Kell-e félnünk az önvezetéstől?

0

Az önvezetés technológiája már az ajtón kopogtat azonban az erre vonatkozó jogi szabályozás még igencsak elmaradott. Sem az Államok, sem az Európai Unió nincs jogilag felkészülve, még ha a technológia el is érné a teljes autonómiát a vezetés terén a törvények nem állnak készen. Még az emberek sem! Sokan alig várják, sokan nem bíznak benne, van aki a vezetési élmény elvesztését sérelmezi, van aki a gépek ellenünk fordulását vizionálja.

A felmerülő kérdések tárháza szinte végtelen. Ki a hibás, ha balesetet okoz az autó, a gyártó, a tulaj vagy a programozó? Vállalná egy tulaj is a felelősséget csak azért, mert az autó az övé, de nem ő vezetett? Ha elkerülhetetlen a baleset inkább egy gyereket vagy két felnőtt embert üssön el? Esetleg a tulajt áldozza fel? Venne bárki olyan autót, aki a vezetőt áldozza fel? Esetleg, ha külön opció lenne ez, amit be kell ikszelni bárki be ikszelné? Kell-e egyáltalán tökéletesnek lennie az autónak, kell-e tudnia az összes lehetséges felmerülő forgalmi szituációt tökéletes etikai, és jogi pontossággal megoldania?

A fenti kérdésekre egyelőre nincsenek konkrét vállaszok, talán nem is lesznek soha. Vegyük a legutolsó kérdést. Tökéletesnek kell-e lennie az autónak minden felmerülő kérdésben? A válasz megtalálásához nézzünk meg, hogy jelen helyzetben az autókban levő magasabb szinten lévő vezetési segédletek pl.: a Tesla Autopilot-ja. Statisztikák alapján már most is biztonságosabb egy ilyen autó mintha egy átlagember vezetne. A Tesla körülbelül a 3. szinten áll az autonóm vezetési képességet osztályozó 5 szintű skálán.

Ezen a szinten még szükséges az aktív emberi felügyelet, de az autó a felmerülő forgalmi helyzetek nagy részét már viszonylag magabiztosan tudja megoldani. Azonban a mesterséges intelligencia fejlődésével az emberi felügyelet teljesen mellőzhető lesz és akár alhatunk is a hátsó ülésen. De miért lesz jó, ha az autó dönt helyettünk? A választ a programozásban kell keresnünk. Amíg emberi döntések a tapasztalatainkon alapszanak, azon, hogy eddig milyen helyzetekkel találkoztunk vezetéseink során és azokat, hogyan oldottuk meg tehát minél régebb óta vezetünk ezek a döntések annál jobbak lesznek. De olyan tényezőkről még nem is beszéltünk, mint a dekoncentráltság, fáradtság, stressz. Tehát még egy nagyon tapasztalt sofőrnek is lehet rossz napja pláne egy tapasztalatlannak. Itt térnék vissza arra, hogy miért jobb, ha az autó dönt helyettünk a jövőben. Az autónak már a 0. pillanattól kezdve meg tudjuk adni, hogy bizonyos helyzetekben, hogyan döntsön tehát azonnal hozzá tudunk adni akár 50 évnyi vezetési tapasztalatot kiegészítve olyan perifériákkal mellyel az emberek sosem rendelkeztek. Ezenfelül olyan etikai képességeket is bele tudunk programozni, ami legtöbbünkben nincs is meg. Tegyük fel tehát, hogy választhatunk ki jön velünk szembe az úton, egy idős hölgy, aki csak hetente egyszer ül autóba, a reakciója ideje gyenge vagy egy fiatal sofőr, aki épp csak most szerezte meg a jogosítványát vagy egy olyan autó, amibe beleprogramozták 50 év vezetési tapasztalatát, plusz 2000 év erkölcsi tanait és még emberfeletti szenzorokkal is rendelkezik.

Egyértelműen az utolsó tűnik logikus választásnak. Szóval lehet, hogy nem is kell ezeknek a rendszereknek hibátlannak lenniük csak nálunk kell, hogy jobbak legyenek, ami valljuk be az esetek nagytöbbségében nem nehéz feladat. Nem is beszélve arról, ha estleg az autók majd egymással is tudnak kommunikálni és egy forgalmi szituációban esetleg maguk között döntik el kinek van elsőbbsége. A fentebb említettek mind nagyon jól hangzanak, de mi történik akkor, ha az autó balesetet szenved még így is?

„Minden vezető legyen mindenkor ura járművének, illetőleg tudja irányítani állatait.” mondja az 1968. a évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény. 2016-ban módosították arra, hogy ha a vezetőnek lehetősége van közbe avatkoznia a szituációban, illetve kikapcsolni a vezetési segédletet akkor ezek használata engedélyezett a teljes automatizálásig, tehát a négyes fokozatig, illetve a felelősség ilyenkor a vezetőt terheli. Tehát egyelőre a teljes autonóm vezetési élmény még jogilag sem lehetséges. A teljes autonóm vezetésnél fellépő felelősségi kérdés megoldásara pedig 2017-ben állítottak fel egy etikai bizottságot Németországban. Jól látszik, hogy az uniós jogalkotást is foglalkoztatja az egyre sürgetőbb kérdés azonban még mindig sokkal több a kérdés, mint a válasz.[1] A jogi szabályozásban az Egyesült államok valamivel megengedőbb bár ez a mai technikai adottságok és az etikai kérdések tisztázatlansága mellet nem egyértelműen jó politika, bizonyos értelemben véve érthető, hogy az EU miért játszik ilyen biztonsági játékot. Emberek élete múlhat azon, hogy törvényhozóink, hogyan döntenek, természetesen ez sok esetben van így de ennek közvetlen hatását fokozottabban érezhetjük a saját bőrünkön is.

De mi történik velünk, ha fellázadnak ellenünk a gépek? Először azt kell tisztázni, hogy a tudósok mesterséges intelligenciát fejlesztenek nem mesterséges tudatot. Tehát amikor megalkotják az MI-t az csak azon szabályok alapján dönthet, gondolkodhat melyeket engedélyeznek neki. Érvényesülnek tehát Asimov törvényei: 

  • A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
  • A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
  • A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

Jó példa a sakk robot. Az első változatokat úgy programozták, hogy valaki meghatározta, hogy egy lépésre az milyen lépést adjon. Manapság azonban már csak a sakk alapszabályait kell betáplálni és a program sorra veszi a lehetséges lépés variációkat és a legmegfelelőbbet kiválasztva dönt. Ez lehet az autózásban is, az ott lévő szabályokat kell lefektetni és onnantól az MI dönthet és ezért nem lehetséges az, hogy a tudatukra ébredve Terminátor módjára kiirtsanak minket (ha csak valaki nem ezt programozza beléjük 😊).

Összeségében, ha a jog és a technológia együtt állása teljesül akkor a mindennapi életünk is sokkal biztonságosabb lesz. A WHO 2018-as jelentése szerint 2016-ban 1,35 millió ember vesztette életét az utakon. Ha csak egy olyan rendszert sikerül is kifejleszteni, ami kétszer olyan jó, mint egy ember, nem tökéletes és felére tudnánk csökkenteni a balesetek számát feltételezhető, hogy meg tudnánk menteni évente akár 600 ezer embert. Úgy gondolom egy ilyen jövőre senki nem mondana nemet.

e-cars.hu
Elektromosan közlekedsz, vagy a váltáson töprengsz? Érdekelnek a legfrissebb hírek az e-autók világából, vagy foglalkoztatnak a legújabb fejlesztések az elektromosság és a fenntarthatóság területén? Akkor jó helyen jársz!