Száznegyven évvel azután, hogy Németországban megszületett a belső égésű motorral hajtott automobil, ugyanez az ország most történelmi fordulóponthoz érkezett: júniusban először győzte le a villanyautó a benzinest egy adott hónap eladási versenyében. Nem egy niche-szegmens apró győzelméről van szó, hanem arról, hogy a klasszikus benzinmotor a saját szülőhazájában szorult háttérbe egy hónapra a villanyautóval szemben.
A történelmi hónap: ez történt júniusban
A Német Autóklub (ADAC) friss adatai szerint júniusban 84 057 tisztán akkumulátoros elektromos autót (BEV) helyeztek forgalomba Németországban, míg a hagyományos, dugó nélküli hibridekből 83 315 darab talált gazdára. A különbség mindössze néhány száz autó, mégis ez volt az a pont, ahol a mérleg nyelve átbillent: a villanyautók történelmet írtak azzal, hogy megelőzték a hibrideket, a benzineseket és a dízeleket is. Ez azért is figyelemre méltó, mert még tavaly decemberben mind a hibridek, mind a tisztán benzines autók magabiztosan vezették a listát — a fordulat tehát fél éven belül ment végbe.
A BEV-ek mindössze 742 darabbal, körülbelül 0,9 százalékkal előzték meg a hibrideket — vagyis a győzelem statisztikailag szoros volt, de szimbolikusan annál nagyobb súlyú, hiszen az irányvonal egyértelműen a villanyautók felé mutat.
Kik nyertek és kik vesztettek: a hajtásláncok júniusi mérlege
A teljes kép megértéséhez érdemes végignézni, hogyan alakult a többi hajtáslánc értékesítése ugyanabban a hónapban:
- Tisztán elektromos (BEV): 84 057 darab
- Hagyományos hibrid: 83 315 darab
- Benzines: 60 796 darab
- Dízel: 33 862 darab
- Tölthető hibrid (PHEV): 32 212 darab
A számokból jól látszik, hogy a benzines és a dízel autók együttesen még mindig komoly darabszámot képviselnek, ám külön-külön egyik sem tudta tartani a lépést a villanyautókkal. Az ADAC saját grafikonján is szemléletesen bemutatta, hogyan futott össze ez a hat trend az elmúlt évek során — a BEV-görbe fokozatosan, de kitartóan kúszott a többi fölé.
Mit jelent a 28,4 százalékos piaci részesedés
A júniusi eredmények alapján a tisztán elektromos autók 28,4 százalékos piaci részesedést értek el, ami minden más hajtásláncnál magasabb arány volt. Ha ehhez hozzáadjuk a tölthető hibridek 10,9 százalékos részesedését, kiderül, hogy a konnektorról tölthető autók együttesen már 39,3 százalékot tesznek ki az új autók piacán. Ez azt jelenti, hogy Németországban ma már minden ötödik-hatodik új autó vásárlója kifejezetten a villanyos hajtás mellett dönt, konnektoros hibridekkel együtt pedig gyakorlatilag minden második-harmadik.
Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a fosszilis hajtásláncok eltűntek volna: a benzines és dízel autók összesített értékesítése továbbra is meghaladja a BEV-ek darabszámát, vagyis a hír inkább arról szól, hogy a villanyautó egyetlen kategóriaként lett a legerősebb szereplő, nem pedig arról, hogy a belső égésű motor teljesen kiszorult volna a piacról.
A klímahatás: 13,6 százalékkal kevesebb CO2
A BEV-ek térnyerése már most mérhető hatással van a kibocsátásra. Az újonnan forgalomba helyezett autók átlagos szén-dioxid-kibocsátása 13,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest — ez az a szám, amely a legkonkrétabban mutatja meg, hogy az elektromos átállás nem csupán statisztikai kuriózum, hanem valódi környezeti hatással jár.
A teljes autópark még messze van ettől: Norvégia tanulságos példája
Fontos ugyanakkor különbséget tenni az új autók piaca és a teljes közúti járműállomány között. Németország útjain közlekedő autóknak jelenleg mindössze mintegy 6 százaléka tisztán elektromos vagy tölthető hibrid — ami jól mutatja, hogy egy hónap eredménye önmagában még nem alakítja át a teljes flottát, hiszen az autók átlagos élettartama sok év, akár évtized.
Ezt a folyamatot jól illusztrálja Norvégia esete, amely az elektromos autózás egyik legkorábbi és legkövetkezetesebb éllovasa. Ott már 2021-re gyakorlatilag megszűntek a nem elektromos autók új értékesítései, mégis csak 2026-ban fordult elő először, hogy az elektromos autók száma meghaladta a dízelautókét az ország teljes járműállományában. A belső égésű motoros autók teljes eltűnéséhez Norvégiában is várhatóan még körülbelül egy évtizedre lesz szükség — ami jól jelzi, mennyivel lassabban alakul át a meglévő flotta, mint amilyen gyorsan változik az új autók piaca.
Érdemes felidézni azt is, hogy Németország az elektromos autózás kezdeti éveiben egyáltalán nem számított éllovasnak: egészen 2019-ig kellett várni arra, hogy a német vásárlók abszolút számban több elektromos autót vegyenek, mint a jóval kisebb lakosságú Norvégiában élők — annak ellenére, hogy Németország népessége nagyjából tizenhatszorosa Norvégiáénak. A 2023 végén megszüntetett állami támogatások ezután átmenetileg vissza is vetették az értékesítéseket, a piac azonban gyorsan magára talált, és mostanra új csúcsra ért.
Miért történelmi ez a pillanat
Az, hogy éppen Németországban, a belső égésű motor szülőhazájában dőlt el először egy hónap erejéig a villanyautó javára a mérleg, jelképes súlyt ad a számoknak. Az ország, amely több mint 140 évvel ezelőtt világra hozta a benzinmotoros automobilt, most azt üzeni a saját piacán keresztül, hogy a jövő autóipara másfelé tart. A júniusi adatok nem jelentik azt, hogy a belső égésű motor napjai meg lennének számlálva a következő hónapokban, de azt igen, hogy a fordulat, amelyről évek óta beszéltek az elemzők, most először vált statisztikailag is kimutatható valósággá.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
