Van valami különösen nyugtalanító abban, hogy egy sofőr hetekig azzal bombázza a Google-t, hogy a Tesla önvezető rendszere miért olyan visszafogott, majd pontosan ez a frusztráció vezet oda, hogy padlógázzal egy családi ház falába csapódjon. A Harris megyei (Texas) ügyészség most gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolja a 44 éves Michael David Butlert, miután az FSD-t használva halálra gázolt egy 76 éves nőt — és a vádirat pont azt a részletet emeli ki, ami ezt a történetet kiemeli a szokásos „Tesla-balesetek” sorából: a sofőr saját, tudatos döntése alapján avatkozott bele a rendszer működésébe.
Hat másodperc padlógáz — így alakult a tragédia
A június 19-i eset a texasi Katy városában történt, ahol Butler éppen DoorDash-ételkiszállítást végzett, és a Full Self-Driving funkciót használta a jármű vezetésére. A nyomozók rekonstrukciója szerint a Tesla önállóan haladt a lakónegyedben, amíg egy stop táblához nem ért — itt Butler lenyomta a gázpedált, felülírva a rendszer sebességét, és áthaladt a kereszteződésen. Ez a mozdulat önmagában nem szokatlan az FSD rendszeres használói körében: az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság, az NHTSA korábban arra kötelezte a Teslát, hogy minden stop táblánál teljesen álljon meg a rendszer, sok sofőr viszont ezt túl lassúnak érzi, és rásegít a gázzal, hogy hamarabb továbbhaladhasson.
A dráma pár másodperccel később kezdődött igazán. Az FSD bekapcsolta a bal irányjelzőt, és megkezdte volna a kanyarodást a következő kiszállítási cím felé, Butler azonban ismét a gázpedálra lépett, mire a Tesla nem fordult be, hanem egyenesen a zsákutca irányába gyorsult tovább. A vádirat szerint innentől hat másodpercen keresztül tartotta padlóig nyomva a gázpedált, miközben a Model 3 mintegy 117 km/órás sebességre gyorsult — ez több mint kétszerese a megengedett lakóövezeti limitnek. Az autó felhajtott a járdaszegélyre, a levegőbe emelkedett, majd áttörte Martha Avila otthonának homlokzatát, a fékpedált pedig az utolsó egy perc alatt egyszer sem használták.
Amit a telefonján találtak: a keresési előzmények
A vizsgálat minden technikai magyarázatot kizárt: nem volt műszaki hiba, beragadt gázpedál vagy elcsúszott padlószőnyeg, az orvosi tesztek pedig kizárták a rohamot, a stroke-ot és a szívrohamot, alkohol vagy kábítószer sem volt a szervezetében. Butler a mentősöknek azt mondta, arra emlékszik, hogy zenét váltott és a navigációs kijelzőre nézett, majd „elvesztette az eszméletét”. Ezzel szemben az ügyészek szerint a telefonján talált keresések — „Tesla fsd not aggressive enough 2026”, „FSD is not aggressive enough for city driving” és „Tesla fsd too timid” — azt bizonyítják, hogy tudatosan gyorsított rá, mert elégedetlen volt az FSD vezetési stílusával. A férfit július 1-jén vádolták meg a Harris megyei 208. kerületi bíróságon, jelenleg 150 ezer dolláros óvadék mellett van őrizetben, hétfőn pedig ismét bíróság elé kell állnia. A gondatlanságból elkövetett emberölés Texasban másodfokú bűncselekmény, amely két és húsz év közötti szabadságvesztéssel büntethető.
