Törökország kiesett, Magyarország nyert: a BYD átírta az európai terveit

0
Állítsd be, hogy az e-cars.hu az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hosszú hónapokig úgy tűnt, hogy a BYD következő európai személyautó-gyára Törökországban épül fel, most azonban váratlan fordulat történt: a vállalat befagyasztotta a manisai projektet, és nyíltan kimondta, hogy Magyarország jelenleg az első számú prioritása a kontinensen. A bejelentés Stella Li alelnöktől származik, aki egyúttal azt is megerősítette, hogy a kínai óriás a második európai üzemét már nem feltétlenül a nulláról építené fel — sokkal inkább megvenne egy meglévő dél-európai gyárat egy másik gyártótól. A döntés mögött nem a kínai autókra kivetett uniós vámok elkerülése áll, hanem egy ennél finomabb, hosszabb távon viszont annál fontosabb szabályozási megfontolás.

Magyarország lett az első számú európai bázis

A BYD számára továbbra is kiemelt stratégiai cél az európai gyártás lokalizálása, és ebben a sorrendben most egyértelműen Magyarország került az élre. Stella Li a vállalat londoni központjában adott interjúban fogalmazott úgy, hogy „Magyarország jelenleg az első számú prioritás”, a második pedig egy második európai gyártóüzem megtalálása lesz. Ez a kijelentés azért bír különös súllyal, mert egyúttal megerősíti, hogy a korábban biztosra vett törökországi beruházás átmenetileg lekerült a fontossági lista tetejéről. A magyar jelenlét egyébként sem előzmény nélküli: a kínai gyártó már 2017 óta állít elő elektromos buszokat a komáromi üzemében, ezen felül Fóton akkumulátor-összeszerelő üzemet működtet, Pátyon pedig szintén rendelkezik gyártókapacitással. Ennek nyomán a szegedi személyautó-gyár nem egy elszigetelt zöldmezős kaland, hanem egy fokozatosan kiépülő magyarországi ökoszisztéma legnagyobb darabja lenne.

Csúszik a szegedi gyár — nagyjából egy teljes évet

A jó hír mellé azonban csúszás is társul. Az eredeti tervek szerint a szegedi üzemben már 2025 végén megkezdődött volna a Dolphin Surf elektromos kisautó sorozatgyártása, a valóság azonban más ütemet diktált. A próbagyártás ugyan 2026 februárjában elindult, a Reuters információi szerint a vállalat még mindig nem áll teljesen készen az éles termelésre, így a sorozatgyártás várhatóan csak 2026 negyedik negyedévében futhat fel. Stella Li szerint jelenleg is zajlik a gyártóberendezések telepítése a magyarországi üzemben, vagyis a folyamat halad, csak lassabban a vártnál. (Az eredeti 2025 végi és a mostani 2026 év végi céldátum között nagyjából egy teljes év a csúszás — ez nem rendkívüli egy ekkora léptékű, először felálló európai autógyárnál, de azt jelzi, hogy a felfutás óvatosabb a kommunikált menetrendnél.)

Törökország kiesett a képből

A fordulat igazi meglepetése Törökország háttérbe szorulása. Egészen mostanáig általános várakozás volt, hogy a BYD második európai személyautó-gyára épp Manisában, Izmir közelében épül fel, hiszen a vállalat már 2024 nyarán bejelentett egy körülbelül egymilliárd dolláros beruházást, amelynek a tervek szerint 2026 végére kellett volna elkészülnie. A Reutersnek adott nyilatkozatból azonban kiderült, hogy az építkezés valójában még el sem kezdődött: Stella Li elmondása szerint a projekt egyelőre szünetel, és a vállalatnak nincs konkrét menetrendje arra, hogy mikor indulhat el a termelés Törökországban. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy a beruházást véglegesen törölték volna, az viszont biztos, hogy jelenleg már nem tartozik a BYD legfontosabb projektjei közé.

Inkább megvenne egy gyárat, mint felépítené

Törökország helyett a kínai gyártó most egy Európai Unión belüli, dél-európai helyszínt keres, és itt rejlik a stratégia legérdekesebb csavarja: a BYD nem feltétlenül akar teljesen új üzemet a semmiből felhúzni. Stella Li egy berlini rendezvényen úgy fogalmazott, hogy a vállalat inkább egy már meglévő gyár átvételét részesítené előnyben, ami egészen más logika, mint a korábbi zöldmezős terv. Az egyik legesélyesebb helyszín Spanyolország lehet, hiszen korábbi sajtóértesülések szerint a BYD már hosszabb ideje kiemelt célpontként tekint az országra egy európai autógyár létrehozásához. Egy működő üzem felvásárlása ráadásul jóval gyorsabb belépést tesz lehetővé, mint egy új gyár évekig tartó felépítése — ami a jelenlegi, élesedő európai versenyben önmagában is komoly előny.

Nem a vámok, hanem a „Made in EU” szabályok állhatnak a háttérben

Kézenfekvő lenne azt gondolni, hogy a BYD a kínai autókra kivetett uniós pótvámok elől menekül az EU-ba, a valóság azonban árnyaltabb. Törökország ugyanis vámunióban áll az Európai Unióval, ezért az ott gyártott elektromos autókra eleve nem vonatkoznának a kínai gyártású modellekre kirótt extra vámok — vagyis a vámkérdés önmagában nem magyarázza a törökországi projekt félretételét. A háttérben sokkal inkább az Unió által előkészített, úgynevezett „Made in EU” szabályok állhatnak, amelyek célja, hogy az állami támogatásban részesülő vagy közbeszerzésekben szereplő járművek esetében magasabb legyen az Európai Unión belül megtermelt hozzáadott érték aránya. A német kormány már jelezte, hogy amennyiben ezek a szabályok életbe lépnek, a jövőbeni elektromosautó-támogatásokat is ehhez igazíthatja. Mindez azt jelenti, hogy egy uniós tagállamban — például Magyarországon vagy Spanyolországban — működő gyár valódi stratégiai előnyt jelenthet a BYD-nek, ami megmagyarázza, miért cseréli le a nulláról induló törökországi beruházást egy gyorsabban bevethető, EU-n belüli üzemre.

Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért!
Kovács Kata
Szeretem az elektromos autókat és a modern technológiát!