A Tesla évekig azzal különböztette meg magát a Waymótól és a többi önvezető fejlesztőtől, hogy szerinte a valódi önvezetéshez nem kellenek precíziós térképek, sem lidar, csak kamerák és mesterséges intelligencia. A harmadik negyedéves gyorsjelentés kapcsán tartott befektetői konferencián azonban érdekes fordulat hangzott el: a Tesla saját, mesterséges intelligenciára épülő térképrendszert fejleszt, hogy kijavítsa az FSD (Full Self-Driving) visszatérő hibáit a sebességhatárok, a parkolás és az útvonalválasztás terén. Elon Musk 2019-ben még „hatalmas hibának” nevezte a nagy pontosságú térképekre építést, és a Tesla mostani lépése, ha nem is teljes pálfordulás, sokat elárul arról, hol tart valójában a csak kamerákra épülő megközelítés.
Mit jelentett be a Tesla az FSD-térképről?
A téma egy kisbefektetői kérdés nyomán került elő. A kérdező szerint a térképezés továbbra is problémát jelent az FSD-nek, és arra volt kíváncsi, miért támaszkodik a Tesla külső térképszolgáltatókra. Ashok Elluswamy, a Tesla mesterséges intelligenciáért felelős alelnöke egyenes választ adott: „nem kellene mások térképeitől függenünk”. Elmondása szerint a Tesla egy MI-alapú térképezési és navigációs architektúrát épít, amelyet a teljes autóflotta által összegyűjtött tapasztalat táplál. A rendszer ráadásul megtanulja az egyes sofőrök szokásait, és hangutasításokra is reagál. Elluswamy szerint az FSD v15 először az utak elejét és végét veszi át, vagyis az indulást és a megérkezést, a következő hónapokban pedig fokozatosan a navigáció, a parkolás és a célpont kezelése is az új rendszerhez kerül.
Fortune 2015, Autonomy Day 2019: a Tesla és a térképek története
A térképkérdésnek nagyobb a súlya, mint egy átlagos szoftverfrissítésnek, mert a Tesla álláspontja az évek során többször is változott. 2015-ben, az Autopilot bevezetésekor a cég még azt mondta a Fortune-nak, hogy az ügyfelek autóinak adataiból a hagyományos navigációs térképeknél százszor részletesebb, nagy pontosságú térképeket épít. Négy évvel később, a 2019-es Autonomy Day rendezvényen Musk már egészen mást mondott: a nagy pontosságú, sávszintű térképekre hagyatkozást „hatalmas hibának” és „nagyon rossz ötletnek” nevezte, mert szerinte ez „rendkívül sérülékennyé” teszi az önvezetést. Ugyanezen az előadáson nevezte a lidart is „bolondok vállalkozásának”. Fontos árnyalat, hogy a Tesla most nem centiméteres pontosságú HD-térképről beszél, hanem a flottából épített, MI-alapú navigációs rétegről. A hagyományos navigációs térképek használata egyébként minden autóban teljesen hétköznapi dolog, és önmagában az sem ellentmondásos, hogy a cég licencelés helyett saját térképet épít.
Brüsszeli mérés: 30-as zónában átlagosan 44 km/h
Hogy miért lett ez most sürgős, azt jól mutatja egy friss európai mérés. Egy belga közlekedésbiztonsági szervezet tesztje szerint az FSD a brüsszeli 30 km/h-s zónák 55 százalékában túllépte a sebességhatárt, átlagosan 44 km/h-val haladva. A hiba egyik oka az volt, hogy a vizsgált zónák többségében az autó kijelzője 50 km/h-s korlátozást mutatott, vagyis rossz alapadatból dolgozott. A 44 km/h a 30-as korlátozásnál közel 47 százalékkal gyorsabb, ami lakóövezetben, iskolák környékén már komoly biztonsági kockázat. Az Egyesült Államokban eközben az NHTSA állítólag vizsgálatot fontolgat amiatt, hogy a Tesla robotaxik aktív iskolai zónákban is gyorshajtanak. Ez nagyjából 1000 Model Y-t és Cybercabot érinthet.
Mankó vagy előny? A Waymo-modell felé tolódik a Tesla
A Tesla bejelentésének két olvasata van. A barátságosabb szerint a több millió autóból álló flotta ideális térképező hálózat, és egy folyamatosan frissülő, flottából épített térkép akár versenyelőnyt is jelenthet. Ha pedig ezzel végre megszűnnek a sebességhatár-hibák, az minden közlekedő számára jó hír. A kritikusabb olvasat szerint viszont a sebességhatár, a parkolás és az útvonalak felismerése alapvetően a környezet megértéséről szól, és ha ezt térképpel kell megtámogatni, akkor a kamerás látás egyedül nem teljesíti azt, amit a Tesla évek óta ígér. A cég sokáig mankónak nevezte a Waymo térképeit és lidarját, most pedig maga is térképeket ad hozzá a rendszerhez, miközben a mesterséges intelligencia még mindig elbizonytalanodik egy 30-as táblánál. A különbség a két cég között egyre inkább a lidar marad, hiszen a Tesla robotaxija is kis, körülhatárolt területeken működik, akárcsak a Waymo autói.
Mit jelent ez az európai és a magyar Tesla-tulajdonosoknak?
Európában a Tesla FSD felügyelt változata az utóbbi hónapokban gyorsan terjedt: Szlovákia lett a kilencedik európai ország, amely engedélyezte, és már három szomszédunkban is használható, Magyarország azonban még várólistán van. A brüsszeli eredmények és a térképes fordulat éppen azt a kérdést élesítik ki, amelyről az európai hatóságok döntenek: elég megbízhatóan érti-e az FSD a helyi közlekedési szabályokat. Ugyanakkor a hír azt is jelzi, hogy a felügyelet nélküli önvezetés a vártnál messzebb lehet. A Tesla a felügyelet nélküli FSD-t a vásárlók autóiban 2027 második negyedévére halasztotta, és akkor is csak a robotaxi-zónákon belül.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
