A Volkswagen két legfontosabb belső ellenőrző testülete, a felügyelőbizottság és az üzemi tanács is nyíltan szembefordult Oliver Blume konszernvezér tervével, amely egy drasztikus költségcsökkentési programmal próbálná stabilizálni a vállalat pénzügyi helyzetét. Az ellenállás nem volt váratlan, ám mértéke annál inkább: sajtóértesülések szerint a konszernnél most hónapokig tartó hatalmi harc kezdődhet a munkahelyek és a megszorítások körül, aminek kimenetele alapvetően formálhatja át a Volkswagen elektromos jövőjét.
Blume meggyőződése szerint a vállalat hosszú távú fennmaradását kizárólag egy átfogó szerkezetátalakítás garantálhatja. A tervek részletei már két héttel korábban kiszivárogtak: a Manager Magazin júniusban arról számolt be, hogy az igazgatótanács a korábban feltételezettnél jóval radikálisabb átalakítási stratégián dolgozik. A lap egy „Group Target Picture”, vagyis Konszerncélkép elnevezésű, 2030-ig szóló belső vezetőségi prezentációra hivatkozott, amely szerint a tervek között négy németországi gyár bezárása és világszerte mintegy 100 ezer munkahely megszüntetése is szerepel. A Der Spiegel ezt követően azzal egészítette ki a képet, hogy Blume 2031-ig leállítaná a termelést a zwickaui és emdeni üzemekben, a hannoveri gyár 2032-ben követhetné őket, míg az Audi neckarsulmi telephelye várhatóan 2034-ben zárhat be.
Mit tartalmaz a kiszivárgott konszerncélkép?
A dokumentum jelenleg is belső használatra készült anyagnak minősül, tartalma bennfentes információkon alapul, hivatalos megerősítés még nem történt. A sajtó szerint azonban a Group Target Picture már a felügyelőbizottság elé is került egy múlt heti ülésen. A Handelsblatt ezt az eseményt egyenesen „visszalépésként” jellemezte, mivel Blume állítólag nem tudta megszerezni a szükséges többségi támogatást jövőbeli stratégiájához az első szavazáson. Mivel nem alakult ki egyértelmű többség, a lap szerint a Volkswagen előtt most valóban hónapokig elhúzódó hatalmi küzdelem áll. Ugyanakkor vállalati forrásokra hivatkozva azt is közölték, hogy a vezérigazgató továbbra is eltökélt, és fokozatosan, szükség esetén a dolgozók vagy akár Alsó-Szászország tartomány ellenállásával szemben is végigviszi az átalakítást.
Az üzemi tanács is nyilvánosan bírálja Blumét
A konfliktus nem marad a felső vezetés zárt ajtói mögött. A Volkswagen üzemi tanácsa a Manager Magazin értesülése szerint üzemi gyűléseken kíván nyomást gyakorolni a vezérigazgatóra, hogy az végre részletesen ismertesse a munkavállalókkal a költségcsökkentési terveket. Ez a lépés azért is beszédes, mert Blume korábban figyelmen kívül hagyott egy pénteki határidőt, ameddig tájékoztatnia kellett volna a dolgozókat elképzeléseiről — vagyis a bizalmi válság már a kommunikáció szintjén is tetten érhető.
Blume védekezik: „vannak okosabb megoldások is”
A vezérigazgató a Bild am Sonntagnak adott közelmúltbeli interjújában ugyanakkor jelezte, hogy a gyárbezárásoknak lehetnek alternatívái is. Szavai szerint „vannak okosabb megoldások is annál, mint hogy bezárjuk az üzemeket”, és hozzátette, hogy a németországi gyárakban már bevezetett költségcsökkentő intézkedések eredményesnek bizonyultak: „csak tavaly átlagosan 20 százalékkal tudtuk csökkenteni németországi gyáraink költségeit, ez jelentős előrelépés” — fogalmazott. Konkrétumokat azonban nem árult el arról, milyen alternatívákra gondol; elképzelhető például, hogy a Volkswagen külső partnereket vonna be egyes üzemek működtetésébe, vagy más célra hasznosítaná a telephelyeket a teljes leállítás helyett.
Melyik négy gyár van igazán veszélyben?
A kockázatnak leginkább kitett üzemek listája jól körülhatárolt: a Volkswagen hannoveri, zwickaui és emdeni gyára, valamint az Audi neckarsulmi telephelye. A Manager Magazin szerint ezt a négy helyszínt már az áprilisi felügyelőbizottsági ülésen is problémásnak minősítették a magas költségek miatt, és az igazgatótanács állítólag azt támogatná, hogy mindegyik gyárban csak a jelenlegi modellgeneráció kifutásáig folytatódjon a termelés, azt követően pedig szűnjön meg. A négy üzemben összesen mintegy 40 ezer ember dolgozik, éves együttes gyártókapacitásuk pedig körülbelül 750 ezer jármű — ez azt jelenti, hogy gyáranként átlagosan közel 190 ezer jármű éves kapacitást veszítene el a konszern, ha mind a négy telephely valóban bezárna.
A zwickaui és emdeni gyárak kizárólag akkumulátoros elektromos modelleket gyártanak, ami különösen érzékennyé teszi a helyzetet az EV-átállás szempontjából. Zwickauban készül a Volkswagen ID.3, az ID.4 és az ID.5, valamint a Cupra Born és az Audi Q4 e-tron is, míg Emdenben a Volkswagen ID.4, az ID.7 és az ID.7 Tourer gördül le a gyártósorról. Mindkét gyárban korábban már csökkentették a termelési kapacitást: két gyártósor helyett jelenleg csak egy működik, két műszakos munkarendben, ami önmagában is jelzi, hogy a kapacitásfelesleg nem új keletű probléma.
A hannoveri gyár ezzel szemben a Volkswagen Haszonjárművek központja, ahol a tisztán elektromos ID. Buzz és ID. Buzz Cargo, illetve a T-sorozat — köztük a Multivan — készül, akkumulátor-összeszerelő sorral kiegészülve. A neckarsulmi Audi-üzem viszont elsősorban belső égésű motoros és hibrid modelleket gyárt, jóllehet a hozzá tartozó Böllinger Höfe üzemrészben készül a teljesen elektromos Audi e-tron GT is. Nem ez az első ilyen lépés a konszernben: az Audi brüsszeli gyárát már 2025 februárjában bezárták, vagyis a mostani tervek egy már megkezdett konszolidációs folyamat folytatásaként értelmezhetők.
Mit jelent mindez a konszern egésze szempontjából?
Ha a 100 ezer fős globális létszámcsökkentést a Volkswagen-csoport teljes, nagyjából 680 ezer fős világméretű munkavállalói állományához viszonyítjuk, az körülbelül a teljes globális munkaerő 14–15 százalékát jelentené — vagyis nem egy szokásos, ciklikus karcsúsítási hullámról van szó, hanem a konszern történetének egyik legnagyobb volumenű átalakításáról. Ez magyarázza, miért olyan éles a felügyelőbizottság és az üzemi tanács ellenállása: a tét nem egy-egy üzem sorsa, hanem a német autóipari modell egy jelentős szeletének jövője.
A következő hónapok azt fogják eldönteni, hogy Blume meg tudja-e szerezni a szükséges támogatást radikális tervéhez, vagy a testületi ellenállás egy szelídebb, kompromisszumos megoldás felé tereli a Volkswagent. Mindkét kimenetelnek komoly hatása lehet arra, hogy a konszern milyen ütemben és milyen áron tudja finanszírozni az elektromos átállását — ez pedig közvetve az európai, így a magyar EV-piac kínálatára is kihat.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
