Egy évtizede szinte kőbe vésett dátumnak tűnt, hogy 2035-től az Európai Unióban csak nulla kibocsátású új autót lehet forgalomba helyezni. Ez a dátum most komolyan megingott. Az Európai Parlament ipari és közlekedési bizottsága is megszavazta azt a kompromisszumot, amely 100 helyett 95 százalékos CO₂-csökkentést írna elő 2035-re. Európai zöld acél használatával a gyártók még ennél is olcsóbban megúszhatnák. A döntés nem végleges, de jól mutatja, merre billen a mérleg Brüsszelben.
Mit szavaztak meg pontosan a bizottságok?
A szavazásra október 22-én, csütörtökön került sor. A javaslatot a parlament három legnagyobb centrista frakciója, az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D) és a liberális Renew Europe tárgyalói dolgozták ki, a közös álláspontban egy héttel korábban állapodtak meg. Az ipari bizottságban 49 képviselő szavazott igennel, 27 nemmel, öten tartózkodtak. A Handelsblatt értesülése szerint az EPP, az S&D és a Renew minden tagja a javaslat mellett voksolt. Ellene szavazott a konzervatív ECR, a Patrióták Európáért, a Szuverén Nemzetek Európája, a Baloldal és a Zöldek/EFA. A közlekedési bizottságban 27 igen, 18 nem és egy tartózkodás született. Ezt a voksolást eredetileg október 5-re tűzték ki, de két és fél héttel elhalasztották, mert a centrista frakcióknak több idő kellett a megegyezéshez.
A 2035-ös égésimotor-tilalom új számai
A kompromisszum szerint a gyártóknak 2035-re a 2021-es szinthez képest 95 százalékkal kellene csökkenteniük az új autók flottaszintű CO₂-kibocsátását, nem 100 százalékkal. A javaslat azonban egy további kiskaput is tartalmaz: európai gyártású zöld acél beépítésével a gyártók további 7,5 százalékpontot írhatnak jóvá maguknak, így a legkedvezőbb esetben 87,5 százalékos csökkentés is elég lehet 2035-re. Ez azt jelenti, hogy 2035 után is maradna hely új belső égésű és hibrid autók forgalomba helyezésére. A flotta átlagát a villanyautók nulla kibocsátása húzná le, a maradék keretbe pedig beférnének a benzinesek és a hibridek.
Ha az Európai Bizottság számítása szerint a 90 százalékos csökkentés nagyjából 11 g/km-es flottaátlagnak felel meg, akkor a 95 százalékos cél körülbelül 5,5 g/km-t, a zöld acéllal elérhető 87,5 százalék pedig nagyjából 13,75 g/km-t jelentene. Ezek kicsi számok, de egy nagy flottában már elég néhány százaléknyi hagyományos autó ahhoz, hogy kitöltse ezt a keretet.
Brüsszel, Berlin és Párizs: három különböző elképzelés
A parlamenti kompromisszum nem légüres térben született. Az Európai Bizottság 2025 decemberében bemutatott Auto Package-csomagja 90 százalékos csökkentést javasolt, ami nulla helyett 11 g/km-es flottaátlagot jelentene, és a 100 százalékos cél dátumát is törölte volna. Brüsszel ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a maradék 10 százalékot teljes egészében ellentételezzék, zöld acéllal és klímabarát üzemanyagokkal. A parlamenti centrista javaslat szintén nevesíti a zöld acélt, de nem követeli meg, hogy az ellentételezés egészen a 100 százalékos szintig érjen. Ennél is tovább ment Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, akik 90 százalékos csökkentésben állapodtak meg 2035-re, mindenféle ellentételezés nélkül. A Der Spiegel szerint ez a megállapodás „meghatározó lehet a tagállamok tanácsi szavazásán”.
Kik akarják a puhítást, és miért fordult Franciaország?
A gyengítést elsősorban Németország szorgalmazta, hat másik tagállammal együtt. Közös bennük, hogy viszonylag alacsony náluk a villanyautók aránya az új autók között. Franciaország sokáig a szigorúbb vonalat képviselte, a beszámolók szerint azonban most oldalt vált. Cserébe Németország támogatná a „Buy European”, vagyis az európai termékeket előnyben részesítő követelményeket. Ez a háttéralku megmagyarázza, miért mozdult meg ilyen gyorsan a politikai konszenzus egy olyan kérdésben, amely néhány éve még lezártnak tűnt. Közben a piac mintha nem figyelne a politikára: az ACEA adatai szerint szeptemberben 72,9 százalékkal nőttek a tisztán elektromos autók forgalomba helyezései az EU-ban, és a részesedésük elérte a 29,9 százalékot.
Mi jön ezután, és mikor születik végleges döntés?
A bizottsági igen még messze van a hatályos szabálytól. A Spiegel szerint november elején a parlament környezetvédelmi bizottsága szavaz, a plenáris ülés pedig valószínűleg decemberben dönt, ahol egyszerű többség kell. Ezt követően a tagállamokat tömörítő Tanács következik. Ott minősített többség szükséges: legalább 15 tagállam, amelyek együtt az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselik. A Tanács a parlament után szavaz, és menet közben a szöveg még változhat. Az electrive arra számít, hogy az érdekcsoportok mindent megtesznek majd a javaslat saját javukra történő módosításáért. A magyar autóvásárló számára egy dolog már most világos: a 2035 utáni teljes benzinestilalom egyre kevésbé tűnik biztosnak, a villanyautók térnyerését pedig egyre inkább a piac és nem a szabályozás fogja eldönteni.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
