A hatótáv évek óta az elektromos autózás legérzékenyebb pontja, és általában a nagy, nehéz furgonok húzzák a rövidebbet: súlyosak, szögletesek, és ritkán kínálnak komoly tartományt. A Mercedes-Benz most pont ezt a logikát próbálja a feje tetejére állítani. A márka megkezdte teljesen elektromos VLE modelljének sorozatgyártását, és olyan számokat ígér hozzá, amelyek inkább illenének egy prémium villanyszedánhoz, mint egy nagy méretű furgonhoz — a gyár szerint a modell egyetlen, mindössze 15 perces töltési megállással elméletileg akár 1000 kilométert is megtehet.
Egy furgon, ami a hatótáv-ligában játszik
A VLE az új VAN.EA elektromos kishaszonjármű-platform első modellje, és a gyári adatok alapján a hatótáv terén egészen másképp pozicionálja magát, mint a kategória korábbi szereplői. A Mercedes-Benz szerint a teljes hatótáv nagyjából 700 kilométer, a 15 perc alatt visszatölthető energia pedig önmagában további 355 kilométerre elegendő a WLTP-ciklus szerint. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezek egyelőre gyári, laboratóriumi (WLTP) értékek: a valós, különösen a hidegben vagy autópályán mért hatótáv jellemzően elmarad ezektől, így az „akár 1000 kilométer” inkább elméleti felső határ, mint mindennapi elvárás. Ettől függetlenül a nagyságrend így is figyelemre méltó, és pontosan ez teszi a hírt érdekessé: a furgon belép abba a tartományba, ahol eddig szinte kizárólag csúcskategóriás személyautókat találtunk.
Érdemes egy pillanatra megállni a töltési számoknál is. Ha a 15 perc alatt felvett 355 kilométer a teljes, 700 kilométeres hatótávhoz viszonyítjuk, az nagyjából a tartomány felének visszatöltését jelenti egyetlen kávészünet alatt (a gyári WLTP-értékekből). Ez az a részlet, ami a hosszú távú használhatóság szempontjából igazán számít: nem feltétlenül az számít, hogy egy autó mennyit megy egy töltéssel, hanem hogy mennyi idő alatt szerzi vissza az elhasznált hatótávot.
800 voltos architektúra: ezért tölt ilyen gyorsan
A gyors töltés mögött a platform villamos felépítése áll. A VAN.EA 800 voltos architektúrát használ, és akár 300 kW-os DC gyorstöltési teljesítményt is támogat — ez ma a prémium szegmens csúcsmezőnyének szintje, és pont ez teszi lehetővé a negyedórás, nagy tartományt visszatöltő megállásokat. A magasabb rendszerfeszültség kisebb veszteséggel, kevesebb hőtermeléssel engedi át a nagy teljesítményt, ami a gyakorlatban gyorsabb és stabilabb töltést jelent. A Mercedes-Benz célja a VLE-vel kimondottan az, hogy egy nagy furgon karosszériájában ötvözze a luxusautók kényelmét a dinamikus vezetési élménnyel — vagyis nem egyszerűen egy elektromos haszongépjárműről van szó, hanem egy prémium személyszállítóról, amely az EQV örökségét viszi tovább.

Mibe kerül, és kinek szól?
A VLE jelenleg 39 millió forintos indulóáron érhető el. A Mercedes-Benz ugyanakkor jelezte, hogy később kedvezőbb, körülbelül 70 000 eurós — azaz nagyjából 24,7 millió forintos — változatok is érkeznek. Ez a belépőár nagyjából 15 százalékos csökkenést jelentene a mostani induló árhoz képest, ami arra utal, hogy a gyár szélesebb vevőkört céloz meg, mint amit a kezdeti, csúcsra járatott kínálat lefedne. Az árazás logikáját jól mutatja az is, hogy a modellre április óta úgynevezett „vakrendeléseket” lehet leadni: az ügyfelek tehát előzetes tesztvezetés nélkül, gyakorlatilag bizalmi alapon foglalhatják le az autót — ez a gyakorlat jellemzően azoknál a modelleknél működik, ahol a márka erős keresletre számít.
Vitoria: a 70 éves gyár, amely az elektromos jövőre állt át
A VLE a Mercedes-Benz nagy múltú, spanyolországi Vitoria városában működő furgongyárában gördül le a sorról, és a sorozatgyártás elindítása ennek a gyárnak az életében is komoly mérföldkő. Az üzemet még 1954-ben nyitották meg, akkor még az Auto-Union részeként, majd 1981-ben került a Mercedes-Benz — akkori nevén a Daimler-Benz AG — tulajdonába; ma mintegy 5000 embernek ad munkát. A VLE és a VAN.EA platform követelményeihez a baszkföldi gyárat átfogóan modernizálták: a vállalat új karosszériaüzembe, fényezőbe és összeszerelő létesítményekbe, valamint korszerűsített logisztikai és informatikai infrastruktúrába fektetett, bár a beruházás pontos összegét nem hozta nyilvánosságra. A gyártó szerint mindez lehetővé tette, hogy az üzem egyetlen gyártósoron, rugalmasan, többféle hajtásláncot is ki tudjon szolgálni. Az előszériás gyártás már 2025 szeptemberében beindult, hogy a folyamatokat finomhangolják és felépítsék a szükséges üzemi tapasztalatot.






A június 12-i gyártásindító esemény súlyát jól jelzi a résztvevők névsora: ott volt Thomas Klein, a Mercedes-Benz Vans vezetője, Ola Källenius, a Mercedes-Benz Group AG vezérigazgatója, valamint Jordi Hereu spanyol ipari és turisztikai miniszter és Imanol Pradales, Baszkföld ügyvezető elnöke is. Bernd Krottmayer gyárigazgató szerint az üzem sikeres átalakítása és a felfutás a munkatársak mindennapi elkötelezettségének eredménye, és ez teszi Vitoriát erős jövőbeli helyszínné a Mercedes-Benz Vans számára. A vállalat a projektet a furgonrészleg egyik legnagyobb, jövőorientált európai ipari vállalkozásaként jellemzi.
Mit jelent ez a Mercedes furgonstratégiájában?
A VLE nem önmagában álló modell, hanem egy egész platformcsalád nyitánya: a VAN.EA-ra épülő jövőbeli furgonok mind ennek a 800 voltos, gyorstöltést támogató alaprendszernek az előnyeit fogják élvezni. Ez stratégiai szempontból azt jelenti, hogy a Mercedes-Benz nem egyszerűen lecseréli a régi EQV-t, hanem új mércét próbál állítani a prémium elektromos furgonok kategóriájában — egyszerre célozva a hatótáv, a töltési sebesség és a komfort frontján. Hogy a valós használatban beváltja-e a papíron ígért számokat, az a következő hónapok tesztjeiben dől el, de a szándék félreérthetetlen: a hatótáv terén a Mercedes a furgonokat is fel akarja zárkóztatni oda, ahol eddig csak a személyautók versenyeztek.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›












