Az Audi épp most bizonyította be, hogy egy villanyautó fejlesztése nem kell, hogy évekig húzódjon: az A2 e-tron esetében a korábbi projektekhez képest 21 hónappal rövidült le a teljes fejlesztési folyamat. A kompakt kategóriájú, tisztán elektromos modell néhány napja mutatkozott be, decembertől pedig már az ügyfelekhez is megérkeznek az első példányok – mindezt 38 200 eurós induló áron. A gyorsítás nem a véletlen műve, hanem annak a tudatos gyártási átalakulásnak az eredménye, amelyet az Audi Ingolstadtban és Neckarsulmban egyszerre hajt végre.
Honnan jött a 21 hónap?
Az A2 e-tron a Volkswagen-csoport továbbfejlesztett, MEB+ platformjára épül, ami önmagában is megkönnyítette a fejlesztők dolgát. Az Audi közlése szerint azonban a valódi időmegtakarítást elsősorban a korábbi projektek során felhalmozott tapasztalat és az egyszerűsített, karcsúsított belső folyamatok hozták. A vállalat szerint jelentősen csökkent a változatok száma és a projekt komplexitása is, miközben nőtt az automatizáltság mértéke. Emellett a különböző részlegek – tervezés, gyártás, beszerzés – közötti egyeztetések száma is látványosan visszaesett, ami azt eredményezte, hogy a jármű már az előszériás gyártás fázisában elérte a szükséges érettségi szintet.
Miért olcsóbb és egyszerűbb újat gyártani a régiből?
A gyorsaság titka nagyrészt az újrahasznosításban rejlik. Az Audi az A2 e-tron ingolstadti gyártásához több mint 1200 olyan komponenst használ fel, amelyeket korábban más Audi-modelleknél is alkalmaztak – ide tartoznak például a robotizált hegesztőfogók és a mintegy 250 ipari robot is, amelyeket vagy változatlan formában vetnek be, vagy új feladatokra alakítanak át. Jó példa erre a karosszériagyártás: az A2 e-tron karosszériáját az Audi az A3-éval párhuzamosan, ugyanazon a gyártósoron készíti. Mivel az A2 e-tron viszonylag kevés különböző cikkszámú alkatrészből épül fel, ez tovább csökkenti a gyártás összetettségét, és – az Audi szavaival élve – jelentősen mérsékli a logisztikai szupermarketek számát is, vagyis kevesebb tárolóhelyre és egyszerűbb üzemen belüli anyagellátásra van szükség.

A „gyöngysor”-elv: fix sorrend a beszállítótól az összeszerelésig
Ingolstadtban most vezetik be először azt a gyártásirányítási módszert, amelyet a márka Neckarsulmban már korábban alkalmazott, és amelyet a németben „Perlenkette”, magyarul nagyjából „gyöngysor” elvként fordíthatunk. A lényege, hogy az ügyfélmegrendelések végleges sorrendjét már hat nappal az összeszerelés megkezdése előtt rögzítik, majd ezt a sorrendet a teljes gyártási folyamaton – a beszállítóktól az összeszerelő sorig – megtartják. Az Audi szerint ennek köszönhetően a beszállítók már eleve a megfelelő sorrendben gyárthatják le és csomagolhatják az alkatrészeket, ami nemcsak a folyamatok összetettségét csökkenti, hanem külön tárolási és sorrendbe rendezési területekre sincs többé szükség – ez pedig közvetlen költségmegtakarítást is jelent.
Robotok, amelyek most tanultak meg „látni”
Az automatizáltság mértéke az A2 e-tron gyártásával tovább nő az ingolstadti főüzemben. Az első és hátsó tengelyek elő-összeszerelésénél korábban félautomata csavarozóállomások dolgoztak, ezeket most teljesen automatikus robotállomások váltják fel. A karosszériagyártásban pedig egy egészen új technológia, az úgynevezett „bin picking” jelenik meg: az automatizált rendszer képfeldolgozás és kamerával vezérelt robotirányítás segítségével ismeri fel és fogja meg az alkatrészeket. Ennek köszönhetően a robotok első alkalommal képesek arra, hogy rendezetlenül, ömlesztve tárolt konténerekből egyenként emeljék ki a kisebb lemezalkatrészeket, és automatikusan továbbítsák azokat a gyártás következő állomására.
Digitális gyártásirányítás és mesterséges intelligenciás asszisztensek
Az összeszerelés digitális hálózatba kapcsolásáért az Audi saját ipari felhőrendszere, az „Edge Cloud 4 Production” felel. Ez központilag vezérli többek között a járművek vezérlőegységeinek üzembe helyezéséhez használt univerzális tesztrendszert, valamint az egyes autók egyedi konfigurációjához tartozó beállításokat is – az Audi közlése szerint ezzel több mint 450 ipari számítógépet takarítanak meg az összeszerelés során. Emellett a márka több telephelyén is mesterséges intelligenciával támogatott tudásasszisztenseket fejlesztenek: a Supply Chain Chatbot a szakértői tudás, a folyamatok és a dokumentációk keresésében segíti a munkatársakat, a Maintenance Chat pedig a karbantartó csapatoknak nyújt támogatást a hibák elemzésében és a megoldások megtalálásában.
Mit mond mindehhez az Audi vezetése?
Gernot Döllner, az Audi vezérigazgatója szerint az A2 e-tron a márka megújulásának következő lépését jelenti: „Megmutatja, hogyan gondolkodunk következetesen a piac igényeiből kiindulva, hiszen a különböző régiók különböző válaszokat igényelnek. Az A2 e-tront Európa számára fejlesztettük, és Ingolstadtban gyártjuk. Ez a valaha épített leghatékonyabb Audink, amely a mindennapi használatra is alkalmassá teszi az elektromos mobilitást.” Gerd Walker, az igazgatótanács termelésért és logisztikáért felelős tagja pedig azt emelte ki, hogy a modell azt is bizonyítja: Németországban is lehet nyereségesen autót gyártani – ehhez szerinte a neckarsulmi és ingolstadti telephelyek közösen fejlesztett mesterségesintelligencia-asszisztensei, a rugalmas gyártóberendezések és mindenekelőtt a munkatársak szakértelme járultak hozzá leginkább.
Az A2 e-tron tehát nem csupán egy újabb kompakt villanyautó a kínálatban, hanem egyfajta bizonyíték is arra, hogy az Audi képes gyorsabban, hatékonyabban és olcsóbban gyártani – és ez a hatékonyság végső soron az árban is megmutatkozik.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›














