Egy évet csúszik az elektromos Audi A4, a BMW és a Mercedes már elhúzott

0
Állítsd be, hogy az e-cars.hu az elsők között legyen a Google-találatokban! ›

A prémium középkategóriában éppen most dől el, ki uralja a villanyos szedánok következő évtizedét, és az Audi egyelőre kimarad ebből a versenyből. A brit Autocar egy Audin belüli forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az első tisztán elektromos A4 gyártásának indulása nagyjából egy évet csúszik. Az eredeti tervek szerint 2028-ban indult volna a gyártás Ingolstadtban, a márka fő gyárában. Közben a legfőbb riválisok, az új BMW i3 és a Mercedes-Benz villanyos C-osztálya, már kaphatók Európában. Az InsideEVs, amely átvette a hírt, a csúszást a Volkswagen-csoport romló pénzügyi helyzetéhez köti.

Szoftvergondok és a VW-csoport pénzügyi szorítása

A csúszás hátterében több tényező áll. Az elektromos A4 a Volkswagen-csoport régóta késő Scalable Systems Platform (SSP) architektúrájára épül, és az InsideEVs szerint a platformhoz kapcsolódó szoftverproblémák is lassítják a fejlesztést. Mindez olyan időszakban történik, amikor a VW-csoport sorra kaszálja az ambiciózus terveit, és mindent megtesz, hogy megállítsa a pénz kiáramlását. Nem az Audi az egyetlen áldozat: az ugyancsak SSP-alapú Volkswagen ID. Golf fejlesztését is leállították, így a VW márkának az évtized végéig gyakorlatilag csak a mostani villanyautó-kínálata marad.

Lapos padló helyett saját lábtér

A szoftver mellett komoly hardveres változtatások is hátráltatják a projektet. Az Audi jelentős módosításokat kért az alvázon, amelyet eredetileg egységesnek szántak az összes SSP-alapú elektromos szedán számára. A belső forrás szerint az Audi a villanyautókra jellemző teljesen lapos padló helyett külön kialakított első és hátsó lábtereket kért. Így megmaradhatna az A4-re jellemző térkihasználás, üléspozíció és belső arányok. Ez a vásárlók szempontjából érthető döntés, hiszen sok villanyautónál éppen a magasra kerülő padló és az emiatt felhúzott térdek miatt panaszkodnak az utasok. A közös alkatrészekre épülő platformlogikát azonban ez megbontja, és újabb fejlesztési időt követel.

48 voltos rendszerre vált az elektromos A4

A beszámoló szerint az elektromos A4 a kiegészítő rendszerekhez a hagyományos 12 voltos hálózat helyett 48 voltos fedélzeti rendszert kap. A magasabb feszültség vékonyabb kábelezést és erősebb fedélzeti számítógépeket tesz lehetővé, ami súly- és költségmegtakarítást jelent, és a szoftveralapú működéshez is előnyös. Az iparágban a Tesla Cybertruck vitte be elsőként tömegesen ezt a megoldást, és azóta több gyártó is ebbe az irányba indult. Ez a változtatás is magyarázza, miért nem lehetett tartani az eredeti menetrendet.

Az elektromos Audi A4 lemaradása a riválisokhoz képest

A helyzet azért is kínos az Audi számára, mert a jelenlegi generációban az A4-et már leváltotta az A5, amely konnektoros hibrid hajtással is elérhető. Tisztán elektromos középkategóriás szedánja viszont a márkának nincs. Ezalatt a BMW a Neue Klasse alapú új i3-mal, a Mercedes pedig a villanyos C-osztállyal már kínálatban van. A prémium flottavásárlók, akik a következő évek autócseréit tervezik, így most nem találnak Audi-alternatívát. Egy évnyi csúszás egy cégautós ciklusban akár egy teljes generációnyi vevőkört is jelenthet.

Mi jön ezután a VW-csoportnál?

A Volkswagen új, megfizethető villanyautói jól fogynak Európában, a cég azonban nem tud elég gyorsan gyártani belőlük, miközben a benzines autók továbbra is jövedelmezőbbek. A csoport ezért egyre óvatosabban költ a drága, új platformokra épülő prémium projektekre. A sorozat tagjai már jól látszanak: Zwickauban leépülhet a villanyautó-gyártás, az ID. Golf fejlesztése leállt, most pedig az Audi villanyos A4-e csúszik. Kérdés, hogy ez átmeneti óvatosság, vagy a VW-csoport hosszabb távon is lassabb tempóra kapcsol a villanyos átállásban.

Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
Kovács Kata
Szeretem az elektromos autókat és a modern technológiát!