Évek óta kísért az a kérdés, hogy vajon meddig bírják a villanyautók, ha az ember tényleg sokat fut velük. Egy most nyilvánosságra hozott brit kutatás erre adott választ, méghozzá nem is akármilyet: több millió jármű adatai alapján az elektromos autók hosszabb ideig maradnak forgalomban, mint a benzinesek, és a különbség a futásteljesítmény növekedésével egyre nagyobbá válik. A legmeglepőbb pedig az, hogy a fölény nem is elméleti — konkrét számokkal alátámasztott, országos léptékű adatbázisból származik.
Miért volt szükség erre a kutatásra
Az elektromos autók viszonylag fiatal technológiának számítanak, ezért sokan máig kételkednek abban, milyen lesz a megbízhatóságuk hosszabb távon. Ez a bizalmatlanság annak ellenére is fennmaradt, hogy a villanyautókban jóval kevesebb mozgó alkatrész van, ami elméletileg kevesebb meghibásodási pontot is jelent. Az új technológiákkal szembeni óvatosság azonban makacs dolog, és a kételyeket eddig kevés kemény adat oszlatta el. Az elektromos autók ugyanakkor már nem is annyira újak: a modern korszak legidősebb példányai közel két évtizede róják az utakat, így mára elegendő adat gyűlt össze ahhoz, hogy megalapozott, hosszú távú következtetéseket lehessen levonni belőlük.
Hogyan mérték a tartósságot: az MOT-adatok módszertana
A kutatás alapját több millió brit MOT-vizsgálat adatai jelentették. Az MOT az Egyesült Királyságban kötelező időszakos műszaki vizsga, amely során többek között a jármű futóművét, fékrendszerét, gumiabroncsait, kipufogórendszerét és károsanyag-kibocsátását ellenőrzik. A kutatók azt nézték, hogy egy adott autó milyen valószínűséggel jelenik meg egy későbbi MOT-vizsgálaton is — ha egy jármű többé nem tért vissza, azt úgy értelmezték, hogy az autó kikerült a forgalomból, akár műszaki hiba, akár más ok miatt. Ez a módszer közvetve, de megbízhatóan méri az autók valós élettartamát, hiszen nagy mintán, valós használati körülmények között figyeli meg, mikor „adja fel” egy jármű.
Az autók életének elején még alig van különbség a két hajtástípus között: az elektromos autóknál az első időszakban valamivel több probléma is jelentkezik, ennek oka azonban elsősorban az, hogy a villanyautók tulajdonosai ebben az időszakban jellemzően többet is autóznak, mint a benzinesek használói. Ha viszont nem az életkor, hanem a ténylegesen megtett kilométerek alapján hasonlítjuk össze a járműveket, a kép rögtön kiegyenlítettebb: a meghibásodási arány az első szakaszban gyakorlatilag azonos, a különbség kevesebb mint egy százalékpont.
A fordulópont: 64 000 kilométer után válnak szét az utak
A helyzet akkor változik meg érdemben, amikor egy autó futásteljesítménye meghaladja a 40 000 mérföldet, vagyis nagyjából 64 000 kilométert. Ettől a ponttól kezdve a benzines autók megbízhatósága egyre kedvezőtlenebbül alakul, és az olló a futásteljesítmény növekedésével tovább nyílik. Mire egy benzines autó eléri a 120 000 mérföldes, azaz körülbelül 193 000 kilométeres futásteljesítményt, 7,5 százalékponttal nagyobb az esélye annak, hogy már kikerült a forgalomból, mint egy hasonló kilométerórával rendelkező elektromos autónak. Konkrétan: a kutatás szerint ezen a ponton az elektromos autóknál 16 százalékos, a benzineseknél 23,5 százalékos volt ez az arány — ami azt jelenti, hogy relatíve közel másfélszer (pontosabban mintegy 47 százalékkal) valószínűbb egy benzines autó kiesése, mint egy elektromosé.
Hasonló tendencia rajzolódik ki az autók életkora alapján is: ahogy a járművek öregednek, az elektromos modellek továbbra is megbízhatóbbnak bizonyulnak, annak ellenére, hogy az egyes korcsoportokban az elektromos autók éves futásteljesítménye rendre magasabb a benzinesekénél — vagyis a villanyautók nem azért „élnek tovább”, mert kevesebbet használják őket.
