Mindenki nyílt konfliktusra készült a Volkswagen csúcsán, ehelyett meglepetésre egyhangú megegyezés született: a vállalat felügyelőbizottsága a vártnál korábban hagyta jóvá az igazgatóság nagyszabású átalakítási tervét. A döntés azért is figyelemre méltó, mert hetekig úgy tűnt, komoly szakadás alakulhat ki az igazgatóság és a felügyelőbizottság között – a feszültség azonban jelentősen enyhült, miután elhalasztották a Volkswagen alapmárka esetleges leválasztásáról szóló, rendkívül kényes döntést.
Váratlan egyetértés a csütörtöki ülésen
Több hírügynökség beszámolója szerint váratlan kompromisszum született a Volkswagen felügyelőbizottságának csütörtök esti ülésén, amelyet eredetileg szeptember 4-re, azaz péntekre terveztek. Az ülést megelőzően előbb az elnökség tanácskozott, majd összeült a teljes testület – a találkozót azért tartották kulcsfontosságúnak, mert ekkor dőlt el, hogy Oliver Blume vezérigazgató keresztül tudja-e vinni az általa „Future Plan„ néven emlegetett programot. Kevesen számítottak arra az egységre, amely végül kialakult: a Volkswagen közlése szerint az igazgatóság és a felügyelőbizottság egyaránt egyetértett abban, hogy a terv végrehajtása elengedhetetlen a csoport versenyképességének fenntartásához és hosszú távú jövőjéhez. Bennfentesek szerint éppen azért hívták össze korábban a testületet, mert a csütörtöki elnökségi ülésen körvonalazódott egy lehetséges kiút a konfliktusból.
Blume a döntést követő közleményben így fogalmazott: „A felügyelőbizottság ma egyhangúlag jóváhagyta a csoport igazgatósága által bemutatott Future Plant. Ez erős jelzés a Volkswagen Csoport jövője szempontjából. Felelősséget vállalunk teljes csapatunkért, partnereinkért és az ipari munkahelyekért világszerte.” Hozzátette, hogy a következő években három számjegyű, több százmilliárd eurós összeget fektetnek majd be azért, hogy a csoport ikonikus márkái vonzóbbá, erősebbé és versenyképesebbé váljanak.
A halasztott döntés, ami megnyitotta az utat a megegyezéshez
A megállapodásban láthatóan sokat segített, hogy sikerült elhalasztani a Volkswagen alapmárka leválasztásáról szóló döntést. „Mindenekelőtt Alsó-Szászország tartomány ellenezte a márka leválasztását, amely 20 százalékos részesedéssel rendelkezik a Volkswagenben, és a Volkswagen-törvény alapján kiterjedt vétójogokkal bír” – írta a Handelsblatt. Ez a részlet azért fontos, mert rávilágít, hogy a konfliktus valódi tétje nem egyszerűen üzleti, hanem tulajdonosi-politikai is volt: egy tartományi kormányzat vétójoga állt szemben a menedzsment szerkezetátalakítási törekvéseivel. Azzal, hogy ezt a legkényesebb kérdést egyelőre lekerült a napirendről, mindkét oldal számára megnyílt a tér az egyhangú igenre.
Mérsékeltebb hangot ütöttek meg a munkavállalói képviselők
Az IG Metall és a konszern üzemi tanácsa első reakciójában nem szította tovább a konfliktust, sőt kifejezetten hangsúlyozták, hogy a döntéssel sikerült megakadályozni a helyzet eszkalálódását. Ugyanakkor világossá tették: most már az igazgatóságon a sor, hogy elvégezze a rá váró feladatokat. „Az igazgatóság elmúlt hetekben alkalmazott konfrontatív megközelítése és kommunikációja nem volt konstruktív” – jelentette ki közös közleményében Christiane Benner, az IG Metall vezetője, és Daniela Cavallo, az üzemi tanács elnöke.
Benner és Cavallo szerint azzal, hogy az alapmárka leválasztása lekerült a napirendről, sikerült kivédeni egy támadást a német munkavállalói együttdöntési rendszer ellen is. Hozzátették: „Egyetlen üzemről sem mondtak le, és több sajtóhírrel ellentétben egyetlen gyár bezárásáról sem született végleges döntés. Ehelyett most minden egyes telephely számára konkrét megoldásokat kell kidolgozni – és továbbra is úgy látjuk, hogy ebben egyértelmű felelősség terheli az igazgatóságot.” Olaf Lies (SPD), Alsó-Szászország miniszterelnöke, aki egyben a felügyelőbizottság tagja is, úgy fogalmazott: „A mai döntés fontos jelzéseket küld: jelentős összegeket fektetünk a jövőállóságba és a versenyképesség javításába. Ezzel párhuzamosan hosszú távú perspektívát dolgozunk ki telephelyeink számára.”