Tesla FSD baleset: miért igaz és mégis félrevezető, hogy a rendszer „túl óvatos”
A történet legizgalmasabb rétege, hogy a keresések mögötti feltételezés egyszerre igaz és félrevezető. Valóban sok kritika éri az FSD-t amiatt, hogy túlzottan visszafogottan vezet: a Tesla jelenleg az új autókat alapértelmezés szerint a „Sloth” (Lajhár) profillal szállítja, amely gyakran a sebességhatár alatt közlekedik, és a rendszer továbbra is híres a fantomfékezéseiről, amikor árnyékok vagy felüljárók miatt indokolatlanul erősen fékez. Ugyanakkor az FSD egyáltalán nem következetesen óvatos, hiszen a „Mad Max” vezetési mód rendszeresen 24–48 km/órával is túllépi a sebességhatárt, ami miatt az NHTSA már a funkció megjelenése utáni napon vizsgálódni kezdett. A valódi probléma tehát nem az, hogy a rendszer lassú, hanem hogy kiszámíthatatlan — egyik pillanatban túl visszafogott, a másikban túl agresszív, a sofőr pedig sosem lehet biztos abban, melyikkel találkozik éppen. Ez a következetlenség alakíthatja ki azt a rossz beidegződést, hogy a vezetők folyamatosan a gázpedálon tartják a lábukat, hogy szükség esetén „korrigálják” az autó sebességét, miközben a rendszer továbbra is kormányoz és navigál — vagyis pontosan azt a hibrid felelősségi zónát hozza létre, amelyben Butler is mozgott a baleset pillanatában.
Az emberölési vád nem menti fel automatikusan a Teslát
Bár az ügyészek szerint Butler saját döntése alapján írta felül a sebességet, az FSD egészen addig irányította a járművet, amíg a sofőr meg nem szakította a kanyarodási manővert — ez a részlet miatt a büntetőjogi felelősség és a Tesla esetleges polgári jogi felelőssége nem zárja ki egymást. Martha Avila családja már kártérítési pert indított a Tesla ellen, keresetükben hivatkozva arra a nagy visszhangot kiváltó floridai ítéletre is, amelyben az esküdtszék a felelősség 67 százalékát a sofőrre, 33 százalékát pedig a Teslára hárította. Az indoklás szerint a vezető ugyan helytelenül használta az Autopilotot, ugyanakkor a Tesla marketingje és a nem kellően hatékony vezetőfigyelő rendszere hozzájárult ahhoz, hogy a sofőr túlzott bizalmat alakítson ki a technológiával szemben.
Musk azonnal reagált — és a Tesla mérnökei is beszálltak a vitába
A baleset híre után Elon Musk közösségimédiás bejegyzésben reagált, azt állítva, hogy Butler beszámolója nem áll össze, mivel az FSD lakóutcákban lassan vezet, ez viszont egy nagy sebességű baleset volt. Ashok Elluswamy, a Tesla mesterséges intelligencia részlegének vezetője ezt egy külön bejegyzésben pontosította, állítása szerint a sofőr manuálisan írta felül az önvezető rendszert, amikor a gázpedált 100 százalékig lenyomta ebben a lakóövezetben, és 73 mérföld/órás sebességet ért el a baleset során, a gázpedál pedig még a baleset után is lenyomva maradt. A Tesla tehát nem hallgatott az ügyben, hanem gyorsan és nyilvánosan a saját, felülírásra épülő narratíváját erősítette meg.
Mit jelent ez a magyar Tesla-érdeklődőknek?
A történet azért nem csak amerikai belügy, mert az FSD idén már ténylegesen megérkezett Európába. Németországban 2026. május 22-én kapott engedélyt és indult el az előfizetőknek a rendszer, miután a holland RDW hatóság korábban elvégezte az elsődleges technikai értékelést, és az uniós kölcsönös elismerési keretrendszeren keresztül a német hatóság is átvette az engedélyt, saját technikai felülvizsgálat nélkül. A dominóhatás azóta tovább gyűrűzött: a holland RDW 2026. április 10-én engedélyezte elsőként az FSD Supervised rendszert 18 hónapos tesztelés és 1,6 millió kilométernyi európai vezetési adat alapján, majd a balti államok, illetve Dánia és Belgium is elismerte a holland engedélyt. Magyarország egyelőre nincs az élő piacok között, de a mintázat egyértelmű — ha a nagy uniós piacok, például Franciaország vagy Olaszország is beszállnak, a régiós terjeszkedés tovább gyorsulhat. A texasi eset éppen ezért érdemes figyelmeztetésnek: amikor az FSD egyszer hazánkban is elérhetővé válik, a „felülírom, mert szerintem túl óvatos” reflex ugyanolyan kockázatot hordozhat majd a magyar utakon is.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