Egyforma modellek összehasonlítása: ahol mégis veszítenek az elektromos autók
A kutatás külön megvizsgálta azokat a modelleket, amelyekből benzines és tisztán elektromos verzió is készült. A Volkswagen Golf kivételével minden vizsgált esetben vagy döntetlen született, vagy a tisztán elektromos változat bizonyult megbízhatóbbnak — ez azért is figyelemre méltó, mert ezeknek a többféle hajtáslánccal kínált modelleknek az elektromos verziói gyakran kompromisszumos konstrukciók. A legtöbb ilyen autót eredetileg nem kizárólag elektromos hajtásra tervezték, hanem viszonylag korlátozott futómű- és karosszéria-módosítások mellett építettek beléjük egy nagyméretű akkumulátort, ami rendszerint nehezebbé tette őket annál, mint amire az eredeti konstrukciót optimalizálták.
Ez a többlettömeg egy helyen egyértelműen megmutatkozik: a gumiabroncsok kopásán. A tanulmány szerint az elektromos autóknál összességében jelentősen nagyobb volt az abroncskopás, mint a benzines társaiknál. Érdekes módon a különbség a hibrid konstrukcióknál (mint a Golf) volt igazán szembetűnő — ott jóval magasabb volt a gumik kopási aránya, mint az eleve elektromos autónak tervezett modelleknél, például a BMW i3 esetében, ahol a futómű és a karosszéria már eleve a nagyobb tömeghez lett optimalizálva.
Fékek és futóművek: a regeneratív fékezés előnye — és az öreg EV-k csapdája
A nagyobb tömeg hatással volt a gumikra, a futóműre viszont már nem: a kutatás szerint az elektromos autóknál kevesebb futóműprobléma jelentkezett, mint a benzineseknél, méghozzá a futásteljesítménytől függetlenül. A fékrendszerrel kapcsolatos problémák is jóval ritkábbak voltak a villanyautóknál, aminek egyszerű oka van. A lassítás jelentős részét ugyanis a regeneratív fékezés végzi, vagyis a villanymotor generátorként működve lassítja az autót, miközben energiát táplál vissza az akkumulátorba — emiatt a hagyományos súrlódó fékeket lényegesen ritkábban kell használni.
Van azonban egy csavar a történetben: a tíz évnél idősebb elektromos autóknál ez a tendencia megfordul, és több fékproblémát találtak, mint a hasonló korú benzineseknél. A kutatók szerint ennek valószínű oka éppen a hagyományos fékek tartósan alacsony igénybevétele és az ebből fakadó korrózió — vagyis a ritka használat idővel visszaüt. Ez alapján az elektromos autók tulajdonosainak érdemes időnként tudatosan is használniuk a súrlódó fékeket, még akkor is, ha a mindennapokban elsősorban a regeneratív fékezésre támaszkodnak, és a gumiabroncsok állapotára is fokozottan figyelniük kell.
A megállapítások ráadásul nem csak a személyautókra érvényesek: a kutatás könnyű haszongépjárműveket, például a Nissan NV200 különböző hajtásláncú változatait is vizsgálta, és a tisztán elektromos kivitel itt is jobban teljesített a dízel változatnál — az egyetlen kivételt ismét a gumiabroncsok gyorsabb kopása jelentette.
Mit nem mutat meg a kutatás: az akkumulátorok állapota
A tanulmánynak van egy fontos korlátja: az akkumulátorok állapotát nem követi nyomon, mivel a brit MOT-vizsgálatok során az akkumulátor egészségi állapotát nem mérik. Ebből az adatbázisból tehát önmagában nem állapítható meg, hogyan alakul az elektromos autók akkumulátorkapacitása a futásteljesítmény növekedésével. Szerencsére nemrég egy másik, eddigi legnagyobb ilyen témájú kutatás is elkészült kifejezetten az akkumulátorok állapotáról, és ennek eredményei jól kiegészítik a mostani képet: az elektromos autók akkumulátorai a vártnál is hosszabb élettartamúak lehetnek, és általánosságban még 90 000 mérföld, azaz körülbelül 145 000 kilométer megtétele után is az eredeti kapacitásuk mintegy 90 százalékát őrzik meg.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