Négy gyár sorsa dől el a Volkswagen átalakítási tervében
A háttérhez hozzátartozik, hogy Blume szerint a vállalat csak akkor maradhat hosszú távon életképes, ha alapvető átalakításon megy keresztül. A terv részletei júniusban kerültek nyilvánosságra, amikor a Manager Magazin arról számolt be, hogy Blume és igazgatósága a korábban ismertnél jóval radikálisabb szerkezetátalakítási programot készít elő – a lap egy „Group Target Picture” névre keresztelt, 2030-ra vonatkozó vezetői prezentációra hivatkozott. A terv többek között négy németországi gyár termelésének megszüntetésével, illetve világszerte 100 ezer munkahely megszüntetésével számolt. A Spiegel később arról írt, hogy Blume tervei szerint 2031-ben a zwickaui és emdeni, 2032-ben a hannoveri, 2034-ben pedig az Audi neckarsulmi üzemében fejeződhetne be a gyártás.
A Future Plant júliusban mutatták be a felügyelőbizottságnak, ám az első szavazáson Blume nem tudta megszerezni a szükséges támogatást, ami miatt sok iparági megfigyelő hónapokig tartó konfliktustól tartott. Ezek a félelmek most nem igazolódtak be – Blume és igazgatósága két hónappal később végül meggyőzte a testületet. Bennfentesek „eltökéltnek” nevezték a vezérigazgatót a program végrehajtását illetően, és a Handelsblatt korábban arról írt, hogy Blume „lépésről lépésre” akarja megvalósítani a stratégiát, ha kell, a munkavállalók és Alsó-Szászország ellenállásával szemben is. Fontos ugyanakkor, hogy Blume néhány héttel korábban a Bild am Sonntagnak azt mondta, terve a gyárbezárások helyett más megoldásokat is tartalmaz: „Vannak intelligensebb megoldások a gyárak bezárásánál.” Elmondása szerint a németországi gyárak költségszintjén már az elmúlt évben átlagosan 20 százalékkal sikerült javítani.
„Alternatív hasznosítási lehetőségeket” keresnek a túlkapacitásra
A Volkswagen legfrissebb közleménye szerint a felügyelőbizottság döntésével tudomásul vette, hogy a csoport európai gyártókapacitása mintegy 500 ezer járművel haladja meg a szükséges szintet, és hogy az emdeni, zwickaui, hannoveri és neckarsulmi üzemek számára 2031 és 2034 között, illetve azt követően jelenleg nem garantálható versenyképes utódtermék gyártása. A közlemény szerint ezzel párhuzamosan vizsgálják ezen üzemek alternatív hasznosításának lehetőségeit is – vagyis a döntés nem zárja ki a gyárak fennmaradását, csak azt mondja ki, hogy jelenlegi formájukban nincs garantált jövőjük.
A négy gyárat, összesen több mint 40 ezer dolgozóval, már az áprilisi felügyelőbizottsági ülésen is problémás telephelyként azonosították, elsősorban magas költségeik miatt:
- Zwickau és Emden kifejezetten elektromos autók gyártására szakosodott üzemek. Zwickauban a VW ID.3, ID.4 és ID.5 mellett a Cupra Born és az Audi Q4 e-tron készül, Emdenben pedig az ID.4, ID.7 és ID.7 Tourer. Mindkét városban már korábban kettőről egyre csökkentették a működő gyártósorok számát, és két műszakban dolgoznak a túlkapacitás mérséklése érdekében.
- Hannover a Volkswagen Haszonjárművek központja: itt a tisztán elektromos ID. Buzz és ID. Buzz Cargo mellett a T-sorozat modelljei, köztük a Multivan is készülnek, és akkumulátor-összeszerelés is folyik a telephelyen.
- Neckarsulm, az Audi üzeme jelenleg elsősorban belső égésű motoros és hibrid modelleket gyárt, bár a hozzá tartozó Böllinger Höfe üzemben készül a teljesen elektromos Audi e-tron GT is. Az Audi brüsszeli gyárát ezzel párhuzamosan már 2025 februárjában bezárták.
Csak a legvonzóbb modellek maradnának
Az igazgatóság a jövőben kizárólag a „legvonzóbb járművekre” szeretne összpontosítani. Ennek jegyében 2035-ig mintegy 50 százalékkal csökkentenék a modellkínálatot, miközben a termékek komplexitását körülbelül 75 százalékkal mérsékelnék. A kiválasztott modelleknek formatervezési és technológiai zászlóshajóként kellene szolgálniuk, ugyanakkor élveznék a kevesebb változatra való összpontosítás előnyeit is: nagyobb darabszámot érnének el modellenként, csökkennének a költségek, és jobban kihasználnák a méretgazdaságosságból fakadó előnyöket. A Volkswagen ezen felül a jövőben következetesebben szeretné a nyugati és a keleti piacok sajátosságaihoz igazítani járműplatformjait, elektronikai architektúráit, vezetéstámogató rendszereit és szoftveres megoldásait – ami arra utal, hogy a globális stratégia mögött regionálisan is jelentősen differenciált termékfejlesztés áll majd.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
