdés, hogy a Parlament mennyit tud majd érvényesíteni a saját elképzeléseiből.
A folyamat motorja a Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE), amely ezen a héten fogadta el a tárgyalási mandátumot. A szavazás eredménye — 57 igen, 3 nem és 8 tartózkodás — önmagában is jelzi, mekkora az egyetértés a témában: a szavazó képviselők körülbelül 83,8 százaléka támogatta a javaslatot, ami rendkívül erős politikai felhatalmazást ad a bizottságnak a további tárgyalásokhoz.
Duplájára nőhet az engedélymentes teljesítményküszöb
A javaslat egyik legkonkrétabb és leginkább mérhető eleme az engedélyezési küszöbérték emelése. Jelenleg 100 kW felett kötelező engedélyt kérni a kisebb napelemes rendszerek, energiatárolók és elektromosautó-töltők telepítéséhez — az ITRE bizottság ezt a határt 200 kW-ra, vagyis a jelenlegi érték duplájára emelné. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy jóval nagyobb teljesítményű töltőpontok is engedélyeztetés nélkül, egyszerűsített eljárásban valósulhatnának meg, mint eddig.
Ennél is tovább megy azonban a javaslat a legfeljebb 1 MW összteljesítményű, „mesterséges létesítményeken” — vagyis jellemzően épületeken, parkolókon vagy más már meglévő infrastruktúrán — épülő töltőállomások esetében: ezek a jövőben teljes mértékben mentesülnének az engedélyezési kötelezettség alól. A javaslatot eredetileg felvető Zöldek szerint ebbe a kategóriába az autópályák pihenőhelyei is beletartoznának, ami azt jelentené, hogy pontosan azok a helyszínek épülhetnének gyorsabban, ahol a hosszú távú utazásokhoz a leginkább szükség van sűrű és megbízható töltőhálózatra — vagyis maga a gyorstöltő engedélyezés kérdése alakulhat át gyökeresen.
Rövidebb határidők a hálózati csatlakozásnál is
Az engedélyezési küszöbök mellett a Parlament a hálózati csatlakozások jóváhagyási idejét is jelentősen lerövidítené. A javaslat szerint:
- a legfeljebb 1 MW-os töltőállomások hálózati csatlakozásának engedélyezése legfeljebb három hónapig tarthatna;
- a nagyobb napelemes rendszerek, energiatárolók és töltőállomások esetében — amennyiben mesterséges létesítményeken valósulnak meg — a határidő hat hónap lenne.
Ezek a határidők jóval szigorúbbak, mint amit korábban az Európai Bizottság javasolt, miközben a Tanács éppen az ellenkező irányba húz: a tagállamokat képviselő testület hosszabb, nem rövidebb engedélyezési időszakokat támogatna. Ez a nézetkülönbség valószínűleg az egyik legkeményebb vitapont lesz a következő hónapok tárgyalásain.
Az automatikus jóváhagyás lenne az igazi áttörés — ha túléli a tárgyalásokat
A Parlament javaslatának talán legmerészebb eleme egy automatikus jóváhagyási mechanizmus bevezetése: ha az illetékes hatóságok a meghatározott határidőn belül nem hoznak döntést egy beruházásról, az a javaslat szerint automatikusan engedélyezettnek minősülne. Ez a gyakorlatban megfordítaná a bizonyítási terhet — nem a beruházónak kellene bizonygatnia, hogy jogos a kérése, hanem a hatóságnak kellene aktívan cselekednie, ha el akarja utasítani azt. A Tanács azonban jelenlegi formájában nem támogatja ezt a mechanizmust, ami arra utal, hogy ez az elem komoly kompromisszumkényszer alá kerülhet a háromoldalú egyeztetéseken.
A Parlament emellett egy egységes, nemzeti szintű digitális ügyintézési portál létrehozását is szorgalmazza, amelyen keresztül minden engedélyezési lépés elintézhető lenne egy helyen, valamint egy egész Európára kiterjedő, egységes engedélyezési keretrendszer kialakítását a villamosenergia-hálózati infrastruktúra számára.
Politikai üzenet: energiafüggetlenség és klímacélok
Niels Fuglsang, az illetékes bizottság elnöke a szavazás után azt hangsúlyozta, hogy Európa nagymértékben függ a drága, importált fosszilis energiahordozóktól, és ezen mielőbb változtatni kell. Szavai szerint egy „rendkívül ambiciózus megállapodás” született, amely valódi gyakorlati változást hozhat anélkül, hogy feláldozná a környezetvédelmi előírásokat. Hozzátette, hogy a most elfogadott szöveg felgyorsítja majd Európa villamosenergia-hálózatainak és hazai megújulóenergia-termelésének kiépítését — ami szerinte sürgősen szükséges ahhoz, hogy az európai háztartások és az ipar villamosítása megfizethető energiát és energiafüggetlenséget biztosítson, egyúttal kulcsfontosságú lépés Európa klímacéljainak eléréséhez is.
Mi jöhet ezután?
Fontos leszögezni, hogy amit a bizottság elfogadott, egyelőre csak a Parlament tárgyalási mandátuma, nem végleges jogszabály. A hivatalos tájékoztatás szerint az intézményközi tárgyalások az ír soros elnökség idején kezdődhetnek meg, de ehhez két dolognak is meg kell történnie előtte: a Tanácsnak is ki kell alakítania a saját álláspontját, a Parlament plenáris ülésének pedig meg kell erősítenie a most az ITRE bizottságban elfogadott mandátumot. Csak ezután indulhat el az a háromoldalú egyeztetési folyamat, amelynek végén kiderül, hogy Brüsszel bürokrácia-bontó terveiből — a duplázott küszöbértéktől az automatikus jóváhagyásig — mennyi marad életben a végső kompromisszumban.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
